Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-09 / 56. szám
i Meiet/Ujjjíg XV. EVF. 56. SZÁM KÖZGAZDASÁG Szabó Béni magyar parti képviselő a kamarában az összes adósságok konverzióját követelte Mielőtt a tárgyalás alatt álló nagyfontosságu törvényjavaslattal kapcsolatos beszédemhez kezdenék, a román parlamentben lévő szerény szerepköröm ismertetése céljából, szükségesnek tartom a következő bejelentést tenni: A román parlamentnek, úgy a volt nemzeti parasztpárti kormány idejében, valamint a mostani Iorga- kormány alatt is, első és egyedüli kisiparos tagja voltam és vagyok. *. Es bár mindkét ciklusban a'Magyar Párt listáján és programjával választottak még Brassó és Brassó- megye választói, magamat, nemzetiségre való tekintet nélkül, az egész ország kisipara és kisiparossága képviselőjének tartottam és tartom, annál is inkább, mert hiszen az egyesülés óta elnöke vagyok több olyan iparos intézményeknek, köztük a brassói ipartestúletnek Is, melyeknek a kisiparosok, tehát románok, magyarok, németek, valamennyien tagjai. Képviselői minőségemben is negyedik éve, hogy tovább folytatom azt a szent mys^át, amely az egész ország kisipara fejlődésének és ’a* összes kisiparosok boldogulásának céljait szolgálja. E helyen is elismerésemet és köszönetemet fejezem ki a Magyar Pártnak, mely elsőnek nyitott kaput arra, hogy az ország harmadik, legnagyobb tömegű Lakossága, a kisiparosság, az ország parlamentjében képviselethez jusson. Külön köszönöm a pártnak azon határozatát, mely sze rint úgy a múltban, mint a jelenben megengedte, hog> kisipari és kiskereskedői kérdésekben, általános jelleggel, tetszésem szerint íoglalkozhassam. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal kapcsolatosan tehát, az egész ország kisiparosai és kiskereskedői nevében és azok nagyszámú intézményeinek felkérésére szólalok fel és kivánok rámutatni azon tarthatatlan és teljes katasztrófát jelentő helyzetre, melyben ezek a nagy társadalmi osztályok vannak. Es ebből kifolyólag kérem a kormányt, hogy ezen társadalmi osztályok megmentésére, a legsürgősebben, amig nem késő, tegyen meg minden intézkedést, különben ezeknél olyan pusztulás fog bekövetkezni, mely alapjaiban fogja megrendíteni az állam, igy is nagy-nagy gondokkal küzdő gazdasági berendezkedését. Minden államnak egyik legféltettebb kincse, az egészséges és versenyképes kisipar. Minden állam, ahol teljes tudatában vannak a kisipar jelentőségének, minden lehetőt elkövet, hogy annak fejlődése biztosítva legyen. Gondoskodnak munkaalkalomról, úgy kiviteli piacok teremtésével, mint a belföldi közszállitásolc aránylagos és igazságos szétosztásával. Gondoskodnak a hitelélet minden ágának olyan megszervezéséről amelynél nem válik az iparos senkinek rabszolgájává Igazságos, egyenlő és mindenki által elviselhető közteher viselést állítsanak be. Természetesen az ilyen állam kisiparossága minden gazdasági krízist könnyebben kibír és azok ellen könnyebben tud védekezni, amire eklatáns példa az egyes külföldi országok kisipari helyzete, ahol megközelítőleg sem végzett olyan róimbolást a mostan dúló világkrizis, mint nálunk. A mai Románia a háború után olyan területekkel gazdagodott, ahol sok évszázados gazdag múlttal bír?' és legnagyobb részében a nyugati országok iparával versenyképes kisipar volt. Úgyszólván minden, ipar kép viselve volt, különösen Erdélyben. Például a brassói ipartestületen több mint 80 különféle kisipari szakma volt nyilvántartva. Ezek közül az iparágak közül igen sokat a nyugati országokban végzett tanulmányok alapján tökéletesítettek azok a fiatal törekvő iparosok, akik akkor még az iparos pályában olyan pályát láttak, amelynél a technikai tudás a szellemi képességgel párosulva műremekeket alkothatott és tevékenységükkel nemzeti misz- sziót is teljesítettek. Ez a fejlett kisipar és annak többszázezer szorgalmas mivelöje, társulva a régi királyság szintén számottevő kisiparával, olyan nemzeti kincset jelentett, amelynek értékét elbírálni csak az képes, aki tudja, hogy a: egyes iparosokra vonatkozólag évtizedek kellenek, amig a maguk szakmájában tökéletesek lehetnek és az egyetemes kisiparra vonatkozólag pedig évszázadok kellenek, mig azok a nagy iparos-államok ipari nívóját megközelíthetik. Ilyen nemzeti kincse volt tehát Romániának az egyesülés után, mely nemzeti kincs azonban 13 esztendő alatt majdnem teljesen megsemmisült, mely tényt csak kisebb százalékig lehet a világkrizis számlájára Írni Nem célom ez alkalommal azon okok felsorolása val foglalkozni, amelyek oda juttatták a kisipart, a kisiparosokat, a kiskereskedelmet és kiskereskedőket, aho> ma vannak. Nem célom azért, mert a halálos veszedelem idején a menekülés, a megmentés kell legyen a legelső teendője fnindenkinek. Azonban teljes meggyőződéssel állítom, hogy Románia a maga istenáldotta összetételében csak hírből volna szabad tudja, ml a nyomorúság, mi az éhség. Ennek az országnak és népének a boldoggá tételére más, egy, az egész emberi szervezetet betöltő, szent összefogásnak kellett volna történnie mindazok részéről, akik szerepet vittek, vagy visznek az ország kormányzásában. Ez a szent érzés, az igazi haza alkotása szellemében kellett volna magához öleljen mindenkit, aki ennek az országnak és népének javára kész volt dolgozni. Ez a szent érzés ki kellett volna zárjon, a nagy munka érdekében, minden viszályt, ellenségeskedést, gyanakvást és csak egy cél kellett volna legyen, az összes népei egyenlő boldogsága. Ha ez igy történt volna, ma sok minden máskép lenne és talán nem volna szükség olyan intézkedésekre, amelyek ha nem a legnagyobb körültekintéssel hozatnak, alapjában fogják felforgatni az egész gazdasági helyzetet és mentés helyett még nagyobb veszedelmet teremtenek. (Folytatjuk.) Nagy külföldi pénzt helyeztek él a cseh bankokban. Prágából jelentik: Tiz hónappal ezelőtt a csehszlovák bankoknál elhelyezett idegen pénzre szóló külföldi tőkék 1569 millió cseh korona értéket képviseltek, amivel szemben a cseh bankok 2348 milliót követeltek a külföldtől. Most a folyton megújuló hitel visszavonások következtében az aktiv egyenleg teljesen eltűnt. Pang a ncwyerki tőzsde. Londonból jelentik: A newyorki tőzsde forgalma minimálisra szállott alá. A múlt hét végén 489 millió dollár volt a tőzsdehitelek összege az előző év hasonló időszakában fennállott 1798 millió dollárral szemben. A legnagyobb konjunktúra idején 6500 millió dollárig emelkedtek a tőzsdehitelek összegei. A kereskedők adósságainak konvertálását követeli a Sfatul Negustoresc. Bukarestből jelentik: A Sfatul Negustoresc tegnap közgyűlést tartott, amelyen követelték a kereskedők adósságainak konverzióját is. Ilyenértclmü határozati javaslatot terjesztenek a kormány elé. A Consum uj száma dr. Aner Pál, a budapesti francia követség jogtanácsosa Tardieu, francia miniszterelnök expozéjával kapcsolatban nyilatkozik a Consumnak. Az aktuális gazdasági- és gazdaságpolitikai eseményekkel kapcsolatos legújabb hírek és cikkek olvashatók a Consum uj számában, amelynek főbb cikkei a következők: A kartellek favorizálása ellen az iparfejlesztés és a kereskedelmi szabadság biztosításáért szállottak harcba a parlamenti bizottság tagjai. A Munkásbiztositó Pénztár 1931. évi kétszázmillió lejes deficitjét egy ötletszerűen felállítandó nyugdíjpénztár járulékaiból akarja fedezni. Cukor csak kompenzációs alapon importálható. A legújabb gazdasági törvények közül a Kompenzációs Hivatal felállításáról, a szeszmonopólium bevezetéséről szóló törvényjavaslatokat részletesen ismerteti a Consum uj száma. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól: Kolozsvár, Str. Iuliu Ma- niu 3. ERDÉLYI C3HZP& Bora tv etető: TOROK BAUlNT, u KGB Bikám. A mezőgazdaság újjászervezéséről szóló törvényjavaslat ismertetése ii. A mezőgazdaság újjászervezéséről szóló javaslat értelmében az összes magkereskedők újból kell kérjék az engedélyt foglalkozásuk folytatásához. Csak a magvizsgálló állomás által megvizsgált és ólomzárolt magvak árusíthatók és mindenféle mag felirattal látandó el, megjelölvén fajtáját, származási helyét, csiraképességét, tisztaságát stb. 25 kg.-on felül csak ólomzárolt állapotban szolgáltatható ki vetőmag. Á javaslatról helyszűke miatt nem akarjuk véleményünket kifejteni. Kívánkozik azonban olykor-olykor egy-egy megjegyzés, mint jelen esetben is. És pedig az, hogy a nyugati kultur államok sem írnak elő annyi szigorú rendszabályt, mint ez a javaslat általában, mint látni fogjuk. Ezeknek a végrehajtása mind a gazdák zsebére megy. A nyugati államokban magasabbak a mezőgazdasági terményárak, mégsem bírják meg egy ilyen koncepciójú adminisztrációnak költségeit. Hol vagyunk mi ettől, akiknek adósságait ma konvertálják és holnap be- lekényszeritenek az újabb adósságcsinálásba! Még sok olyan toliban maradt aprólékos intézkedést tartalmaz a javaslat, amelyek véleményünk szerint megvalósíthatatlanok és azért nem közöljük, mert reméljük, hogy a tárgyalások rendén úgyis lekopnak ezek. A kisérletügyet a központi kisérletügyi intézet irányítja. Minden tipikus vidék részére külön kísérleti állomásokat fognak felállítani állami gazdaságokban és faiskolákban. Miniszteri engedéllyel a kamarák is állíthatnak fel kísérleti állomásokat. Kormánytámogatással magánosok is állíthatnak fel ilyeneket. A legelő-ügy terén a javaslat megkülönbözteti a községi-, köz- és tartaléklegelőket. Utóbbiak a hegyi, mocsári stb. legelők, amelyek az állam, megye, vagy község tulajdonát képezik. Általánosságban előírja a javaslat a tervszerű legeltetést. A legeltetési tervet a „vármegyei mezőgazdasági hivatal“ állapítja meg, mely nem más, mint a mezőgazdasági kamara. A költségeket a legelőtulajdonosok viselik. Községi legelők mindazok, amelyek az 1907. évi legelőtörvén^ alapján vásároltattak, kisajátit- tattak, vagy adományoztattak a község részére és telókkönyveztettek is. Továbbá az összes legelők, amelyek az erdélyi kisajátítási törvény 24. paragrafusának 2. bekezdése alapján sajátíttattak ki. A községi legelők legeltetésre és takarmánytermelésre használhatók (!) Eladni, vagy cserélni és megterhelni csak miniszteri engedéllyel lehet. A legelődijakat a község állapítja meg. A legelőket a hegyi gazdasági tanács fogja kezelni. Járlati lapot csak annak állít ki a község, aki a legelőbérrel nincsen hátralékban. Aki nem fizet annak állata lefoglalható. (Folyt, köv.) Az erdélyi gazdák gyűlése. Az Erdélyi Gazdasági Egylet igazgató választmánya most tartotta meg tavaszi ülését dr, gr. Bethlen György elnöklete alatt. A választmány foglalkozott a közgyűlés tárgyainak előkészítésével, majd Török Bálint titkár részletesen ismertette az elnökségnek a konverziós törvényjavaslat tárgyában a kormányhoz,,intézett feliratát, jelentést tett a magyarországi gazdasági tanulmányi kirándulásról, majd a szőlészeti, borászati, gyümölcsészeti, cukorrépa és dohánytermelési szakosztályok jelentéseinek tudomásulvétele után elhatározta, hogy a szövetkezeti központok bevonásával egy szövetkezeti tanácsot szervez a falusi földmivelő népet érintő és egységes irányítást igénylő gazdasági és szövetkezeti kérdések megbeszélése céljából. 0^ * Lóim GUM..? Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak. amerikai gépekkel 1 hengerenként 200 leiért vállalja: A. Kálmán Autó & Motorabteilung, Arad.
