Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-09 / 56. szám
Clut-Kolofcavdr, 1932. március 9. +*• * ,.W l-fl - - P . HP ElOflzttés belföldön: Egyivrs 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 laj Országos ílagyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 508, 6-94 XV. évfolyam $ 56. szám Előfizetés Magyarországén: Egyévre 60 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P« Egyes szám ára 20 fillér tr * Középeurópa a napirenden Keleti és nyugati áramlatok összecsapásánál itt állott történelmi sziklasarokként a múltban Erdély s ma, amikor Középeurópa gazdasági anarchiájának a rendezésére uj tervek merülnek fel, minden komoly elgondolásnak számolnia kell azzal, hogy a nyugati termelési fejlődés megmentésre váró és megmenthető irányzatának most is itt van az a végvára. A gazdasági egységek rendezésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a gazdasági törvényszerűséget, hogy a termeléshez is, a piaci forgalom biztosításához is tartós rend, nyugalom, jogbiztonság szükséges, ami már magában is azt a tételt állítja a felmerülő koncepciók kirajzolói elé: nem lehet a fontos területek népességének életét elnyomók és elnyomottak sorsára tagolni, mert népsérelmek felhalmozódása minden gazdasági elképzelésnek bizonytalan jövőjű anyagból akadályhalmokat hord az útjába, ami bármikor máglyaként tüzet is foghat. A gazdasági érdek érzékenyebben elővigyázatos ennek a megfontolásában, mint az imperiálizmus politikája és nem lehet kétséges előttünk, hogy minden komoly középeurópai gazdasági uj térkép kirajzolásánál, amelyen a mi erdélyi életünk védőbástyaként áll a kelettel szemben, előfeltételként fogják észrevenni azt a szükségességet, ami a mi számunkra annyira fontos: békés nyugalom Erdélyben a népek között. Nagy kérdés még, hogy az a dunai terv, ami mellett most Tardieu francia kormányelnök annyira exponálta magát és Franciaországnak a külpolitikáját, tisztán csak a gazdasági jólét alapelvéből indult-e ki, vagy a gazdasági imperializmus szándékaiból bontakozott ki külpolitikai akcióvá? Magának Tardieunak a személye nem kelti a többi hatalmakban a jóhiszeműség benyomását s ez magyarázza azt a tartózkodást, amivel határozott kijelentései a nagy metropolisokban találkoznak. Tény azonban, hogy a francia kormány elnöke a maga akármi ] lyen indokokból kiinduló tervét olyan probii ’ mába öltöztette bele. amely régóta megmutat-* kozott, mint Európa számára feltétlenül megoldást váró fele lat. A termelési irányzat fejlődésével az álla ok, mint gazdasági egységek, állandóan nagyobbodási törekvésekből feszültek s a francia, német és orosz imperializmusok között a volt osztrák-magyar monarchia imperializmusa olt olyan kivétel, amelyben nem egy, hanem két állam és több tartomány adott gazdasági egységet. Amint az oroszok pánszláv tervei az Adrián akartak utat nyitaui maguknak, a némete1, hatalmas lendületű előretörése Ázsiába taposta az útvonalakat s a terveknek e kereszteződésében a franciák érdekei az oroszokéval kapcsolódtak össze a német haladás elgáncsolásának, elbuktatásának a törekvéseivel. A volt monarchia alátámasztotta a német terveket, de útjában volt a francia-orosz szándékoknak s a nagy összecsapás után az a szélső francia politika érvényesült, amelynek Tardieu az egyik legexponáltabb képviselője. A háború elveszítése nem verte le Németország gazdasági jelentőségének a nagyságát, csak bilincseket tett rá és az a gondolat, hogy a felébredése, ki gyógyulása, majd megerősödése a versaillesi békepontokat elnyomja, a Tardieuék számára biztosítékok keresését teszi szükségessé. Amikor a középeurópai megoldásnak a tervébe ezt a biztositékot imperiálisztikus motívumokkal keverik bele, akkor a konföderációnak, a szövetä kis pártokból uj kormány készül Leleplezések a nagyszebeni beszéd nyomán A konverziót megszavazzák, de veszekednek ^ a pártok fölötte és a vita húzódik (Bukarest, március 7.) A politikai helyzetben szinte leleplezésszerüen hat Goga Octavian nagyszebeni beszéde, amelynek az az értelme, hogy a kis pártok megkapják a kormányalakítási megbízást, ha erre megegyeznek s ilyen megegyezésre a lépések megtörténtek, azonban Averescu volt a nagy akadály. A nagyobb pár tok köréből kétségbevonják e kijelentései, autentikusságát, azonban Goga ilyen tervnek a megvalósításán fáradozik. A konverziós javaslat megszavazásával a konverzió vitája nem ér véget, mert a végre hajtáshoz egy újabb törvényre lesz szükség s ennek javaslatát nyújtják be a parlamenthez. Ezért a parlamenti ülésszakot nem zárják be 15-én. A pártok mara kodnak a konverzió körül. A kamara ülésén elsőnek Diamand zsidó képviselő szólt hozzá a konverzióhoz. Kijelentette, hogy pártja nevében a javaslatot megszavazza és a legintenzivebben részt fognak venni a szakaszonkénti vitában. Beszéde alatt ismét éles szóváltása volt Cuzával. Radulescu nemzeti-parasztpárti azt mond in beszédében, hogy a finanszirozást egy másik törvénnyel akarják rendezni, ami mutatja, hogy a pénzügyminiszter nem őszinte. Az ellenzéki pártoktól ’ ér megoldást, de akkor az ellenzékiek felvethetik a kérdést: mire való egyáltalában a kormány? Beszéde alatt a liberálisok és a nemzeti-parasztpártiak szócsatában összekaptak azon, hogy melyik párt meri őszintén megmondani véleményét a javaslatról. — Szeretném, ha egy erdélyi is hozzászólna a kérdéshez — mondja egyszer Ghiafa képviselő. Cipaianu; Radulescu ur! Ön az erdélyiek, vagy a regáti frakció nevében beszéli Calinescu: Mi a legszélesebb konverzió hívei vagyunk. Meg van ezzel elégedve? Xeni liberális: Kénytelenek vagyunk megvédeni az erdélyieket Argetoianu: Én felhívnám a pártokat, hogy ne marakodjanak egymásközt. Lehetetlen a pártok közt igy az együttműködés. (Nagy derültség.) ke ;ásnek, egyezményes összefogásnak a szükségessé vált gondolatát elterelik az egészséges kialakulások tói. Vagy legalább is elterelni'akarják. Az elíerelési, egészségtelen irányba fordítási igyekezet azonban könnyen túl lő a célon, mert a problémát felvetik és nem bizonyos, hogy az lesz belőle, amit ők akarnak. A nagy megpróbáltatásokon átment népek a kedvező alkalmat megragadhatják, hogy a tervből lefaragják. leszaggassák a rossz szándékokat és kibontakozik talán belőle az igazi középtermészet- ,szerű szükségesség, amely az egészséges, természetszerű szövetkezésekben találhatja meg az iráiíyvonalat. Az a cél, amely hatalmi túlsúly biztosítására akarja felhasználni a dunai államok gazdasági egyezményeinek gondolatát és nem az Argetoianu elismeri, hogy a törvény alkalmazása során lesznek nehézségek, de ha mindezen mozanatra ki akart volna térni, úgy ezer szakaszból kellett volna állania. Ezért bizta a döntést a bíróságokra. A kamara ezután megszavazta az örökösödési illetékek leszállítására vonatkozó javasló tot, majd Argetoianu az elhunyt Briand érdemeit méltatta és a kamara 15 perces gyászünnepet tartott. A szünet után a konverziós javaslathoz Pa- raschivescu kormánypárti és Cornefianu, az agrárliga pártjáról szólották hozzá, ez utóbbi az összes adósságok valamilyen módon való rendezését kérte. Néhány kivétek Argetoianu pénzügyminiszter hozzájárult Chemale képviselő azon módosító javaslatához a konvertálási javaslatban, hogy nehány moldvai kórháznak a parasztokkal szembeni követelését az állam fedezze. Elfogadták a Magyar Párt javaslatát A kamara szombat esti ülésén Szabó Béni magyarpárti képviselő a többség részéről általános rokonszenvvel fogadott beszéde után az örökösödési illetékek revíziójáról szóló javaslat vitájára tértek át. Az első felszólaló Wilier József magyarpárti képviselő volt, aki kimutatta, hogy a -egezés pongyola és hiányos és kérte, hogy ks eredeti szövegnek a Magyar Párt részéről beterjesztett és a bizottságban már olfogadott olyan módosítását, amelynek értelmében a már kiszabéit, de be nem hajtott illetékek végrehajtását addig függesszék fel, amig az uj törvény értelmében az értékrevi- ziót meg nem ejtették. A képviselőház többsége kezdetben nein tudta, hogy miről van szó, Mirto nemzeti-parasztpárti közbelépése után azonban a módosítást, amely az egész javaslat leglényegesebb intézkedése, Wilier József szövegezésében egyhangúlag elfogadták. (Folytatás a 2-ik oldalon). érdekelt államok életérdekeinek biztosítását tartja szem előtt, nem fog ellenhatások nélkül maradni s igy a vita, kemény vita elkerülhetetlen. A tavasz napjai választást hoz Németország ra s választásokat a franciáknál is, a nagy kérdő sek eldöntésére ezeknek a választásoknak nagy befolyása iesz. A német-osztrák anschluss, kérdése sem intézhető el olyan könnyen, ahogyan Tardieu gondolja, sőt, ebben a konföderációs tervben a gyuanyagot. képviseli. Bizonyos azonban. hogy a francia kormány elnöke az európai kérdések tavaszi napirendjére hozta ezt a problémát s most azoknak az államoknak a természetes kívánságai kellene, hogy kibontakozzanak. amelyek elsősorban vannak érdekelve. A dunai államok népeinek életérdekei kell hogy megmutatkozzanak.
