Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-04 / 52. szám
e ßSSSSSSSS KUETt'ÜJS&G XV. ÉVF. 52. SZÁM. A xmmhásbiztositást nyugdíj biztosítással akarják kibővíteni (Bukarest, március 2.) A központi munkás - biztositó pénztár 100 milliós deficittel zárta le 1931-ik évi mérlegét. A horribilis veszteség eltüntetésének furcsa módját eszelte ki a kormány, e tétellel kapcsolatban meg akarja valósítani a munkások és magánálkálmazottak kötelező nyugdíjbiztosítását, amelynek dijait úgy akarja megszabni, hogy ebből a betegsegélyző deficitje is fedezetet nyerjen. A nyugdijbiztositásra vonatkozó törvényjavaslat már el is készült, amelyet a kormány rövidesen be is akar terjeszteni. A Munkaadók Szövetsége tiltakozik az uj megadóztatás ellen és megbízásából küldöttség kereste fel Banu al- minisztert, aki előtt kifejtette, hogy a mai válságos idők. egyáltalában nem alkalmasak arra, hagy* a termelést újabb terhekkel nehezítsék meg*; A küldöttség követelte a munkásbiztositó pénztár autonómiájának a visszaállítását, amely racitföalis üzletvitelről és a költségek leszállításáról inkább tudna gondoskodni, mint a mai rendszer. A kormány ipartörvény-javaslata mélyen belenyúl a magánvállalatok életébe Vasilescu Carpen legújabb törvényjavaslata az uj ipartörvény ellen minden oldalról éles támadások indulnak meg. A Viitorul, a liberálisok lapjának legutóbbi száma egyenesen bolsevista törvénynek nevezi ezt a javaslatot, amelyet semmiféle szükségesség nem igazol, de amely alkalmas lesz arra, hogy tönkretegyen minden kezdeményezést, hiszen egyik intézkedésében bármely gyár felállítását, vagy a meglevő berendezések nagyobb mérvű megváltoztatását állami jóváhagyástól teszi függővé, Ilyen intézkedés sehol nem található, egy állam törvénytárában sem. A Viitorul reménykedik, hogy a jelenlegi kormánynak nem lesz már ideje és lehetősége arra, hogy ezt a tervét tető alá is juttassa, a törvényjavaslat részletes ismertetését holnapi számunkban kezdjük meg. Megjelent a német gazdasági minisztérium jelentése az 1931-ik esztendőről A német birodalmi gazdasági minisztérium most adta ki az 1931-ik esztendő közgazdasági viszonyairól szóló Übersicht über den Stand der wirtschaftlichen Beziehungen Deutschland ci- mü jelentését. A jelentés nemcsak a szorosan vett német gazdasági problémákkal foglalkozik, hanem kiterjed az egész világon érezhető gazdasági válságra is. Mindenekelőtt azt állapítja meg a jelentés, hogy azok a tervek, amelyek a nemzetek szorosabb gazdasági együttműködését célozták, nem valósultak meg. A Genfben tervezett vámbéke meg sem született, sőt az egész vonalon a legszigorúbb vámhatárok léptek életbe. A gazdasági minisztérium sajnálattal állapitja meg, hogy a német preferenciális szerződések egyes államok rövidlátása miatt nem valósulhattak meg, ami az európai gazdasági konszolidáció egyik legnagyobb akadálya. Az elmúlt év végén 17 európai és 9 tengerentúli állam vezette be a devizakényszergazdálkodást s igy a vámok elszigetelő hatása csak növekedett. Az 1932. évre a német minisztérium a preferenciális kereskedelmi szerződések kötésétől reméli a válság enyhülését. Sipos Jenő kolozsvári cég kényszeregyezséget kért. Régi kolozsvári cég kényszerült a rossz gazdasági helyzet elesettjei közé. Sipos Jenő kolozsvári harisnyaáruház a törvényszéktől a kényszeregyezségi eljárás megindítását kérte. A cég státusát még nem állították össze. A román állatexportőrök indolenciája miatt Görögország lengyel állatokat vásárol. Bukarestből jelentik: Kormánykörökben általános feltűnést keltett Mănescu athéni kereskedelmi attasé legújabb jelentése, mely a román állatexport kérdését tárgyalja. Mănescu véleménye szerint a görög állatkereskedők megkereséssel fordultak a román exportőrökhöz, akik azonban azzal a kifogással, hogy tanulmányoznak kell a kérdést, nem válaszoltak. A kereskedelmi attasé kizárólag ennek a körülménynek tulajdonítja, hogy a görög kereskedők újabban Lengyelországban vásárolnak. A csernovici kereskedők is moratóriumot követelnek. A kereskedő tanács Csernovicban gyűlést tartott. A gyűlés csatlakozott a keres kedők ama országos mozgalmához, amely a moratóriumnak a kereskedőkre való kiterjesztését követeli. Emelik a német vámokat. A német birodalmi kormány azokkal az államokkal szemben, amelyekkel Németországnak nincs kereskedelmi szerződése, az összes vámtételeket 100 százalékkal felemelte. A rendelet a tegnap már életbelépett. V V w o ■* -»riro-v w w i * Az uj lakbértörvény román szövege és precíz magyar fordítása kapható, dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 20 lej, portóval 30 lej. Szöllöoltványok Amerikai sima és gyökeres vesszők leglobban és garantált faj tisztán kaphatók CnSPARI FR.-nél Meggyesen. Jud. Târnava Mare. Árjegyzék kivánatra. »NEUBURGER KÜLÖNLEGESSÉG« Valutapiac 1932. március ‘ Koiozsvé Zürich Pariin Bukarest Budapest Bées Prája London nyitás zárlat utó Dűli 111 Zürich _ _ m— 8160 3275 11110 13800 653875 1798VS N’ewyork 516‘/8 516 — 4213 16760 57250 71120 337637 34837 London 1799 1798 — 1467 587 1995 2475 118125 — — Paris 2032 2031 mmm 1658 659 2254 2800 132975 8853 — Milánó 2680 2670 — 2188 872 2965 3700 17475 6725 mmm Prága 1530 1530 Mi 12475 498 1698 21071/s _ 1173/4 Buóapeat — — — 5700 22V» — 124295 — 2900 — Belgrad 905 B05 — — 299 1010 12516 5975 — — Bukarest 307 307 — 2523 — 345 4278 20225 5823/3 — Bécs — — — 5000 2009 — — _ 3100 — Berlin 12275 12275 — —1 4000 13590 16930 80350 1462V3 Száz lej árfolyama: Zürichben 307 Londonban 58272 Budapesten 345 Téli gondolatok — a shirfil Búcsúznia kellene, de görcsösen ragaszkodik xp|g. életéhez a vén varázsló, a nagy sza- kállu. tel apó. Ne szidjuk azért a téli természetet, szeressük és becsüljük meg azt a csodálatos eszközt, — amely minket úrrá tesz, a behavazott mezők, erdők s hegyek felett, — a shit. Mert őszintén bevall hatjuk, hogy uj barátunk segitsége nélkül hegyeink és havasaink felkeresése télen, meddő vágyakozás maradna csupán. Már pedig a téli tájnak — shieink segélyével — testben és lélekben váló átélése az, ami a testet és lelhet nagy és igaz örömmel tölti el. Az emberek legnagyobb része mitsem tud a hó utáni vágyról és mosolyog ilyen túlzásokon. t T *#■ A hó és shifutás utóm vágy egyben mozgás- szabadság utáni vágy is. A városokban minden ut elő van irva és ha az ember esetleg másképp akarná, mint a hatóságok, akkor hamar megtanítják keztyübe dudálni. Azonban a városon kívül sem szűkölködünk utelőirásókban és a figyelmeztető tábláknak se szeri, se száma. A hó azonban az égből esvén, mindent betölt és nem enged magának a hatóságoktól semmit elő- imi. Fehér gyémántporból mély takarót borit erdőre, mezőre és tekintet nélkül behavazza az utakat, sőt a figyelmeztető és útmutató táblákat is. Csak a városon kívül lehet az ember a saját ízlése szerint boldog és rohanhat shijeivel oda, ahova a szive kívánja. És fenn a hegyeken, távol a szűk uccák, kirakatcsillogás és autótülkölés chaosától, az egye düllét és szabadság fehéren csillogó világában Ízelítőt kaphat a repülésből. Aki nem tud ez érzésekről, az sejti talán, de aki nem érzi őket, az sohasem fogja megismerni. Dehát mit is jelent ez a csodálatos szó, shi? A shi norvég szó. Az sh s-nek ejtendő. Tehát nem shi, hanem si. Shi magyarul annyit jelent, hogy léc. A léc egy fűrészelt vagy hasított fadarab. A norvégek tehát egy nagyon is egyszerű nevet adtak kedvenc téli sporteszközüknek. Szeretet csendül meg ez egyszerű elnevezésben. A shi az a sporteszköz, amely összeköttetést létesít a shifutó és a hó között. A shi nem egy közönséges fadarab és egyáltalában nem elpusztíthatatlan, hogy minden megerőltetést kibírjon. Használat után, amig fáradalmainkat meleg szobában pihenjük ki, ne hagyjuk léceinket havason, jegesen meg- tisztitatlanul heverni. Az ilyen lécek kínozva vannak, nem siklanak jól és mintha összeesküdnének gazdájok ellen, a hóval másnap tapadnak. Olyan ős eszközt, mint a shi, az emberi találékonyság a maga erejéből még kettőt adott a világnak. Az egyik az ausztráliai néger bumerángja, a másik az eszkimó kajakja. A shiben tehát egy a mathematika és fizika törvényei alapján készüli oly művésziesen karcsú idomú eszközre tettünk szert, mely elégtelen ápolás mellett szenved. A shinek lelke van és mindenesetre elég nagy múltra és fejlődéstörténetre tekinthet vissza, illő tehát, hogy shieinket szeretettel gondozzuk. A hó a viz és hideg szülötte. A viz örökké nyugtalan, változó s hidegtől megdermedt gyermeke: a hó sem tagadja meg származását. Minősége szinte óráról-órára változik. És mégis szép a hó mindig és minden időben, a legszebb azonban, amikor a magánosán őrködő hegyet ünnepélyes csendben fehér palásttal borítja be. A napfény öröm: az öröm egészség és erő, viszont a fájdalom és szerencsétlenség testvérei a sötétségnek. Napfény nélkül az élet el sem gondolható. Csak az tudhatja igazán mi az a napfény és mi az öröm, aki shijeivel havas hegycsúcson állva testét-lelkét már ilyen fény- özönben fürdette meg. E ragyogásban minden egyszerű és jó... A léceivel bánni tudó természetbarátot vágyai a hótól fehéren csillogó hegyek világába vezetik, ahol az erdőhatáron felüli füvestérségeket méteres hótakaró borítja s ahol a kilátást nem zavarja semmi, de semmi. S amikor a téli napsütésben a csillogó hegyekről a völgyben gomolygó felhőket nézi, gondoljon azokra az emberekre is, akik ott alant a városokban laknak és visszatérve meséljen nekik a hóról, a shiről és a napsugárról. Veszélytől vissza nem riadva keresse fel az örök szépséget nyújtó hegyeinket télen is derék társak oldalán és akkor mindig becsületes, igaz gyönyörűségben lesz része. Miklós Lajos.
