Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-28 / 73. szám
■paBMMjMlf' pviaelflhás BUDAPEST V. Cluf-Koloxsvár, 1932. március 28. * JH0&JO Előfizetés belföldön; Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 4 lej 0 rs z á g o s fi agyarpárti Lap Szerkesztőségi és kladőhlvatall falaton: 503, 6-9* XV. évfolyam 73, szám Előfizetés Hagyarorszigzi: Egyévra 30 ^eng5, félévre 25 Panşi, n»gyn<iavr*l2.3® >*« Egyes szám ára 39 fütá? Fekete böjt és vér verejtékez kálváriajárás utál;, kőszikla alá temetett sir bél is felhasadt már az élet hajnala. Nincsen olyan remény teleiméi melynek mélységébe ne tudna fénysugarat. vinni a hit. Feltámadt a dunai szövetség eszméje is abbék az európai romhalmazból, amelynek államié1 fiai most uj építményeket, vagy hajlékokat igyekeznek összeácsolni. Kiásták, vagy kinőtt magától, kisarjadt a romok közül ez a régi gondolat, amelynek megvalósítható és felépíthető életképem égét csak az összeomlás rideg következményeinek kikerülhetetlen kálváriái kezdik megtanítani. Hol vagyunk még attól, hogy a felhúzott uj oszlopok tetőzete alá az időnek a zordsága, a szüntelen viharzó zivatara elöl mind bemenekü!hetünk? És hol vagyunk még attól, hogy ezt a hatalmas ivekben népeink fej fölé emelt hajlékl -n valamennyien úgy érezzük magunkat. mint az őszintén egymást támogató szeretet erejének mindnyájunkra egyaránt és egyenlő mértékben jólétet sugárzó békesség, nyugalom boldogitó boltozata alatt? Ahhoz, hogy hinni tudjunk a számunkra is kilátásosnak mondott reménységben, nekünk erdélyi magyaroknak is van egy feltételünk. Nem mi állítjuk fel, hanem teljes meggyőződéssel tudjuk, hogy annak a politikai okosságnak a feltétele ez, a mii nem lehet elintézetlenül félre- tolui az útból vágy nem lehet észrevétlenül átlépni rajta. Aki építéshez kivan kezdeni, annak a fundamentum anyagának a méreteivel és minőségével kell tisztában lennie, az alapnak a szilárdságáról kell meggyőződést szereznie. S tudni kell. hogy a hajlék betudja-e fogadni magába mindazokat, akiknek a számára készül s nyujt-e részükre olyan biztonságot, amelynek a hiánya nélkül csak a divergáló elemek feszitő erejére nyomja rá a fojtó szűk üvegburát, alkalmat teremtve a legvészesebb robbanásra? A most zöld asztalokra került tervnek a merészsége még nem tűzte ki a gyakorlati megvalósítás céljaként a dunai államok szövetségét. Részleges gazdasági egyezmények kötésére gyúrja csak a lelki hajlandóságokat, amelyeken túl azonban megmutatkozott az a nagy lehetőség, amely európai megoldásként kínálkozik az ideális dunai konföderációban. Abban a távoli elképzelésben, amiről a magyarok Kossuth Lajosa mondotta, amikor az egész gondolatnak összes előfeltételeit végiggondolta és a kialakulás útjait távolba néző képességével vógig- mérte: — íme egy mosolygó jövő valamennyiünk számára! Kossuth Lajos azonban szabadsághős volt s ezt az elhivatottságot választotta alapgondolatnak ebben az elmélyedésében. Hinnie kellett* « tanítani, hogy a Habsburg trónnak a gerendáira épült osztrák-magyar duálizmusnak a tárté ereje nagyon is időleges és a dinasztikus impérium alá foglalt népek nemzeti törekvései — amelyek között elsősorban a magyarokét látta — elöbb-utóbb összeroppantják. ö várta ezt, vágyott utána, rajongva hitt benne, de igyekezett túl is nézni ennek a reccsenésnek a romjain s tisztán megmondotta, hogy ezzel tátongó ür fog beleszakadni az európai egyensúly közepébe, aminek rését a régi Magyarország függetlenitésévol nem lehet betölteni s amit a többi uj állam kiemelkedése még sokkal szakadozottabbá merevít. Magyarországnak a felszabadulását csak olyan fölmunkának látta, amihez I kereste egyfelől a befejező biztonságot, másfelől ’ az európai általán«-.-, egyensúly fejlődési vonalához a nyugalmi kilátásokat. Célnak tűzte ki a balkáni népek felszabadulását is a török iga alól s a szabad nemzetek dunai konföderációjában látta a tisztuló jövendőt. Egy mosolygó jövőt — ahogyan mondotta: ..Egyetértés, testvériség, magyar, szláv és román között — íme ez az én legforróbb vágyam, legőszintéibb tanácsom.“ S ennek a forró vágynak az őszinteségétől vagyunk ma olyan messze, hogy a f« : Jen gazt-.«sági anarchia, sem vezetett mé r « . se?-a ferjves irányba .« nem éppen ellenkezőleg, a nemzeti szdpremá- cia és kíméletlen uralkodás megalómániá.íát f ; kozta fel olyan mértékben, ami ennek előtte szinte elképzelhetetlen volt. Termeszei es ai « pekra épiteít egészséges konföderációt azonban uem lehet a nemzeti elnyomások láncolatából szőni, csak mindenkinek a szabadságvágyából. A Kossuth Lajos elgondolása is az volt: minden nemzetet, minden nemzetcsoportot felszabadítani végig az egész Duna-vonalon és a hozzá fűződő földrajzi területeken, mindenütt mindenkinek biztosítani a nemzeti szabadságát. Előtte a független Magyarország állott, amelytől azt kívánta, hogy segítse felszabadítani a Balkán népeit és nemzeteit. Előtte a régi Magyarország állott, amelynek területén az akkori nemzetiségek éltek s a dunai konföderáció előfeltételének e nemzetiségek nemzeti autonómiájának is a biztosítását látta meg és tartotta szükségesnek. Ki is dolgozta e nemzeti autonómiáknak a tervezetét, amely ma is megoldása lehetne a kisebbségi problémának. Ezért mondhatta őszinte meggyőződéssel: „ime egy mosolygó jövő valamennyiök számára.“ Olyan dunai konföderációt, amely minden elnyomással szemben őszintén biztosítja a kisebbségek nemzeti létének az autonómiáját, tényleg maradandóan megnyugtató megoldásnak kell látni. De az elnyomá suk rendszerét éleszteni fel és ezt erősíteni meg, olyan kísérletezés, amely magában hordja a legsúlyosabb betegséget. Semmiféle gazdasági rendszert nem lehet nemzeti elnyomásra alapítani, mert ebből hiányzik a legtökélotesebben az a biztonság, amit a gazdasági törvényszerűség a maga számára lealkudilátatlanul megkövetel. Ezért nem lehet a mai legnagyobb problémát úgy kettévágni, hogy az egyik fele politika, a másik gazdasági érdek s az egyiket a másik megoldásául ki lehet kapcsolni. fírügyne» ki találhatják ezt a kétfelé választást, de a valóságban olyan oktalanság ez, mint ahogyan a szivet nem lehet kivágni az emberből, mert vérkeringés nélkül nincsen ember. A német államok szövetségét meg lehetett teremteni nemzeti autonómiák nélkül, mert a nagy birodalom egy nemzetet ölelt a szövetségben magába. A dunai államok sok népét szövetségbe vonni csak a nemzeti autonómiák pilléreire lehet kiépíteni. Ha ezt fogjuk egyszer látni, akkor gynl fel a reménység a lelkűnkben: ime egy mosolygó jövő. á miniszterelnök bejelentette, hogy a Nép- szövetséghez fordulnak a Dnyeszter-menti románok védelméért Minden kisebbségnek joga van — mondotta - a nemzetközi fórum előtti panaszra — A Jasiban lerombolt zsinagógák, iempiomgyalá- zások - A vasgárdáról a belügyi államtitkár mondott leleplezéseket {Bukarest, március 26.) A kamara mai ülésén Iorga miniszterelnök a Dnyeszteren tuli románság elleni vörös irtóbajszáról, vérengzésekről nyilatkozott. Bejelentette, hogy a szovjet területen élő román kisebbség védelme érdekében a Népszövetséghez fordulnak panasszal, mert minden kisebbségnek joga van a nemzetközi fórumnál panasszal élni. Csak most kerülnek a parlamenti bejelentés alapján nyilvánosságra a részletei és méretei annak a zavargásnak, amely Jasiban történt. A miniszterelnök bejelenti, hogy Románia a Népszövetséghez fordul A kamarában először lorga miniszterelnök válaszolt Gheorghe Bratianu pénteki kérdésére a dnyeszterparti eseményekkel kapcsolatban. Ami a Dnyeszter partján történt — mondotta a miniszterelnök — a szörnyű vérengzéseknek az a sorozata páratlan a civilizáció történetében és annál inkább szörnyű, mert a moldvai román lakossággal történik, Európa talán egyik leg- békésebb_ népével. Nekünk azonban nincs közvetlen diplomáciai összeköttetésünk Oroszországgal. A francia kezdeményezésre megindult tárgyalások nem vezettek eredményre, bármennyire is igyekeztünk a békés szomszédság lehetőségeit megteremteni, mert az oroszok minden formulára Besszarábiával hozakodtak elő. Pedig ezt a területet Románia nem erőszakkal foglalta el, önként csatlakozott az anyaországhoz. Arról a szovjet sohasem beszél, hogy rengeteg értékes román műkincset szállítottak el Moszkvába, amelyek most ott hevernek. A román kormány azonban megteheti és meg is teszi azt, hogy memorandummal fordul a Népszövetséghez a dnyesztermenti vérengzések ügyében. Tudjuk azonban, hogy Oroszország milyen maFeltámadás * *p » 0 jovo/e írta: ZégonS lafváa
