Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-27 / 72. szám
XV. ÉVF. 72. SZÁM. KeletiUjskg 7 VámbéryÁrmin izgalmas regénye A %,hét nyelv tanítómesterének“ küzdelmes nyomorától ez angol király barátságáig (Lotídon, március 25.) Az angol és a magyar tudományos világ most ünnepli Vámbéry Ármin, a világhírű magyar Azsía-utazö születésének századik évfordulóját. Az ünneplés során nagy tudományos érdemei mellett mindenütt megemlékeznek kalandos élettörténetéről is, amely függetlenül a nagy tudományéi éÍ!éd~ mér.yektcl, különösségével, szokatlan fordulataival egyike a légéi de kf eszi több és legizgalmasabb regény éknek. A; ja fiatalon halt meg. aiig pár héttel Vámbérv születése után. A kis Ármin, aki három-négyéves korában bullát in valamely véletlen következtében örökre megbénult, a dunaszerdah-. lyí zsidó Is'tóteMrt kezd*e meg a tanulást. Családja azonban annyira szegény volt, hogy tízéves korában nála cgy-két évvel idősebb «énje szolgálni ment, maga vedig szabóinasnak Ajl'Ä'l Esztendő múltán a tü és cérna mellől a szent gimnázium szólította el. Előbb azonban féléven át a nyéki korcomáros fiát tanította bibliára, mellesleg, ami a zsidó üázitauársággal nera voit inkompatibilis, pin- céreskedett a korcsmában » tisztogatt* * uvaláti csizmáit, hogy szerezhessen nyoic forintot, amivel eljuthasson az ígéret földjére: a piaristák azentgyörgyi gimnáziumába. Ettől kezdve egyik város gimnáziumából a másikba kódorgóit: szomorú idők voltak ezek is. Hol igen silány ellátásért, hol havi két forintért tanított gyermekeket. Valamivel jobban fizetett a szerelmi levelezés, amivel szakácsnak és szobalányok bízták meg néhanapján. Irán földje a valóságban egyáltalán nem volt olyan gyönyörűséges, aminőnek persze költők nyomán az ö fantáziája festette. Útjára Vámbérv dervisköntöst öltött s mint kolduló dervis jutott el Perzsia fővárosába. Teheránba. Ez a dervis-inkognitó azt jelentette, hogy rongyokba burkolva nappal koldult, éjjel pedig valamelyik muzulmán kolostorban imát mormolt és himnuszokat énekelt. Miután a nemes Bokhara és a paradicsomhoz hasonlatos Szamarkand szent sírját meglátogatta, 1864 telén visszatért Teheránba s onnan haza Európába. Világsiker. Pesten kevés időt töltött, Londonba ment, hogy ott számoljon be utjának tudományos s méginkább politikai tanulságairól. Az angolok nagyon szívesen fogadták, utjának leírását John Murray, az első angol könyvkiadó adta ki. Mint európai hírű ember tért vissza Vámbéry Budapestre, ahol aztán kinevezték a budapesti egyetemre a keleti nyelvek tanárának. Csak ezután kezdődött meg igazában nagyterje- delmü irodaim! munkássága. Munkáit leginkább három nyelven: magyarul, angolul és németül Irta. Nemcsak tudós volt, de publicista is s tekintélyét az angolok közt leginkább publicisztikai munkásságának köszönhette. Nem egyszer volt vendége az angol királyi udvarnak: hetvenedik születésnapján VII. Edward mint barátjának gratulált s Igen bizalmas lábon élt az előkelő angol arisztokráciával is. Konstantinápolyban nem kevésbé ünnepelték, mint Londonban. Nevét csupán Péterváron emlegették gyü- lölséggel. Amilyen hü barátja volt Angliának, épp oly ádáz gyülölséggel beszélt Oroszországról, annak európai és ázsiai céljairól. Mint orientalista, geográfus, etnográfus, nyelvész és publicista tömérdeket irt. Első munkájának, amely először angol nyelven jelent meg: Utazásom Közép-- Azsiában a elme. Irt ezenkívül vázlatokat Közép- Azsiából, csatagáj nyelvtanulmányokat, megírta a török nyelv etimológiai szótárát. Bokhara történetét, végül Küzdelmeim címmel önéletrajzát, amely szintén angolul jelent meg 1913-ban, halálakor, egy küzdelmekben és komoly sikerekben egyaránt páratlan gazdagsági élet zárult le. Az egykori milíiomost nincs, aki eítemettesse Fóiis Salamon Mihály szomorú históriája — Negyven évig kuporgatta, őrizte a vagyont s ofreg korában hágott nyakára a millióinak Tanulmányok rz Orczy-kávéhf.Ojaa. A „nagy idők" megszületése még Pozsonyban érte. ívz utolsó diéta alatt néhányszor megfordult az ifjúság karzatán s hadotta Kossuthot. A szabadságharc levőre- lésekor, hogy tizenhat forintnyi adósságát megfizethesse, neveidnek és nyelvtanitónak ment. Hiába hirdette magát hét nyelv tanítómesterének mert olvasott és értett német, francia, olasz, latin, zsidó, tót és magyar nyelven, alkalmazást csak szegény zsidóházaknái kapott, ahol az volt munkája bére, hogy osztozhatott kenyéradójának nyomorúságában. Még jól folyt a dolga, ha a legszegényebb városrészben félágyat bérelhetett, vagy ha esténkint olvasgathatott az Orczy-kávéházban és ha naponkint agy- szer jóllakhatott fekete kenyérrel, vagy sült krumplival. Minden kísérlete, hogy valami állást kapjon, kudarcot vallott s a nyolc nyelv, mert időközben megtanult spanyolul is, épp oly kevéssé segített nyomorúságán, mint korábban a hét nyelv. Eljárogatott az egyetemi könyvtárba, ahol megismerkedett Garay Jánossal, az Obsitos költőjével, aki aztán bemutatta a már akkor beteges Vörösmartynak. Ekkor tanult oroszul és törökül s tiz nyelv ismeretével meg volt annyi haszna, hogy ráterelte pár kiváló ember figyelmét. Konstantinápolyba, majd onnan nagy keleti nta* sásra vágyódott: csábította öt Körösi-Csoma Sándor példája. Eötvös József báró, Kemény Zsigmond, Teleki József gróf és Hunfalvy Pál gyűjtöttek egy kis-üt&ölt- séget és szereztek egy féláru gözhajójegyet. így végre huszonötéves korában megindulhatott Konstantinápoly fölé. Dervis-inkognitóba«Ekkor és így kezdődött Vámbéry egyáltalán nem mindennapi pályafutása, Neve'.ősködött, ujságlrósko- dott és hogy fölkereshesse és megtalálja az Ázsiába; maradt ősi magyarokat, megtanulta a csatahaj -nyelvet, azaz a keleti török nyelvjárást, abban a reményben, hogy a csatagáj-nyelv a magyar nyelv származásai'* és ősi alapjára is világot dérit. Négy év múltán, 1861 tavaszán, Vámbéry hazajött Pestre, hogy mint levelezötag, széket foglaljon az Akadémiában. Akkor határozta el, hogy mint sztambuli lakos, Resld effendi, beutazza a középázsiai izláÍnságot és Szamarkand, Belkli és Bokhara nyilvános könyvtáraiban anyagot gyűjt a magyar nyelv származásának és atyafiságának megállapítására. Utazásának célja mint mondotta, nem az őshaza felkutatása, csak egy nyelvészeti igazság megállapítása. Veszedelmes kalandokban, nyomorúságban, de tudományos eredményekbe* is ritka gazdag vállalkozás volt Vámbéry középázsiai utazása. Kisebb kalmárkara- ván volt az alkalmatosság, aassllysi a szamarkand! utat megtette. Egyéb ■yomorusigsk: mellett seakadat- lanul csatázni kellett a kurd rablókkal. (K«iom-ir, uuireiu.s 2-V) A. város idősebb polgárai bizonyára emlékeznek még Fórig Salamon Mihályra. a régi idők hires tárogató- sára. ki ti legnevesebb cigányzenekarokban játszott. A háborít előtt bárom nagy értékű ingatlan fölött rendelkezőit és a bankokban is tekintélyes betétjei voltak. A Kossuth Lajos, Király és Bethlen uccui házakat mai értékelés szerint három-négymillió lejre becsülnék. A meggazdagodott cigányzenész nyugalomba vonult és a háború kitörése óta mint magánzó éldegélt Kolozsváron. Igen ám, csakhogy a kedélyes Fóris Salamon Mihály nem tudott belenyugodni az egyhangú életmódba, egyszer csak nekibusulta magát és szinte estéről-estére nagyszabású murikat rendezett. Jó hetvenes volt már ekkor, de ifjúkori hangulatok is megrohanták, nőknek csapta a szelet s az összekuporgatott vagyon egyre jobban megcsappant. A forradalom idején már egyetlen ingatlana sem volt. Elúsztak a milliók, de azért még akkor meg volt a bankokban elhelyezett néhány százezer leje. Fóris Mihálynak fia is volt. aki egyetemet végzett, a budapesti rendőrség kötelékébe lépett mint rendőrfogalmazó. A fiú sem takaró koskodott s igy együttes erővel hágtak a nyakára a szép vagyonnak. 1930-ban már csak százezer lejük maradt és a 82 éves Fóris Salamon Mihály útlevelet váltott, hogy Budapestep a fiánál telepedjen le. ma. Tény az, hogy a mult hét elején újból feltűnt Kolozsváron. Elsőnek Ispasiu rendőrségi fényképészt látogatta meg, akinek rezignált hangon panaszolta el, hogy az utolsó százezer lej is elúszott és most az élienhalás veszedelme fenyegeti. Ispasiu, aki még a régi jó időkből ismerte az öreg Fóris Salamont, azzal vigasztalta, hogy majd elhelyezik a szegények házában. — És mit csinálok addig? — Esetleg a dologházban szállásoljak el. Ebben maradtak. Fóris Salamon Mihály a hajdani milliomos, háztulajdonos, bevonult a város legsiralmasabb szállóhelyére. Régi szalonkabátja és tekintélyt kölcsönző ferencjó: ka-sza- kálla valahogy megkülönböztette a többi jött- ment népségtől. Pál nap múlva^oaszullétről panaszkodva a betegszobába vitték, ahol félnapi agónia után csendesen meghalt. Fóris Salamon ’Mihályt azonban el is kellett volna hántolni, tie nem volt miből. A rendőrségnek tudomására jutott, hogy az elhunytnak Kolozsváron él egyik jómódú testvére, akit nyomban a gyűjtő fogházhoz idéztek. A jó testvér azonban kijelentette, hogy nem, hajlandó eltemetni az elhunytat. Mit csináljanak most a halottal? Három napig egy sötét kamarában hevert, majd átszállították a klinika boctani intézetébe, s most az egyetemi hallgatók végeznek tanulmányokat Hogy Budapesten mi történt, hallgat a fá- a „hullán.“ MEGLEPETÉS! EZ A SZENZÁCIÓ! SZÍNHÁZI elet § h húsvéti albuma több, mint 200 old. Hunyadi Sándor regénye. — Dupla kottamelléklet. Boldog Ifjúság — Egy teljes színdarab melléklet. Előfizetni negyedévre (13 szántra) 36G leiért a Keleti Újság keayvesztálya utjai, P. Unirii 4.
