Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-26 / 71. szám
KlUTiüJSSG XV. ÉVF. 71. SZÁM. KÖZGAZDASÁG Adót lehel fizetni állami fizetési nyugtákkal (Bukarest, március 24.) A Keleti Újság is foglalkozott az állami szállítók válságos pénzügyi helyzetével. A kormány egyszerűen letiltotta a kifizetéseket s ugyanakkor árverést tűztek ki a szállítók adóhátralékai miatt. A különböző delegációk arra kérték a kormányt, hogy adófizetésnél fogadják el a kincstári pénzügyi utalványokat (ordonanţe de plată). A pénzügyminisztérium most kommünikét adott ki, mely szerint mindazok a vállalatok és ina gánosok, akiknek fizetési utalványuk van, az említett bonokkal adókat fizethetnek. Minden egyes utalványnál kérni kell azonban a pénzügyminisztérium jóváhagyását. A kompenzációs hivatal felállítása óta szünetel a Magyarország és Ausztria leié irányuló forgalom A román kereskedőket óriási károsodás ér! VKolozsvár, március 24.) Csaknem két hete már. hogy megjelent az az ominózus devizarendelet, amely Romániának Magyarországgal és Ausztriával való áruforgalmát, kereskedelmi érintkezését teljesen megbénította. A végrehajtási utasítás hézagos és annak a végrehajtásával megbízott közegek a Banca Naţionala fiókjain és vidéken a pénzügyigazgatóságok mé ma is lehetetlenül állnak s minden egyes vitás kérdésben a most felállított kompenzációs hivatalhoz kénytelenek fordulni. Románia kereskedelmi és ipari élete joggal hihette azt, hogy az elhamarkodott törvény végrehajtási utasítását kiegészítik, módosításokkal látják el s legalább részben megkönnyitik a három szomszédos államközti áru és devizaforgalmat. Mindezideig azonban semmi sem történt. A külföldi tartozások és követelésekre vonatkozó vallomások megtételére úgy a bankoknak, valamint más ipari üzemeknek és magánosoknak határidőt tűztek ki, azonban a legtöbb esetben ez a vallomásté- tel elmaradt, mert nem érkezett meg a formula, nem jöttek meg a blanketták. A Banca Naţionala kolozsvári fiókintézeténél ma érdeklődésünkre kijelentették, hogy a végrehajtási utasítással szemben még ma is teljesen tájékozatlanul állnak, nem jött semmiféle intézkedés és ma már a Banca Naţionala fiókjai közvetlenül nem intézhetnek semmit és minden egyes esetben a kereskedőket, magánosokat és általában az érdekelteket a bukaresti kompenzációs hivatalhoz utasítják. A külföldről érkezett áruk azóta is a kolozsvári vámhivatal raktáraiban hevernek, azért hatalmas fekbért kell fizetni és hiába akarják a Banca Nationa- )a-nál román valutában befizetni a külföldi áruk értékét, mindaddig nem fogadhatják el, amig Bukarestben a kompenzációs hivatalnál az'engedélyt nem szerzik meg. A legérdekesebb az egész dologban, hogy a kompenzációs hivatal, habár törvényes utón felállították, még mai napig sem kezdte meg a működését. Egyesek leutaztak Bukarestbe és ott hosz- szas utáüjárással sikerült kieszközölniük, hogy a Magyarországból, vagy Ausztriából érkező árukat kiválthassák. Érthető a gyárosok, kereskedők cs iparosok felháborodása, hogy éppen., most, Vu< a húsvéti ünnepek előtt, midőn a szom- u szédos államokból a legtöbb alkalmi árut rendeltek, a megérkezett árukat nem tudják kiváltani. Nem olyan rózsás ma a kereskedők és iparosoknak a helyzeté, hogy minden bagatell ügyben Bukarestbe utazzanak, ott napokat töltsenek el és hosszas kilincselés után, esetleg elintézhessék az áru kiváltási ügyét. Már megemlékeztünk arról, hogy legutóbb Bukarestben a Sfatul Negustoresc tagjai gyűlést tartottak, amelyen a legélesebb hangok hallatszottak el az elhamarkodott kormány intézkedés ellen, amely a három ország közti forgalmat teljesen megbénította. Amint most értesülünk, a kereskedelmi kep- csolatok felvételére Románia, Magyarország és Ausztria között megindultak a tanácskozások, de eredmény még nincs, habár a három ország kereskedelmi és ipari életére s az egész tranzitó forgalmára a devizarendelet folytán beálló korlátozás ma még kiszámíthatatlan károkat idéz elő. ERDÉLYI GAZDA Rovatvezető: TOROK BALETT, az EGE titkár*. Tárgyalások a román petróleumvállalatol fcziójának ügyében. Bukarestből jelentik: Va silescu Carpen kereskedelmi és iparügyi mi niszter magához kérette a román petróleumtársaságok vezetőit és a tárgyalások során behatóan foglalkoztak a vállalatok fúziójának kérdésével. A nézeteltéréseket sikerült részben kiküszöbölni s ilyen formán nincs kizárva, bogy a kormány elgondolása rövid időn belül tető alá kerül. Aláírták a csehszlovák-francia kereskedelmi egyezményt. Párizsból jelentik: Ma aláírták a csehszlovák-francia kereskedelmi pótegyezményt. Deficites Anglia külkereskedelmi mérlege. Londonból jelentik: Anglia importja 1931-ben 850, exportja 480 millió font volt »®*5HasBn3Sä3F FAISKOLÁK ES SZOUŐOOVÍKYTEUEPEK RJ. | AN8RÖSi,Fí$CHER&CG,| aiud.jud alba ARJEQYZÉK DUIALAN. Szállítunk a logjobb minőségben : szöllőoltványokat, amerikai áianyvesszöket. gyümölcs- és díszfákat, rózsákat, vadoncokat stb. aaűsamea Elkészült a vámtörvény módosításáról szóló javaslat. Bukarestből jelentik: A kereskedelmi és iparügyi minisztérium szakbizottsága elkészült a vámtörvény módosító javaslatával amely a napokban parlament elé kerül. Fiseher Simon és Társa bndapesti cég fizc tésképielenséget jelentett. Budapestiből jelentik: Magyarországon országos szenzációt kelt az egyik leghatalmasabb divatüzlet a Fiseher Simon és Társa Rt. fizetésképtelensége, amelyet most jelentettek he hivatalosan. A cég passzi vái négymillió pengőt tesznek ki, amelyre az aktívák legfeljebb 35 százalékos fedezetet nyújtanak, Fogyóiéiban a szovjet exportbnza. Londonból jelentik: A szovjetnek alig van buzakiná- lata az európai piacokon. A márciusra bérelt hajóterek több, mint háromnegyedrészét nem használták ki. Tengerentúli exportőrök már njrrt. kísérleteznek jelentékeny gabonamennyiségeknek az angliai piacon történő elhelyezésével. Cáfolják a Németországi moratórium hírét. Berlinből jelentik: Cáfolják azt a hirt, hogy Németország moratórium proklamálására készülődnék. A malom tulajdonosok memoranduma. Bukarestből jelentik: A umlomtulajdouosok kongresszusának ható rozafci, javaslatát csütörtökön délelőtt'egy bizottság átnyújtotta Vasílescu miniszternek, aki ősi recept szerint megígérte a kérdés tanulmányozását  munkások nyugdíj biztosítása > * Az újságok híradása szerint a Mnnkásblztosltő Pénztár összes tagjai javára a kötelező nyugdíjbiztosítást szándékozik bevezetni. A nyugdijbiztositás mindenesetre a legszoclálisabb intézkedések egyike. Hivatása, hogy a szolgálat és munkaképtelen embernek — legtöbbször egy becsülettel végigdolgozott munkásélet végén — öreg korára, vagy más okból bekövetkezett munkaképtelensége Idejére a tisztességes megélhetést biztosítsa. A volt osztrák-magyar monarchia területén már az 1SS4. évi bányatörvény intézkedik a munkaképtelenné vált bányászlegénység s azok özvegyei és árvái felsegélyezéséről, kötelező módon, a bánya-társládák utján. Az államok sorra vezetik be már a mult században tisztviselőik javára a nyugdijat, melynek áldásos voltát belátva, a nem állami intézmények is igyekeznek nyugdijat biztosítani egész életük munkásságát intézményeiknek feláldozó hivatalnokaik részére. A magántisztviselők, színészek és más nagyobb testületeket alkotó hasonfog- lalkozásu alkalmazottak maguk igyekeznek társulás utján önmaguknak nyugdijat biztosítani, az ügyvédek önmaguk teremtették meg nagy áldozatok árán saját nyugdíjalapjukat, a nagyobb vállalatok, pénzintézetek, egyházi közületek nyugdíjalapokat létesítenek tisztviselőik számára és rendre, bár lassan kifejlődik az elemi kár és életbiztosítás mellett a nyugdíjbiztosítás, mint külön üzleti ágazat az üzleti alapokon működő biztosítótársaságoknál 13. ! Vitáníelül áll tehát, hogy a nyugdijbiztositás nemcsak hasznos, sőt áldásos, de szinte szükséges is. Különösen szükséges azoknál az egyéneknél, kik rendes hivatali, vagy más munkakörük betöltésén kívül mellékfoglalkozást nem űzhetnek, mellékkeresetre szert nem tehetnek. Éppen ez a szempont adta meg elsősorban a nyugdijbiztositás gondolatát. Nem vonhatja tehát — bizonyára nem is akarja —’ kétségbe vonni senki, hogy a szociális biztosítás körébe bevont ipari és munkások nyugdíjbiztosítása üdvös intézkedés volna. Csak hogy a nyugdijat, az ennek kifizetését biztosító nyugdíjalapot megteremteni éppen maguknak az annak áldásait élvezni óhajtó alkalmazottaknak a sajátjukból kell! Legfeljebb kisebb mérvű hozzájárulást remélhetni az aiian-.t. ! vagy a nagy vállalatok egyro bizonytalanabbá váló üzleti nyereségéből. Hogy a szociális biztosítás körébe tartozó ipari és mezőgazdasági munkások, kereskedelmi alkalmazottak vannak-e s a közeljövőben lesznek-e abban a helyzetben, hogy amúgy i3 szűkös keresetüknek legalább tizedrészét nyugdíjalap megteremthetésére fordíthassák, kétségtelenül és egészen bizonyosan megállapítható. Nincsenek, nem lesznek és nem lehetnek. A munkaadók még a különféle adókkal együtt már a jelenlegi betegség- és balesetbiztosítási dijakat sem győzik megfizetni, amint itta számtalan árverés kitűzés bizonyítja. Állami hozzájárulásra pedig, mely a nyugdíjalap létesítését bizonyosan lehetővé tehetné, már csak az e célra szükséges horribilis összegre tekintettel sem remélhető. Az idő tehát nem alkalmas a nyugdijbiztositás bevezetésére. Nem volna alkalmas még akkor sem, ha mjuííkás és munkaadó egyaránt nagyobb megterhelte- tésÜélkül tudná fizetni a legalább 10%-ot kitevő nyug- dijjárulékot, mert ma nincs meg már az ilyen alapok megteremtéséhez feltétlenül szükséges bizalom. A legjobban megalapozott, a legnagyobb gondossággal és hozzáértéssel vezetett és a leghatalmasabb tökeket kezelő intézeteket látjuk napról-napra ö3szeroppannl. Nyugdíjasok panaszától hangos az ország és a sajtó az állami nyugdijak késedelmes fizetése miatt. Hihető-e, hogyha lehetséges volna is, pedig ezidoszerint a legsajnálatosabban lehetetlen, megvonni a munkástól és kikényszeríteni a munkaadótól a kötelezően befizetendő jelentékeny összegű dijakat, hogy ezek összegyűjtése azzal a nyugodt bizalommal történhessék, amely az ilyen a mai viszonyok között nagy áldozatok meghozatalához szükséges. Az állam polgáraival szemben a bizalomnak iegfelsöbbfoku képviselője. Az állam üzleti nyelven szólva, saját polgárainak ..feltétlenül jó". Mégis éppen ebben az időpontban kezdeményezni és törvényes intézkedéssel kötelezővé tenni a szociális nyugdijbiztositást, mikor az általános világ konstellációk következtében — habár remélhetőleg csalt rövid, átmeneti időre — maga az állam is késedelmeskedni kénytelen az állami nyugdijak folyósításával, nem jó gondolat. (Folytatjuk.) > — ..................--laiiiH-rm ririinrunmr ir**Y------őt • - -y... Aiaáéstlkatrészeket: OPEsl. és DAIMLER kocsikhoz gyári raktárról szállít A. Kálmán Autó & MoSorabtcihmg, Arad.
