Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-26 / 71. szám
U [i Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 (ej Országos Magya 'párti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 503, 6-94 XV. évfolyam sje 71. szám Előfizetés MagyarországoT Egyévra 50 Pengő, félévre 25 Pangő, nagyedávra 12.53 P« Egyes szám ára 20 Illlftr S kamarában ma ismét tBbb ízben dulakodtak a képviselők A diákzavargások tárgyalása oly viharos volt, hogy az Illést is fé’be kellett szakítani — A parlamenti harc mellék frontja: a cuzisták és Singer zsidó képviselő közelharca — Jassiban Is nagyarányú uccai tüntetések voltak A diákok küldöttsége jelent meg a királynál Az első felvonás A Tardie-íéle terv körül „lezajlott az első etappe“. Három középeurópai külügyminiszter leszögezte álláspontját a Tardieu-terv mellett és köztudomású, hogy Walkón, Benesen és M;iriakovicsou kívül a többi érdekelt államok külügyminiszterei is rokonszenveznek a tervvél. Bizonyos „megegyezésiéiül ,jött létre Fráneia- ország, Anglia, Németország és Olaszország között is, legalább is nem idegenkednek a gondolattól. .:'i Ins ezzel a tárgyalások első -szakaszán ;rk anyaga ki is merült. Valljuk be őszintén, ezek a bar;éti;ágos^puhatolózások, a gombolyagnak egyik kézből a másik kézbe való áttétele, elvi magaslatról tett kijelentések még nem nagyon vitték előre az ügyöt. Azt a tényt, hogy szükség van dunai ösz- szefegásra, már Tardieu előtt is erősen hangoztatták és majdnem minden államban akadt valaki, aki magának vindikálta a terv szerzőségét, mintha arról volna szó, hogy mi volt a múltban, nem pedig ami a jövőben.- Már én megmondottam akkor is . . . ... nem, a jelenlegi katasztrofális helyzet indokolatlanná teszi az ilyen haruspexi bölcselkedéseket. Ez az akció, amelyet Tardieu az utolsó órának utolsó öt percében elkezdett, esalv úgy lehet célirányos, ha minél kevésbé emlegetjük a múltat. Fölösleges disszortálni afölött, hogy a legyőzött államok voltak-e a hibásak, hogy ez a terv nőm jött létre, vagy a győztes államok — szükséges a megegyezés, akár az egyik félnek van igaza, akár a másiknak. Politikai rekriminá- eiókra, amelyek jórészt a kisantantállamok sajtója részérő hangzanak fel, nem kiváncsi a közvélemény, ezek olyan, homokzsákok, amelyeket inkább ki kellene dobni, ha azt akarjiik>>hogy ennek a tervnek a léghajója végre foler||pţed- jck a földről. Más oldalról ilyen fölösle^llvballasztok azok is, amelyek mindenáron politikai oldalról latolgatják a problémát. Minden érdekelt. állam veri a mellét — különösen 'gyárnál luruok —, hogy ki akarnak kapcsolni politikát és csak a gazdasági szükségszerűségek Vastörvényeinek engedelmeskednek. A néniét sajtó azt mondja, hogy Franciaország törekszik politikai hegemóniám, a francia sajtó Németország és Olaszország előretörésétől tart és ezért akar hatásos óvintézkedéseket megtenni, de minél jobban mosakodnak az egyes államok azzal, hogy ők nem akarnak politikát, ellenben a másik állam akar, annál inkább elmérgesedik a kérdés és annál valósziniitlcnebb, hogy a tárgyalások első szakaszához fűzött reménységek alaposaknak bizonyuljanak. Valljuk be őszintén, hogyha az ami eddig lezajlott, első szakasza volt a nagy terv gyakor- lativátéteiének, úgy még nagyon sok szakaszra és nagyon sok időre van szükség, hogy a terv konkrét formát öltsön. Alapjában véve nem történt más, mint ténymegállapítás, mint egy darab bemutatásánál felsorakoztatása a dramatis personae-nak, akik hivatva vannak a főszerepet eljátszani. Ha lehet folytatni az analógiát, az első felvonásban már benne kell lennie szervesen annak a magnak, amiből a cselekmény kivirágzik, sőt a cselekménynek is el kell indulnia. Ez-eddig nem történt meg. Majd, amikor az érdekelt államok összeülnek a zöld asztalhoz és közös elhatározással eljutnak valahova, ha csattanója, fináléja van az első felvonásnak, akkor beszélhetünk csak arról, hogy már jó utón járunk. Valószínű, hogy elöbb- utóbb be keil következnie a komoly tárgyaíá(Bukarest, március 24.) A kamara ülését délután három órakor nyitotta meg az elnök. A jegyzőkönyv felolvasása után Cuza a diáktüntetések ügyét teszi szóvá és megállapítja, hogy a jasii diákkiküldöttek a zavargásokban nem vettek részt. Utána Lucian dr. «zoo iái demokrata tiltakozik a miniszterelnök kijelentése ellen, amely sze eint a tüntető diákok bolsevisták lennének. Nem lehet minden alkaton ,#?al ezzel az érvvel előhozakodni. A diákoknak igenis, jogos követeléseik1 vannak, áraikét teljesíteni keil. lor ga: De értsen meg kérem, én nem általánosítok. Itt van egy szociáldemokrata újság, amely arra biztatja .a diákokat, hogy aszerint tegyenek különbséget társaik között, hogy azok milyen vagyonosak, A szegényeket uszítja a gaz dagok ellen. Ez nem egyéb, mint bolsevista propaganda. Lucián: Szükség volt erre a miniszteri nyilatkozatra, mert ugylétszik, hogy a miniszterelnök ur általánosít. Iorga: Engedjék meg, hogy azt mondjam, hogy nekem jogom, van ahhoz, hogy a. szegény diákokat rendre tanítsam. Én és a bátyám egy szegény özvegy asszonynak voltunk a fiai és amikor tizenkét éves voltam, az egész családunk jövedelme negyven lej volt havonta. Tizenkét éves koromtól már magam tartottam fenn magamat. A temető árkain ugráltam át és agy mentem el a gazdag privát tanítványaimhoz. Havi húsz lejt kerestem és a végén, mert beteges kinézésű voltam, teltek, nehogy megfertőzzem a tanítványomat és öt lej végkielégítéssel elengedtek. Én tudom, mi a szosoknak is, ám ismételjük meg: ne áltassuk magunkat azzal, hogy már is: történtek közeledések. Semmi sem történt, csak nyomorúságos helyzetünknek konstatálása, ebből, vagy abból ciális nyomor és joggal követelem a szegény diákoktól, hogy respektálják az állam rendjét. Tranen Iasinak szóváltása támad lorgával, amire Stanciu kormánypárti közbeszól — maguk hallgassanak! Averescu annakidején belelövetett a parasztok tömegébe és Így csinált rendet. Mi még nem tartunk.itt és nem is fogunk itt (ártani, Lucián: Követeli, hogy a bukaresti rendőr- prefektust mozdítsák el helyéről, mert nem tanúsított elég tapintatot a diáktüntetések alkalmával. Eadovici kormánypárti elmondja, hogy szer dán a Palace szálloda előtt szemtanúja volt ainipk, amint a diákok egy füszerkereskedésből üres ládákat cipeltek ki, azokat darabokra törték és nemsokára csendőrök és rendőrök feküdlek véres fejjel a kövezeten. ilyen körülmények között a rendőrség kénytelen erőteljes rendszabályokhoz nyúlni. Goiceanu lupista közli, hogy noha a theoló- gus diákok nem vettek részt a tüntetésekben, a rendőrség mégis megszállva tartja internálasukat. Iorga miniszterelnök bejelenti, hogy elküldött egy képviselőt a katonai parancsnoksághoz azzal a rendelkezéssel, hogy az internálást azonnal üritsék ki. Trancu Iasi nem tartja helyesnek, hogy a rendőrségen ünnepségre készülnek, azoknak a rendőröknek a dekorálására, akik a tüntetéseknél megsebesüllek. Ez csak arra alkalmas, hogy felizgassa a diákságot, amelynek sebesültjeivel senki sem törődik. a szemszögből való meg világítása, céltalan én meddő szóvita, amely nem egyszer elterelte u figyelmet az őszinte megbékélés problémáiról cs tőrbe csalogatta a túlságosan jóhiszemLieket. Kitör a botrány r Iorga feláll és egy gesztussal Trancu Tasira . mutat: i — Vannak emberek, akikkel szemben sem T igényeim nincsenek, do respektusom sincs. , Nagy lárma tör ki, Trancu Iasi valami sértő . kifejezést kiált a miniszterelnök felé, aki kéri . az elnököt, hogy utasítsa rendre a képviselőt. Singer zsidó képviselő a következő szónok. Azt kéri, hogy a miniszterelnök hasson oda. nehogy a diáktüntetések antiszemita heccekké . fajuljanak el. A két Cuza, Robii és más cuzista képviselők Singérre akarnak rohanni, hogy bántalmazzák. A tribün előtt dulakodásra kerül a sor. Robu húzni kezdi Singer kabátját, aki erre mellbevágja. Robii hátraesik, éppen Iorga Mircea k veszi orii arjaiba, aki nagynehezen lefékezi. Közben az ifjú Cuza és Pamfil Keicaru között kerül dulakodásra a sor. Nagy kavarodás támad, az elnök egy percre felfii gyesei: az ülést. > Közben Vizanti fők vésztői* árra kéri Sir.gert, hogy.a hangulatra való tekintettel ne folytassa? beszédjét. Pamfil Seiearu. is csatlakozik Vizanti (Folytatás a. 2 Ik oldalon),
