Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-25 / 70. szám

XV, fi VF. 70. SZÁM. KuetiUjs&g 7 Uf adózási rendszert követei a székely közbirtokosság, amely évek óta súlyos adókálváriát jár Az igazságtalan adóztatás felbontotta a közbirtokosságok vagyoni viszonyait és súlyos válságba sodorta a székely gazdákat (Bukarest, márc. 23. Saját tud.) A Magyar Párt képviselőinek és szenátorainak dr. gróf Bethlen György elnökletével Bukarest­ben legutóbb megtartott értekezletén rész; letes vizsgálat és tanácskozás alá vették a szé kely közbirtokosságok évek óta megismétlődi súlyos adosérelmoit, amelyek létalapjukban támadták meg a közbirtokosságok tagjait. I)r. Pá! Gábor képvisejő ismertette a parlamenti csoport értekezletén a kérdést és pontos statisz­tikai adatokkal mutatta ki, hogy a székely közbirtokosságok olyan súlyos adók alatt nyög­nek, amelyek megsemmisítéssel fenyegetik anyagi bázisukat. Az értekezlet elhatározta hogy részletes emlékiratban tárja fel Argetoia nu pénzügyminiszter előtt a székely közbirto­kosság sorozatos adósérelmeit és külön törvény nj-el kéri n reális helyzetnek és értéknek meg­felelő uj adózási rendszer bevezetését. A pénz­ügyminiszterhez intézett emlékirat szövege a következő: A Monitorul Oficial 1923. évi február 23-iki, 253. számában kihirdetett adótörvény 6. é3 95. cikkei értei­mében az erdők nem esnek évenként földadó alá, ha­nem csak apaikor vágás alá kerülnek. A közbirtokos­ságok, mint erdőbirtokosok a vágás alá kerülő erdők után a brutto érték, illetve ä brutto eladási ár után a következő adókat és egyéb közterheket fizeti: 1. Földadó 12% 2. Fótadc 9% 3. Útadó 4% 4. Megyei pótadó 5% 5. Községi pótadó 3% 6. Mezőgazdasági kamarai illeték 1% 7. Adásvételi illeték 8% összesen: 42% amelyhez még a vonatkozó törvények teljes félreértésé­vel kirótt es évenként fizetendő illeték-egyenérték já­rul. A pénzügyi hatóságok nemcsak azokat az erdőket adóztatják meg, amelyeket a közbirtokosságok eladás utján értékesítenek, b .nem teljesen szabálytalanul a közbirtokosság által a tulajdonos háziszükségletére •zolgáló erdövágás faanyagát is és pedig mind a két löt a jövedelem elérésére szolgáló kiadások levonása nélkül. Ez a legnagyobb igazságtalanság, mert minden más földbirtoknál, valamint a kereskedelmi és ipar­vállalatoknál is a tiszta jövedelem az adózás alapja. A közbirtokosságok olyan adózást szenvednek, amely nemcsak a teljes Jövedelmet emésztik fel, hanem az adók fedezésére tagjaiktól járulékot kénytelenek szedni. Az adóztatás jelenlegi rendszere, amely a közbirto­kosságokat sújtja teljesen felforgatta azok vagyoni viszonyait és súlyos válságba sodorta őket. Ennek az állításnak az igazolására megemlítik a csikmegyei közbirtokosságok közül a cslktoplicai 119.414 lei deficittel zárta 1931. évi költségvetését, amelyet a tagokra kivetett külön kvótá­ból fedezett. Ditró közbirtokosságának 1931. évi költ­ségvetésében a bevételi előirányzat 2,756.220 lel veit, mig az államnak fizetendő adók és egyéb terhek 1,198.988 leire rúgtak. Csikszentgyörgy közbirtokossága 746.719 lej deficittel zárta 1931. évi mérlegét é3 az ál­lamnak adóban és közterhek címén 473.607 leit fizetett. C3ikcsicsó közbirtokossága az 1931. évre előirányzott 103.015 lei kiadásból 398.448 lelt volt kénytelen a közbir­tokosság: tagokra kivetni, holott ugyanebben az évben 130.000 leit fizetett az államnak. Văcăreşti közbirtokos­sága terhére 3038 lei jövedelem mellett 18.000 lei állami adót vetettek ki. A felsorolt adatok beszédesen bizonyítják, hogy az igazságtalan adóztatás milyen súlyos válságba sodorta a közbirtokosságokat, amelyek évek hosszú során át eredménytelenül kértek orvoslást az illetékes hatóságoktól. pénzügyi hatóságok kli- a közbirtokosság tag- ! )tt erdőkből termé- ’ntve attól, hogy nytelen, logl- ne kivetni • elyet a Súlyosbítja a heh w begy lön jövedelmi pc al r. ; k ; jait, ha az ü- v .- . . szetben nekik ju: tt fát ez a külön megadó:.» '- - e kátlan is, mert ugyant, . n a arra a földmivesre is, ak; t saját földjén termelt és am. már megfizette. Nem vehető tehát . lo . -'4 az erdőnek egyszerű levágása és tulajdonos részéről történt eladása. A , Itat tehát teljesen törvénytelenül kétszt . -lát­ják meg az erdők után és a felebbezésekkel járó kiadásokkal, bélyegül« kel felesleges költséggel sújtják a kisbirtok. sokat. Az igazságtalan és reális értéket túlzottan megál­lapító adózási rendszer a hegyvidéken lakó kisbirtoko­sokat, akik a gazdasági válságot a legsúlyosabban ér­zik. elviselhetetlenül sújtja és ezért a közbirtokosságok arra kérték emlékiratukban Argetoianu pénzügymi­nisztert, hogy az erdőket terhelő egész adózási rendszert kü­lön törvénnyel reformálja és addig, amíg ezt a törvényt megszavazzák rendeleti utón a legsürgősebben intézkedjék a székely közbir­tokosságokkal az adózás terén elkövetett súlyos sérel­mek érdemi orvoslása iránt. Attila föld alá rejtett kincseit egy felső­ausztriai kastély parkja alatt keresik Egy elsülyedt aranyváros ásatását kezdték meg a varázsvessző nyomán Szent Vincés Irgalmas Nővérek: (Szeretet Leányai) SzeutJózsef Magánkórháza Oradea Nagyvárad, Sir. Gén. Halban (Szülés u.) S3. Telel.; 6-68. Szülészeti-, és nőgyógyászati-, sebészeti-, bel-és ideggyógyászati osztály. Röntgen. Rádi­um. Fogászat. Villany- és vizgyógyintézeti osztály. (Kezelés bejáró betegek számára is). Mindenfajta vilianyKezelesek, villany- és gyógyfürdők, gőzfürdők, iszap-pakolások. Fogyó-, hízó-, dié­tás es üdülőkuraK. Kórházi ápolási dijak: l. A) osztály (külön szoba) ..................... napi 213 lal I. B) osztály Í2 ágyas szoba)............................................b»1 133 lel fejenként l). osztály (3 ágyas szoba) . . ............................................napi 12 i lel fejenként III- osztály (4—8 ágyas kórterem).....................................napi S3 lei fejenként Az l. és 11, osztályon szabad orvos választás. rrr sőbb a személyét körülvevő homály oszladozni kezdett, anélkül, hogy az teljesen megtisztult vo'na. A várkastélyban egy titokzatos laborató­riumot íendezett be, ahol egy „korszakalko­tó" találmányon kísérletezett. Végül kipattant a nagy szenzáció: az attnangi postás felfedezte a nap energiájának gyakorlati értékesítési mód­ját. ö nniga és tanitvájiy^üv— ilyenek szép szám inai vannak — nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy Schapeller találmányának gyakorlati értékesítése után egész uj alapra kell helyezni összes eddigi fizikai, technikai és kémiai isme­reteinket. A tala .many gyakorlati értékesítése esetén szín- te megváltozik a föld eddigi rendje, hogy egy pé'dát em'itsünk, a mi ^éghajlatunk alatt ezen­túl kétszer lesz termésünk — Schapeller mester jóvoltából képes autókat és vonatokat megállí­tani, de képes az ember akaratát is befolyásolni. A bécsi egyetem professzorai példátlan ba­darságnak minősítették Schapeller „találmá­nyát“, amelyet egyébként eddig még senki sem látott. Ez azonban nem akadályozott meg egyes vagyonos embereket, hogy óriási összegeket ne bocsássanak a mester rendelkezésére. De mert a pénz urai éppen a feltalálókkal nem szoktak bő­kezűek lenni, legkevésbé akkor, ha fantasztikus, világraszóló találmányról van szó, igy a nép már évekkel ezelőtt a maga módja szerint fej­tette meg az izgató rejtélyt: Schapeller aurol- müasteri kincseket fedezett fel. Ugylátszik. er­ről tudomást szerzett a varázsvesszős postaigaz­gató is s most már a kastély urával együtt lát hozzá a föld mélyében rejlő kincsek feltárásához. Bindenberger varázsvesszős nostaigazgatö egyébként Paracelsusra hivatkozik, aki őt ku­tatásaira ösztönözte. Paracelsus ugyanis megjó- Aolin. hogy a huszadik század első felében egy polgári származású ember fel fogja kutatni az összes rejtett kincseket. Bindenberger koniolvan hisz is a kutatás eredményességében, varázs- vesszője segítségével pontosan megjelölte a kin­csek helyét. Bindpuberger szerint a kastély park ja alatt tizennyolc méter mélységben egv elsül­lyedi város fekszik. A házak tetői vert arany­ból készb'tek; az elsülyedt világ lakói arany asz­talok me'!pft étkeztek. A város kultúrája ha­sonlít a fáraók kultúrájához. De Attila király kincsei 111 feküsznek, sőt magát a világ ostorát is itt temelték a derék hun vitézek, még pedig “gv mély vizii tó fenekén, A király sírja felbe­csülhetetlen kincsek tárháza — mondja a va­rázsvesszős kutató, aki szentül hiszi, hogy rovitţ időn heh)! feltárja a rejtett kincseket. >:ce mo£6&);-saeo£jOv$p«o^ (Becs, március 23.) Egészen komolynak lát­szó hirek szólnak arról, hogy a nagy hun ki­rály mesés kincsére bukkant rá egy felsőausz­triai varázsvesszős kutató, Bindenbergei* posta- igazgató. Nem kevesebbről van szó, minthogy Atti.a kincseit véli megtalálni, még pedig egy grófi kastély parkja alatt. A bejelentés minden­esetre fantasztikusnak tűnik. Már az elrejtett kincsek helye is gyanús. A derék postaigazgató, aki szabad idejében varázsvesszőjével kutat el­rejtett kincsek után, éppen az aurolmünsteri kastély patkjában végez most ásatásokat, ott akarja feltalálni a hun király kincseit, sőt sír­ját is. Az aurolmünsteri kastélynak azonban Schapeller ur a tulajdonosa. Aki.. . Lein.pclier úrról bővebben kell szólni. Az élete valóságos Jókai-regény: az élet a nagy re­gényíró egy szürke kis embert kiemelt a töme­gek vigasztalan sorából s megtette őt egy pazar fényűzéssel berendezett középkori várkastély urává... Azelőtt egy kis vidéki város postahivatalában árnsitgntta a levélbélvcgct és lajstromozta az ajánlott leveleket, máról-holnapra azután h^: ‘almas ur lett, aki az Arco-Valley grófok ősi kastélyában rezidál. Schapeller Károly esetét az teszi billenősen fantasztikussá, hogy ő nem egy ! íjációs nagyság, tehát nem a konjunktúra ide­jén szerezte hatalmas vagyonát. Az inflációnak már vége volt és Schapeller még mindig a sze­gény ördögök népes kasztjához tartozott. A va­gyonához nem is zseniális pénzműveletek révén jutott, nem. nem a börze segítségével és ez a tény még titokzatosabbá teszi egyéniségét. Ke­Megáim a tavaszi puhák olcsó festése és tisztítása az „Unió“-nái

Next

/
Thumbnails
Contents