Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-24 / 69. szám
KELETf'UjSXG XV. SW. 69. sp A teljes siker jegyében zajlott le a budapesti mezőgazdasági kiállítás ERDÉLYI GAZDA Burtwetgi TOROK BALETT, M BOB tttfcAm, Felemelték Erdélyben a mezőgazdasági cselédek és munkások biztosítási dijait JBuclapesl, mircius E5.) Xldásthoző, már- öiusi eső záporzott a magyar földre, a budapesti mezőgazdasági kiállítás megnyitásán. A meleg márciusi esőnek örültek a kiállító gazdák, ál- dásthozó cseppjei nyomán ki fognak fakadni a földből a magyar föld ölén szunnyadozó csirák. A kiállítás közönsége — bizony esernyők és esőköpenyegek védelme alatt, kissé bosszúsan, bokáig érő sárban tapicskolva gyönyörködött a látnivalókban. Fürge kezek percek alatt salak- és kavics-járdákat építettek a kiállítás egész területén. Horthy kormányzó és előkelő kísérete, nem törődve a szakadó esővel, órákhosszat járták a kiállítás épületeit. A legjelentéktelenebb kiállítási tárgyakat is alaposan szemügyre vették. "A magyar föld kincsei között . A kiállítás az általános gazdasági depresz- sziö következtében elveszítette az évekkel ezelőtt magára öltött reklám jelleget. Amit kiállítottak nem a hangos dobszó jegyében állott a nyilvánosság elé, hanem magánviselte a legteljesebb reálitás bélyegét. Hiányoztak a „rekord“ tehenek, hiányoztak a szokásos „kiállítási csodák de ami ott volt, az gazdaszemet gyönyörködtető ‘és pénzzé tehető kincse volt a ma már nyugativá fejlődött magyar mezőgazdálkodásnak. Aki ezelőtt nehány évvel látta az Országos THagyar Gazdasági Egyesület kiállításait, megállapíthatta, hogy a magyar gazdák rátértek a termelés egyetlen helyes útjára: a minőségi termelésre. A ritmust kérlelhetetlenül diktálják a nyugati fogyasztó piacok kívánalmai — nehány év alatt minden átalakult. A szarvasmarhák kiállítása ősi magyar bélyegét elveszi tette. A szimentáli és pipostarka magyar marba a fehér marhát legyőzte! Hatalmas, üvegfedelü, vasbeton istállókban sorakoztak fel Magyarország legjobb pirostarka állatai. S mintha a változott viszonyokat akarta volna jelképezni, a parádésan elhelyezett nyugati szarvasmarhák ezreivel szemben az ősi föld magyarfajta szarvasmarhái — alig százakra rugó, gyenge rajvonalban — deszka istállóban húzódtak meg. A kiállítást látogató laikus közönséget lebilincselték a magyar puszták ős erejét megszemélyesítő félelmes megjelenésű magyar bikák, de a gazdák és szakemberek a szimentáliak istállóit járták. Pedig... nagyon a magyar marha előnyére szolgáló jelenség volt észlelhető a kiállításon. A traktorok a gépkiállításról eltűntek! Alig egykét traktor pöfögése jelezte, hogy a traktor volt a magyar marha végzete. Ki tudja, nem billen- tik-p megint a változott viszonyok az igás marba javára a mérleget? Ki tudja, nem kerülnek-e “ff115* vissza a magyar bikák a vasbeton istállókba? Az agrártermelés hullámzó vonala sok- érdekes meglepetést hozhat a közeljövőben! Bizonyos, hogy a kiállított, nyugati anyag elsőrangú volt! Ha a valamikor Svájcból elszármazott szimentálit ma Magyarországból viszik Svájcba — vérfrissítés cél iából — érthető és indokolt. Különösen örvendetes, hogy a kisgazdák körében sok jeles tenyésztője van Magyarország nak. Olyan szimentáli bikákat állítottak ki, hogy becsületére váltak volna bármelyik, évtizedes múltra visszatekintő, uradalmi tenyészetnek. Megérdemelten vitték el a kistenyésztők a urjak tekintélyes részét. Sok kisgazda adta el bikáját ezer pengő körüli áron. A tejelési verseny idei győztese évi 8762 kilogram tejhozammal nyerte el az első dijat. Ez ugyan messze van a tavalyi nyertes 12—13 eze- res évi tejhozam rekordjától, de még mindig gyönyörű eredmény! A sertéseknél is erősen előretörtek a nyugati fajták. Pedig a magyar zsir-sertés megérdemelné, hogy nagyobb gondot fordítsanak tenyésztésére. Ugylátszik a tenyésztők tisztában is vannak azzal, hogy az extenziv gazdálkodás keretébe ma előnyösen illeszthetők be a mangalicák, mert nagy érdeklődés volt tapasztalható a zsirsertések csoportja iránt. A juhoknál a finom gyapjasak vezettek. Magyarország klímájánál és más természeti adottságainál fogva ma már olyan finom gyapjas juhokkal rendelkezik, hogy a magyar gyapjú a legkényesebb külföldi igényeket is a legteljesebb mértékben kielégíti. A husjuhok tenyésztése is mind tágabb teret ölt. Exportra mindenben megfelelő vágó juhok és bárányok tenyésztése a jelszó! E tekintetben a magyar gazdák nehány év alatt csodákat produkáltak. Olyan állatokat tenyésztenek, amelyek a legkényesebb francia és angol igényeket tökéletesen kielégítik. Utoljára említem meg a lovakat. A magyar angol felverek, arabsok és lipizzaik méltán világhírűek. Nemcsak az állami és nagyobb magán ménesek mutattak be szép anyagot, hanem a kisgazdák is remek állatokat állítottak ki. Kétségtelen dolog, hogy a lótenyésztés a magyar mezőgazdálkodás legragyogóbb drágaköve. Az állam évtizedes gondossága és tervszerű munkája következtében ma már nem egyesek kiváltságos foglalkozása a nemes lovak tenyésztése, hanem közkinccsé vált. Olyan félvéreket és igáslovakat állítottak ki a magyar kisgazdák, hogy az állami és nagyménesek anyaga legfeljebb számbelileg volt feltűnőbb. A lovagló és bajtó mutatványokból az állami és uradalmi ménesek mellett a kisgazdák is imponáló módon vették ki részüket. Mig a közönséget főképpen az arabs és lipiz- zai állatok érdekelték, a szakemberek elismerőleg szemlélték a kisgazdák remek csontozatu lélvéreit és Noniuszait. A kis állatok kiállítása minőségileg volt kifogástalan. A vörös-izlandi tynkok és a Chaki-Kambell kacsák elismert primadonnái voltak a kiállításnak. Ugylátszik a minőségi tojás-termelés korszakában a tyuk méltó versenytársára akadt a tojókepesíégre kitenyésztett kacsában. Valószínű, hogy nehány év múlva a kacsa-tojás, ha igy folytatja térhódítását, egyenlő jelentőségű lesz a tyúktojással a világpiacon. Egy ilyen kiállítás legalkalmasabb arra, hogy a háziasszonyoknak a kacsa-tojás iránt érzett ellenszenvét leszerelje. A bor kiállításon kitűnő hangulat volt! Néhány fillérért tüzes tokajival melegíthette fel átázott tagjait a kiállítás közönsége. Hogy legyen mire inni, a bor-pavillon mellett csemegeszámba menő élelmiszerek csalogatták az éhes embereket. A tejgr. adasági, földtani, erdészeti, halászati kiállítások laikusok számára is látványosság számba mentek. A magyar dohánytermelés és dohánygyártás fejlettségét stilusosan mutatta be a magyar dobányjövedék igazgatósága. A pa- viílonban mindenki megnézhette, hogyan készül az uj magyar Szivar a „faintos“. Bizony, fájiiitos szivar! Darabja 6 fillér. Eltart egy jó félórát s aki esetleg a nikotintól irtózik, az nikotinmentesen is kaphatja! A szegedi paprika és az Alföld háziipari termékei harmonikusan egészítették ki és tették teljessé a kiállítást. Aki végignézte a kiállítás látnivalóit, amelyekről ilyen rövid beszámoló keretében csak egészen hiányos és vázlatos képet lehetett rajzolni, meggyőződhetett arról, hogy a magyar gazda tűrhetetlenül harcol megélhetéséért és egy boldogabb jövőért. A viszonyok ma az egész világon a gazdák ellen esküdtek. Csak az fog megmaradni, aki minden energiáját beleviszi a már élet-halál küzdelemmé vált termelési versenybe. A magyar gazda élni akar! Dr. Szász Ferenc. A kompenzációs hivatal megszervezése óta szünetel az export. A kemény tél miatt a Dunán lebonyőlódó exportkereskedelem teljesen szünetel. A téli hónapokban az ország csak Ausztria és Magyarország felé tudott exportálni. A kompenzációs törvény életbeléptetése óta azonban ebben az irányban is mondhatni teljesen megszűnt a kivitel. Erre az eredményre vezetett a kompenzációs törvény megszavazása, amelynek meghozatalánál nem vettek figyelembe a várható következményeket. A kormány még csak most tárgyal a kompenzáció mikénti lebonyolításáról Ausztriával és Magyarországgal. egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen eredménnyel és mi lesz a megállapodások lényege Ennek ellenére a törvényt éleibe léptették, ami az export rendkívüli lecsökkend sét vonta maga után. Ismét életbeléptették a napszámé* sok kötelező biztosítását A közmunka-, közegészségügyi és népjóléti minisztérium a Mon. Of. 1923 junius 16-1 számában kihirdetett törvény alapján a következőket rendelte el: 1. 8. Az erdélyi mezőgazdasági munkásokat, tekintet nélkül fizetésük nagyságára és egyéb mellékes, vagy természetbeni jövedelmeikre, 1931 szeptember 1-től kezdve a kővetkezőképpen osztják be: a) Mezőgazdasági cselédek 16 éven alul az X. osztályba. b) Mezőgazdasági oselédek 16 éven felül a II. osztályba. c) Mezőgazdasági munkások 16 éven alul a II. osztályba. d) Mezőgazdasági munkások 16 éven felül a 111. osztályba. 2. 8. Mezőgazdasági munkálatoknál alkalmazott iparosok (gépészek, tüzelők, kádárok, kőmivesek, stb,) tényleges keresetüknek megfelelő fizetési osztályokba fognak Boroztatni. 3. 8. A betegsegélyző, betegség, vagy aggság folytán rokkantakat biztositő pénztár igazgatósága köteles a jelen határozatot végrehajtani. Kelt Bukarestben, 1931 augusztus 20-án. M. Enescu, s. k. A rendeletnek a dijak felemelésére vonatkozó része közelebbről került végrehajtásra, a gazdaközönség általános, de nem éppen kellemes meglepetésére. A mezőgazdasági munkások kötelező biztosítása — szezonon kivül lévén — tudomásom szerint még nincs életbeléptetve. A kérdés előzményei a kővetkezők: A népjóléti biztosítás itt is érvényben levő magyarországi alaptörvénye, az 1907:XIX. t.-c. csak az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset elleni biztosításáról rendelkezett, a mezőgazdasági cselédek kötelező biztosításáról más törvények Intézkedtek. A Kormányzó Tanács — Consiliul Dirigent — XIX/1919. számú decretumával a hivatkozott törvény hatályát a gazdasági cselédekre is kiterjesztette, sőt a mezőgazdaságban dolgozó összes munkásokat is kötelezően biztosítani rendelte nemcsak betegség, hanem baleset ellen is. A rendelet értelmében bejelentendők a mezőgazdaságban és az ezzel összefüggő üzemek bármely ágazatában alkalmazott összes munkások, tekintet nélkül a munkabér nagyságára, még akkor Is, ha az alkalmaztatás csak rövid ideig, esetleg nem egész napon tart, sőt még akkor is, ha az alkalmazott bér nélkül teljesít szolgálatot. Nem tesz különbséget, hogy az alkalmazás, állandó, ideiglenes, kisegítésképpen való, vagy csak átmeneti. A gazdasági cselédek és munkások előbb 3 osztályba voltak sorozva, később ezeket is az ipari munkások 10 osztályába sorozták. A biztosítási dijak az osztályok szerint voltak fizetendők. A magyar törvények szerint a gazda által fizetendő évi 1 korona 20 fillér biztosítási dij, tehát a sokszorosára emelkedett. Az osztályokba sorozásban többször történt változás. Legutóbb a gazdasági cselédek kivétel nélkül mind az I. osztályba kerültek, amivel a biztosítási dijak is mérsékeltettek, a pénztá; ak által adandó segélyek — táppénz, stb. — a minimálisra redukáltattnk. A hivatkozott rendelet a cselédeket és munkásokat úgy osztja be: miként azt fentebb a—d. pontok alatt közöltem. ! (Befejezése következik.) ih AMBROSI, FISCHER&Ca , AIUD, JUD.ALBA ÁRJEGYZÉK DUTAIAR, Szállítunk a legjobb minőségben : szöllőoltványokat, amerikai alanyvesszőket, gyümölcs- és díszfákat, rózsákat, vadoncokatstb.
