Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-21 / 67. szám
KeutiüjsXs XV. ÉVF. 67. SZÁM. kd Tardieu — Hantos Elemér terve Irta: Heiner Béla. örökké érthetetl-en lesz, hogy a franciaellenes Németország, miért vett tengeren túlról gabonát, kukoricát, babot, lencsét, vajat, állatot és húst, — miért nem tőlünk? Nem tagadható, Németország volt az, ki a középeurópai országok sorsától magát szeparálta és most annál csodálatosabb volna, hogy ha a Tardieu—Hantos terv alakulását csak a saját maga érdekeinek akarná alárendeltetni. Olaszország, a nagyobb elgondolás hive és ennek, már az első etappeban való megvalósítása a mi érdeAhány beszéd, ahány tanulmány, ahány könyv tárgyalja a világ mai gazdasági helyzetét, mind azt álla- fcitja meg, hogy ennek a föoka a bizalomhiány. Az a Jelentés, mely egyik ország külügyi bizottságának fontos üléséről szól, megállapítja, hogy óriási feltűnést oko zott annak a szerepnek az elsőrangú fontossága, melyet a világ gazdasági helyzetének kialakulásában a bizalomhiány okozott. Az a kommüniké, mely Másikország külügyi bizottságának üléséről adtak ki, jelenti, hogy a nemzetközi bizalomhiány állandóan növekedőben van, egy pedig a világválság kihatásait mindjobban kléleslti. Harmadikország miniszterközi gazdasági főbizottsága, őfelsége a király elnöklete alatt tartott üléséből közli, hogy a nemzetközi kereskedelmi élet egész apparátusát, és annak mechanizmusát. Negyedikország gazdasági főtanácsa megállapítja, hogy a bizalomhiány akadályozza meg a világ gazdasági életét, annak minden fázisában és alakjában. ötödik ország távirati irodáját halljuk a rádióban. Eszerint: minden kísérlet, mely Európa gazdasági fejlődésének és tartós békéjének érdekében történik: a loyál)3 együttműködés szellemében, — minden bizalmatlanság kirekesztésével, — kell hogy történjék. Európa gazdasági életének fejlődése: függvénye a tartós békének stb. Tardieu tervének megbeszélésekor elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy elfogadásával, a bizalom- hiány megszünik-e tőle és az állandó béke, vagy legalább is, a benne való biztoslttatlk-e vele és általa? Mert egy dologgal legyünk tisztában: általános bizalomról, nemzetközi békéről akár világviszonylatban, akár európai viszonylatban csak akkor beszélhetünk, ha akár a világon, akár egész Európában kivétel nélkül minden állam és minden országban, megvan a béke és bizalom tudata. Ha csak egy ország van, legyen az fontosságát tekintve súlyos, vagy kevésbé fontos, amely elégedetlen, úgy általános nyugalomról, általános békéről, beszélni sem lehet. Tardieu terve, sokban hasonlatos a Hantos tanár elgondolásához, melyet úgy az európai sajtóban, mint Parisban, Prágában, sőt februárban a Brünnben megtartott Dun asz"'vétség közgyűlésén is propagált és abban .éji, hogy először Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia blokkszerüen egy vámközösséget alkossanak, melyekkel örökre sutba kerülne az Anschluss kérdése is, — és amelyhez aztán a többi Dunaállamok is csatlakozhatnának. Az alakulat francia befolyás alatt állana, anélkül, hogy Olaszország és Németország érdekei szenvednének. Vájjon az első kisebb, vagy a második nagyobb elgondolás szerinti alakulat, az a gömbszerü gazdasági egység, melynek minden pontja a központnak képzelt jóléttől egyenlő távolságban van? Egy éve van annak, hogy Németország és Ausztria nyilvánosságra hozta elhatározását, hogy közös vámuniót óhajtanak képezni. A nagyobb egységek létesítésének elvét egy tényleges állapot létesítésével óhajtották megvalósítani. A német-osztrák vámunió terve, nem találta meg Franciaország tetszését és így kivonta onnan tökéit, előidézte a nagy osztrák és német bankkraohok egész sorozatát, hogy Középeurópa ropogott bele. Francia- ország intésére Csehszlovákia volt az, ki sajtója és egész külügyi appartáusával vétót mondott ezen alakulatnak. Mindenki csodálkozott, hogy Csehország miért oly bátor, oly agresszív, hisz az ö érdeke legkevésbé volt érintve, hiszen csatlakozása a német-osztrák vámunióhoz lehetségessé, sőt könnyűvé volt téve és Így gazdasági élete inkább hasznot, mint kárt szenvedett volna. A második kísérlet volt Románia és Magyarországnak preferenciás alapon kötött kereskedelmi szerződése Németországgal, azon egyetlen európai hatalommal, mely a két országnak gazdasági terményeit, (a termelő országoknak haszonnal) felvenni képes. Mivel Franciaországnak ez a terv sem tetszett, intésére vétót mondott — Csehszlovákia, — Mindenki csodálkozott, — miért éppen Csehszlovákia tapossa el azokat a terveket, amelyek oly elvek alapján készültek, mely elvek alapján ő maga is készíti Magyarországgal yalő kereskedelmi szerződését? Rövidesen megjött a magyarázat, a francia kamarában a francia kormány törvényjavaslatot nyújtott be «00 millió fr. fr.-nak Csehszlovákiának nyújtandó hitelről. Mikor ezt a tö.rvényjavaslatot erősen támadták, FI andin pénzügyminiszter*' áperte megmondta, hogy Csehszlovákiának ez a kölcsön, fenntl viselkedése folytán jár. Nálunk pedig rohad meg a gabona és értékesithe- tetlenül szorong az Istállókban a hízott marha és disznók egész vagyont képező tömege. Ezek után jött a Tardieu terve, — melyről miniszterünk Ghica herceg úgy nyilatkozik: „a világkrlzis miatt igazán magukra kellene már eszmélniük a dunai államoknak s a legkomolyabban megvizsgálnak és átültetniük a gyakorlatba a gazdasági közeledésre irányuló terveket". Tardieu tervéről, még nem tudjuk pontosan mit tartalmaz, de az előzményekből következtethetünk arra, hogy a gazdaságilag legyengített Ausztriát és Magyar- országot akarja Csehszlovákiával egy vámunióba szorítani, hogy végre végleg a lombtárba kerüljön az „Anschluss", majd ezen alakulat egészítse ki magát a Du- namedence többi államaival. Mivel ezen tervet Olaszországnak és Németországnak is megmutatta Tardieu, valószínű, hogy ezen két országnak is juttatott a megoldásban szerepet, — vagy mondjuk érdeket. Az az aide memoire, melyet a berlini külügyminisztérium kapott/ ugyan szerény szerepet biztosit az alakulásban Németországnak. Bizonyára azért, mert a háború utáni Németország egyáltalán nem látszott folytatni a békebeli „Mitteleuropa“ háborús elgondolását, legalább is nem oly irányban, hogy Magyarországon és Romániában vásárolja a neki szükséges mezőgazdasági termékeket. Inkább az ö árujának itt való elhelyezésére fektetett súlyt, mint az itteni feleslegeknek a felvásárlására. künk is. Franciaország pénzbeli segítsége mellett, nem volna nehéz az egységes pénz, a közös valuta megvalósitása sem, e nélkül pedig megint nehéz volna öt-hat ország közös munkája. Közösnek kellene lennie a közlekedésügynek is úgy szárazon, mint vizen és tengeren is. Végül Németország gazdasági elhelyezödése kérdésének Európában is tisztázódnia kell és fog. Nem lehet, hogy az az ország, mely mint termelő folyton segélyért kiált, mint fogyasztó, a legellensége- sebbem viselkedjék Európa gazdasági termésével szemben. Igen Németország, fogyasztani fogja már ezentúl az egyesült Dunaállamok termésfeleslegét, mert különben nem fog számíthatni Franciaország jóakaratára a re- parációs kérdések megoldásánál. Úgy látszik, Tardieu a Dunaállamszövetség megalkotását föltétlenül júniusig meg akarja valósítani, mert júniusban fog megtartatni a Lausanne-i elhalasztott tárgyalás, amikor Németország reparációs engedményei a Dunaállamszövetséggel kötött kereskedelmi szerződésétől lesz függővé téve. Igenis Németország is kell, hogy csatlakozzon Franciaország, Anglia, Olaszország kívánságához: támogatni minden vonalon a Dunamedence országait anélkül, hogy ezen támogatásért előnyök járnának viszonosság révén. Az év júniusa fontos, világtörténetileg fontos dátuma lesz, — a világbékének, a világ társadalmi rendjének. A Consum uj száma. Az agrárkonverzió a romániai pénzintézeteket uj szituáció elé állítja. Az egységes bankárszervezet megteremté- séi*ől ir a Consum legújabb száma dr. Hegedűs Lóránt, nyug. magyar pénzügyminiszter nyilatkozata kapcsán. Az ipar aktuális kérdéseiről, a szabad iparűzés biztosításáról, az ipari hitelellátásról, hosszúlejáratú kincstári bonok kibocsátásáról Miroea szenátor nyilatkozik a Consumnak. Rendkívül érdeklődésre tarthat számot dr. Friedlänaer Ottó, a wieni kereskedelmi és iparkamara titkárának nyilatkozata a valutáris kényszer gazdálkodásról, a romániai Kompenzációs Hivatalról és a dunai államok gazdasági együttműködéséről. A Kreuger- trust helyzetében beállott változás hatása az európai pénzpiacokra, a szeszmonopólium újabb fejleményei, vezető külföldi érdekeltségű bukaresti pénzintézetek mérlegkritikája, közmunkák, közszállitások, adóügyi tudnivalók olvashatók a Consum legújabb számában. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól: Cluj, Str. Iuliu Maniu 3. Az uj adótörvények és végrehajtási nta sitások (Patenta fixa) kaphatók dr. Mandel Forditó Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. * A Kolozsvári Gondoskodó Társaság, mint Hitelszövetkezet, mint a Gazdasági és Hitel- szövetkezetek Szövetségének tagja 1932 március hó 29-én délelőtt 11 órakor Cal. Marechal Foch 24. rendes közgyűlést tart, melyre a tagokat az alapszabályok 28. paragrafusa értelmében azzal hívjuk meg, hogy amennyiben ezen a tagok határozatképes számban nem jelennének meg, úgy f. év április hó 6-án délután 5 órakor ugyanazon helyen újabb közgyűlést fog tartani, mely a napirendre fölvett tárgyakban a megjelentek számára való tekintet nélkül, jogérvényesen határoz. Tárgysorozat: 1. Az 1931. évi üzleti eredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Az 1931. évi mérlegmegálla- pitása, az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak a felmentvény megadása. 3. A tiszta jövedelem felosztására vonatkozó rendelkezés. 4. Az igazgatóság 5 tagjának választása. 5. Delegálás az unió közgyűlésére. 6. Netaláni indítványok. • A bélyegtörvény módosításáról szóló törvény preciz magyar fordítása és román szövege kapható Dr. Mandel Forditó Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 50 lej, vidékre m Szabadalmazott Állami Osztálysorsjáték FŐELÁRUSITÓ: 9 Kereskedelmi Hitelintézet B.T. CLUJ, PIAŢA UNIRII 20. 40.000 nyeremény! i 80.000 sorsjegy I legnagyobb nyeremény: 10,000.000 külön jutalom: 5,000.000 főnyeremények: 5,000.000 3,000.000 / / 0 *1*1* OO 0 x O A 0 tJjvvUivvv riuzas mar április no Zárán es Z4.-en. 2,000.000 Sorsjegyek árai: i *9*« í*! n«qy? 23í®!SÍÍ_ 1,000.000 1000 500 350 135 l«l AAA Alelárusitók kerostetnok II 500.000
