Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-21 / 67. szám
Előfizetés belföldön: Egyévra 800, félévrt 400, negyedévre200, eoy hóra 70 L. Egye* szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi ós kiadóhivatali telefon: SOS, 6-94 XV. évfolyam $ 67. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévrs 50 Pengő, félévre 25 Pang5, negyedévre 12.50 P« Egyes szám ára 20 fillér A parlamenti csoport az - gekkel szemben élesen állást foglalt Magyarul nem tudó óvónőkkel árasztották el a magyar falvakat A szeszmonopolium törvényével súlyos nyelvtudás! vizsga alá kényszerítik a korcsmárosokat, vendéglősöket — Az iskolák követelései a községekkel szemben (Bukarest, március 19;) A Magyar Párt képviselői és szenátorai dr. gróf Bethlen György pártelnök elnökletével megtartották legutóbbi értekezletüket, amelyen a szenátorok és a képviselők teljes számban vettek részt. Az értekezletről kiadták a következő hivatalos jelentést: , ■ Az óvónők nem értik növendékeik nyelvét. Elsősorban a székelyföldi óvodák kérdésével foglalkoztak és keserűséggel állapították meg, hogy a Székelyföldet elárasztották magyarul egy szót sem tudó ókirályságbeli óvónőkkel, akik a gyermekekkel nein tudnak anyanyelvükön érintkezni. Csikmegye elkészítette uz óvodákról szóló statisztikát, amely szerint ötven óvónő közül csak tiz magyar, negyven pedig olyan román óvónő, akik egy szót sem tudnak magyarul és pzek olyan magyar községekben működnek, ahol alig van, vagy egyáltalában nincsen román. A Magyar Párt felhívja a lapok utján is Háromszék- és Udvarhelymegyék helyi tagozatait arra, hogy a megyékről szóló óvodai kimutatást a legsürgősebben készítsék el és nyolc napon belül küldjék be a bukaresti pártközpontba, mert, a Magyar Párt küldöttség utján fog interveniálni lorga miniszterelnöknél (is reméli, hogy miniszterelnök, úgyis mint kultuszminiszter, megértést fog tanúsítani a szegény magyar gyermekekkel szemben és megállj-t parancsol a regáti óvónők további székelyföldi tevékenysége ellen. Az iskolák követelései a községektől. A parlamenti csoport részletes vita tárgyává tette a kisebbségi iskolák siralmas anyagi helyzetét.. A vallásügyi minisztériumnak a közoktatásügyi törvény 186. szakasza 4. pontjára támaszkodó 984?—1930. számú rendeleté alapján már a múlt években megindult a mozgalom, hogy a kisebbségi felekezeti iskolák a politikai községektől az őket megillető iskolai segélyt megkaphassák. Voltak jóérzésü és megértő közegek. amelyek eleget tettek ennek a miniszteri rendeletnek és a tanulók lélekszámú arányában felosztották a községben működő iskolák között n segélyt. A legtöbb községben azonban az elöljáróság visszautasította a kérést Ezen végzések ellen fellebbezéssel éltek, amely fellebbezések elkerültek a helyi revíziós bizottságokhoz, azok azt újra elutasították azzal az indokolással, hogy a politikai községek nem tartoznak szétosztani az iskolai segélyt, hanem csak átadni az iskolaszéknek. Ha a revíziós bizottságnak ez az álláspontja megállaná. a helyét, ez azt jelentené, hogy a segélyt nem kell a községtől kérni, hanem az iskolaszéktől, amelyek következetesen elzárkóznak a segélyek szétosztása elől. Az a felfogás uralkodik az iskolaszékek tagjai körében, hogy a felekezeti iskolák nem számíthatnak községi segélyre. Az iskolaszékek azzal is érvelnek, hogy a miniszteri intézkedés a tényleges helyzet elismerésén alapszik, különben is a 14. százalékos adó még az állami iskolák szükségletét sem fedezi. Ezzel a felfogással szemben lorga kultuszminiszter ur 5238. szám alatt az idén rendeletet a 'ott ki, amely kategorikusan kimondja, hogy a 14 százalékos iskolai adóból befolyó összeg iskolai segélyként osztandó ki és a segély szétosztásánál a felekezeti iskolai igazgatót is be kell vonni az iskolaszék tagjai közé. Fatális tévedés, vagy félreértés folytán ebbe a miniszteri rendeletbe az csúszott be, hogy a szükségletnek megfelelően kell szétosztani az iskolai segélyt, az ösz- szes, a községekben levő iskolák között. Ezt a rendelkezést tetszésük szerint magyarázták a A parlamenti csoport mély megdöbbenéssel állapította meg azt a kegyetlen leíketlenséget, amely az adókivetések körül folyik. Ismeretes, hogy a jövedelem az egész vonalon csökkent és most amikor az iparos-, a kereskedő- és a gazdafronton a legsötétebb vergődés folyik, amikor a szabadfoglalkozásúak és a lateinerek körében a mindennapi megélhetés gondjai egyre súlyosbodnak, ugyanakkor az adókivető-bizott- ságok irgalmatlanul és észszerüség nélkül olyan tételeket rónak ki az adóalanyokra, amelyeket azok előreláthatólag nem tudnak kifizetni és mivel Romániában az adóleirás a dajkamesék világába tartozik, a fizetésképtelen adóalanyokat szörnyű vegzaturáknak teszik ki. Az értekezlet megbízta dr. Gyárfás Elemér szenátort, hogy a pénzügyminiszter figyelmét hívja fel az adókivető-bizottságok gyászos munkájára, amely nemcsak az adóalanyokat semmisiti meg, de nem fesz szolgálatot az államnak sem. Nyelvkinzáe alatt a korcsmárosok. Az értekezleten részletesen megvitatták a gzeszmonobóliumrói.. szóló törvényjavaslatot, amelyet általánosságban és elvben elfogadhatónak minmsitettek A Magyar Párt képvisehelyi tanügyi potentátok és igy történt meg, hogy a Székelyföldön nyolcvanezer lej segélyt osztottak az egytanerős román iskolának és ugyanakkor a hét tanerős magyar iskola kétezer lej segélyt kapott. Másik baja ennek a rendeletnek, hogy csak vidéki községekre vonatkozik, ami súlyos tévedés, mert a városokban több az iskola, több adó folyik be, nagyobb az iskolák szükséglete, tehát ezeket is ki kell elégíteni. Ezekre való tekintettel a Magyar Párt képviselői és szenátorai elhatározták, hogy memorandumot intéznek lorga közoktatásügyi miniszter úrhoz, amelyben azt kérik, hogy egyrészt igazítsa helyre az iskolaszékek téves felfogását, továbbá, hogy az 5238. számú rendeletet a városi felekezeti iskolákra is terjessze ki, továbbá, hogy tekintsen el „a szükséglethez képest“ történő felosztástól, mert ez rengeteg visszaélésre és igazságtalanságra ad alkalmat és rendelje el azt, ami méltányos és igazságos, hogy a tanulók létszáma arányában osszák fel a segélyt az egyes iskolák közt. lői és szenátorai azonban követelni fogják a törvény 191. szakaszának törlését, amely azt a jellemző előírást tartalmazza, hogy a korcsmárosnak a román nyelvet Írásban és szóban tökéletesen kell birnia. A magyarlakta vidékeken, különösen a Székelyfölden igen sok magyar és kisebbségi koresmáros van, akiknek nincsen lehetőségük a román nyelv tökéletes elsajátitására. Ez a rendelkezés különben a békeszerződéssel is ellenkezik. A mezőgazdasági adósságok konvertálási javaslatának parlamenti megszavazásával kapcsolatban a Magyar Párt parlamenti csoportja elhatározta, hogy a törvénynek a dr. Gyárfás Elemér szenátor által átnézett és kommentált fordítását megjelenteti és a törvényt a Magyar Nép-ben közérthető módon dr. Barabás Béla képviselő fogja ismertetni, nehogy valaki is elmulassza a törvényes terminusokat jogainak érvényesítésé r^. Végül az értekezlet behatóan letárgyalta a székelyföldi ‘ közbirtokosságok adófizetését, továbbá az erdőkezelcsi, őrzési dijakkal kapcsolatos sérelmekét. Az ebben az ügyben hozott határozatokat a Keleti Újság legközelebbi számában ismertetjük. A lelketlen adókegyetlenség ellen
