Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-16 / 62. szám
Előfizetés be i ?gyévn 800, félévr« 400, negyed c j n: 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 ii| Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi ás kiadóhivatali telefon: 503, 6-94 XV. évfolyam sje 62. szám Előfizetés Magyarországon: Egyávrs 50 Pengő, félóvra 25 Pengő, negyedévre 12.30 P« Egyes szám ára 20 fillér Március Az embernek joga van ahhoz, hogy éljen. Mintahogyan a tavasz fénysugarára ki kell fakadnia az erdő rügyének. Jogunk van ahhoz, hogy emberi életet éljünk s mi magyarok e napot tartjuk emlékeztetőnek arra az emberi jogra, amelyből márciusi események emelték magasra az eszmét, mit e tiszteletet parancsoló, magasztossá szentelt fogalomban ismerünk: szabadság. v Talán ez a makaeesul messzire kinyúlt rideg tél, amely az anyaföldbe mélyen igyekszik beleenui magát, mintha megunt vakító fehérségével szimbolizálni akarná azt az örök küzdelmet, amit a kikeletnek meg kell harcolnia — gyakran és elkerülhetetlenül visszatérően. A jégkéreg és hóréteg nem akar lemondani arról, hogy bilincsekben tarthatja a földet s ijesztően adja tudtunkra a maga erejét, amely nem akar összeroppanni akkor sem, amikor a győzelem tapsol fölötte s ha az elmúlás sírjába borul, akkor is az ujraelevenedés reményének pihenő párnájára hajtja a fejét. A szabadság eszméjének diadalát nem volt elég világtörténelmi eseményekkel kihirdetni, nem épült belőle az emberiség számára olyan hajlék, ami az állandó oázis nyugalmát biztosította volna. Az ember nek sorsa, hogy küzdjön a maga életjogáért s a szabadságnak eszméje a lendületet, a lelki villámszikrát és kifogyhatatlan áramot kell hogy adja a küzdelemhez. Minden nemzetnek a történelmét meglenditte már, megformálta és megifjitotíu a szabadság eszméje, mely a nemzeti lét önbizalmára tartja készenlétben, vagy hamu alatti láthatatlanságban és teljesen ki nem olthatóan az élesztő tüzet, de meg is ráz- kódtatta, sokszor fel is gyújtotta és mindig megpróbáltatás ele állította. Most a szabadságot nem elég kikiáltani, elismerni, vagy elismertetni, hanem fel is kell építeni és mindig gondozni, mintahogyan a természet gondoskodása sohasem feledkezik meg, sohasem mulasztja el.földre bocsátani a tavaszt. Az embernek joga van ahhoz, hogy éljen, akkor is, ha dermesztő makacssággal a nyomor jégkérgo nehezedik az önbizalmat lankasztó erőkre. Az életjognak az ellensége különböző áramlatokban és áradatokban ömlenek el föl döu s a láva ha a legirtózatosabbnak, a legkike- rülhetetlenebbnek látszik, akkor sincs diadala, mert az ember bilincsekbe lekötözötten is lelkében hordja a szikrát, amit a halál sem rabol el tőle, az îs visszaadja a többiek, a földön maradók számára. Az elnyomatás nem diadala az elnyomónak, hanem csak megpróbáltatása az elnyomottnak, akit a küzdelemre jogosit és akinek küzdelmét igazolja. A földhözvertelc szegénységéből nem az eltaposónak dicsőítése emelkedik fel tiszteletet igénylő példaként, hanem felkapaszkodás és megerősödés igaza kell hogy elismerésre számítson. Az életnek a joga, a szabadságnak az eszméje mindenkié s ez üdvösség csak úgy tud általánosan mindenkire sugárzóan szétáradni, ha békesség van a földön. A nyomor és a megélhetési teher már-már kétségbeejtő bizonytalansága rabságként nehezedett ránk, a népek testvériségének gondolatát megtagadva nyitottak uj korszakot hatalmi csoportosulások uralmi gazdálkodásának, szurony fölényének, elnyomatásoknak és háborús előnyök biztosításának. Az uj korszakot meg indították, a hatalmi csoportulások fölényénél biztosítékai páncélokon és sisakokon csillognak, de nem tud alattuk megélni az ember, nem tud nak megélni az embertömegek tengerei. Március azonban az életjogot hirdeti nekünk, min «Jenkinek szabad életjogát egyaránt és hiszünk benne, i Hmdenbnrg relativ többséget kapott, de marii felvetették, hogy választás nélkül foglalja el az elnökséget Magenberg azt javasolta, hogy mellőzzék el a második választási menetet, ennek ellenében a kormány egyezzék bele a birodalmi gyűlés feloszlatásába Hitler kiáltványban jelentette be az igazi uj harcot (Berlin, március 14.) A nagy mérkőzés Németországban eldőlt rí *£■,'.-éra a Hitler-párt óriási erőfeszítésének, a leadott 37 és félmillió szavazat közül 18 és félmillió, összesen 49.45 százalék Hindenburgra esett. Csupán kétszázezer szavazat hiányzott Hindenburg abszolút többségéhez és a kétszázezer szavazat miatt április 10-ére pótválasztást kellett kitűzni, amikor egészen valószínűleg Hindenburg kerül ki győztesen a mérkőzésből. A szavazás az egész birodalom területén reggel nyolc órakor kezdődött meg és délután hat órakor zárult le. Reggel fél háromkor tették közzé a szavazás eredményét. A végső eredményről a következő kimutatás számol be: Leszavazott összesen 37,660.377 ember. Ebből Hindenburg nyert 18,661.736 szava- zatot. Hitler 11,328.571 szavazatot. Thälmann (kommunista) 4,971.079 szavazatot Düsterberg (acélsisakos) 2,517.878 szavazatot. Winter (vörös ezresek képviselője) számba nem jövően keveset. A szavazatok aránya százalékban kifejezve a következő: Hindenburg 49.45 százalék Hitler 30.23 »» Thälmann 13.23 •» Düsterberg 6.69 »» Winter 0.28 A Hitler-párt megerősödött Megállapítást nyert, hogy Hitler hivei az utolsó választási eredményhez képest erősen megszaporodtak. Hitler különösen vidéken volt erős, ellenben Berlinben Hitlerre csak 665.000 szavazat esett, Hindenburg 1,308.000 szavazatával szemben. Az egyes pártok hullámzására jellemző, hogy a nemzeti szocialisták az elmúlt általános választásokon összesen 6,401.210 szavazatot adtak le, ami 18.3 százaléknak felel meg, most ellenben az összes szavazatoknak harminc százalékát hódították meg maguknak. A kommunistapárt a legutolsó általános választásokon 4,587.708 szavazattal szerepelt, ami a leadott szavazatok 13.1 százalékát tette ki, a jelenlegi általános választáson e számarány megmaradt, csak törtjében javult fel némileg. Düsterberget, a német nemzetiek és az acélsisakosok együttesei jelölték, a Reichstag-válasz- táson 2,458.497 szavazatot kaptak, a leadott szavazatok hét százalékát, ezúttal azonban csak 6.69 százalékot. Â Hitler-párt nagy reményeket fűzött, a szavazás eredményéhez és Hitler személyes bevallása szerint 12 millió szavazatot várt. Ez a számarány csaknem bekövetkezett. Hitler azonban ott tévesztette el jósiá- . sát, araikor azt hitte,, hogy íündeuburg 12 milliónál kevesebb szavazatot fog kapni. A német közvélemény azonban erőteljesen mozdult meg Hindenburg személye mellett, aminek bizonyitéka, hogy Hindenburg 18 és félmillió szavazattal vezetett és ez a hatalmas szavazattöbblet jogos-reményekre ad alkalmat olyan tekintetben, hogy április 10-én Hindenburg kerüljön ki most már véglegesen Németország köztársasági elnökeként és inaugurálja azt a politikát, amely a parlamenti demokrácia szellemének megfelel. A kommunistapárt magatartása. Ami az április 10-i esélyeket illeti, teljesen kizártnak tetszik, hogy a kommunisták Hindenburg ellen foglaljanak állást. Moszkvának nem érdeke, hogy Hitler megválasztassék, nem azért, mintha Thälmann hivei nem szivesen látnának egy kis felfordulást, amely az ő felfogásuk szerint előbb-utóbb a kommünistapárt megerősödésére szolgál, mint inkább azért, mert Moszkvának fenn kell tartania saját jól felfogott gazdasági -érdekéből a kereskedelmi összeköttetéseket Németországgal, egy ílitlerpárti győzelem pedig legelsősorban a szovjetkapcsoiatok azonnali beszüntetését '.ónná maga után. Ami Düsterberg két- és félmilliós szuvazétút illeti, az acélsisakosak szavazatai meg fognak oszlani. Hindenburg és Hitler között. Ha lehet tippelni, úgy az a való/
