Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-13 / 60. szám
XV. BVF. 60. SZÁM. KnmUjsXG 5 Lássunk tisztán Irta: Gombos Benő. A vllágduláat befejező szomorú emlékű forradalom alatt kezdődött és az uj impérium alatt^ protekciónált éa prlvilégizált cionista, palesztinai és zsidó nemzeti jelszavak alatt hullámzott mozgalmak és az ezekből kinőtt „Zsidó politikai párt" érdekében beindított akciók kitermelték a „Zsidó fascizmust". — Mert ilyen is van már. Ennek legharcosabb sajtóorgánuma Oradea- Nagyváradon született meg, amelynek szerkesztö-gla- dlatora a névjegye kétoldalún kétféle névre hallgat és pedig az egyik oldalon eredeti német-héber név, amelyet az általánosan nagy tiszteletnek örvendő apa máig is változatlanul visel, — a másik oldalon egy tisztes magyar családi név, amelynek megszerzése azt tanúsítja, hogy hajdanán annak tulajdonosa valamelyest szive, lelke, anyanyelve, kultúrája megbecsülése és az akkori közszellembe illeszkedés miatt más meggyőződést vallott. Azáltal, hogy egy idő óta az ányaköny- vébe letörólhetetlenül bejegyzett magyar családi nevét nem használja csalást és bizonyos tudatossággal megtévesztést követ el. Valami történhetett ott. — Ezt gyanittatja az a legutolsó számban megjelent cikk. amely tajtékzó dühvei nekiront az Országos Magyar Pártnak és a Zsidó Párt érdekében oly féktelen hangot és szavakat hallat, amely a 10—12 év előtti cionista és nemzett dervis- őrület kirohanásait is túlszárnyalja. Jogosítottnak érzem magamat ezeknek a gyűlöletet okádó támadásokkal szembeszállni, minthogy annak Idején is egész mellel álltam ki annak az őrületnek a leküzdéséré, Elöljáróban leszögezem a mi világunk elölt, hogy az inkriminált cikk a legteljesebb beismeréssel igazolja azt a tényt, amit annak idején kifejtettem, hogy Palesztina ügye, a cionizmus, a zsidó nemzetiség és annak politikája, valamint az itthoni belföldi ,politika egymástól teljesen függetlenek és a zsidó egySaeft ezek között tagozódott kötelességek teljesítésére í^najk vállalkozni. T. i. vannak, akik valamennyi megnevezett feladat- és vannak, akik csak egy-egy rész ^teljesülését vállalják. Az azóta elhaladt evek eseményjbB|i^foljáH,. hogy a felsorolt jelszavak halmozásával kápráztatták éa szédítették a zsidóság egyszerűbb rétegeit, valamint azokat, akik puszta kényelmességből e je!ş«y|p\fjj|âletti propagandát komolyan fontolóra nem vertein«-- A Z3idő népközösségböl tudja Isten hányszor kitagadott zsidók — t. i. azok, akik nem akartak cioríiSUáí’l'enni, vagy nem akartak a palesalinai akciókban venni, vagy nem, akartak az állítólagos zsidó . nemzeti .reneszánsz — a hebraizálási mozgalomba kapcsolódni, vagy horribile dictu nem akartak a Zsidó Párt taşy^'â válni — íme úgy látom — vilami láthatatlan hatajjmu segítségévei felszabadultak a kiközösítés szörnyűséges helyzete alól. A kisebbségi sorsközösség — ezt a cikkirp1 bizonyosan tudja — már megszűnt. A privilegizált1 ; és szeparált zsidó politika Cuza, Cătuneanu, Codreşnli, Ange- lescu, stb. mézédes angyali támogatása melféOlNftivált- ságos helyzetbe juttatta a romániai zsidó héíSzét, cionizmus és zsidó pártpolitika híveit a magyar 'kisebbséggel szemben. -fit t. \ Azonban, hogy az ügy érdemére térje^í.jj^j^nmely miatt, hosszú idő után a tollat újból kezembe yettejn — az 3 megállapításom, hogy az inkriminált cikk oly vak- inéi őcn támadó az itt élő kisebbségi állampolgári, társa els Imi közösség erkölcsi fogalma ellen és enyhén szólva oly perfid tendenciájú a romániai összmagyargág egyedüli politikai reprezentációja — az „Országos Magyar Párt” — és az annak keretében levő — és a magukat oda tartozóknak érző Z3ldók ellen, hogy ilyen, a legszélsőségesebb a Kitártok idejében sem kapoiţ „nyomdafestéket. A romániai zsidók magyarsága ellen ktir.tes eszközül a Zsidó Párt javára kicégérezni a magyarországi állapotokat, ez az ízléstelenség cimborasszója és kézzel foghatóvá teszi azt a kaján sátáni kárörömöt, amelyet a cikkíró a megingathatatlanul rajongó magyar zsidók ottani sorsa és helyzete fölött érez. Az ily alantas mentalitású cikkíró és elvbarátai leikéhez, felfogásához, megértéséhez és megérzéséhez hozzá sem férkőzhet, az a valóság, hogy a magyar földön, magyar földből, magyar állampolgárokként született, magyar tejen, magyar anyany elvvel, magyar kultúrában felnőtt emberek bármily fajunk és bármily vallásnak — nem lehetnek mások, mint magyarok. Ezt az élő valóságot nem változtathatják meg egy szerencsétlen, elszomorító és elkeserítő zavarosból1keletkezett, de a tisztulás idején kimúlt terror' és egy beteg társadalom forradalmi felfordulásának elszomorító, elítélendő és mindenképpen sajnálatos eseményei. A cikkíró s elvbarátai közönséges lelkülete meg sem tudja közelíteni azt a magas horizontú meggyőződést, hogy a zsidó Mézeshitü magyarok sem a magyarországi, sem az erdélyi, vagy más területen élő keresztyén magyarok miatt magyarok, hanem a születésükkel vele járt adottságok miatt magyarok. — Ezeket az adottságúkat a világtörténelmi változások közvetlenül nem. változtathatják meg. Évezredek történelme igazolja, hogy gyűlölködő, erőszakos, barátságtalan körülmények évszázadokon át sem képesek lelki asszimiláció utján az egyéb emberi -összehasonulást előidézni, elérni. Ezekből ai adottságokból legkevésbé hivatott és képes az egyes Idealisták áltat kezdeményezett — de az Ismert, gyászos mederben folytatott és annyi viszontagság irtánrivógre — szilárd meggyőződésem szerint téves vágányon — a zsidó politikai pártba összezsugorodott uj zsidó irányzat a zsidó vallási népközösség ama tagjait kivetkőztetni, akik az életük valóságaival összhangban születési, vallási, kulturális, polgári és egyéni kapcsolataikhoz ragaszkodnak szemben azokkal, akik az életüket folytonos változásoknak kiszolgáltatták és megtestesült valótlanságokként élnek, minthogy a szü- iőanyától. közvetlenül elszakadni merő képtelenség. — Igazolja ezt azok élete, akik a világ minden tájára hosz- szu évtijqgiek óta elszakadtak, elszármaztak és még az első generációban is hűségesen ragaszkodnak a szülő- anyához, az otthoni szülőföldhöz lélekben és nyelvben. Csak a későbbi generációkban hálványulnak el ezek a láthatatlan kötelékek és következik be az átváltozás, átidomulás azokhoz az életviszonyokhoz, amelyek közé a sors fordulatai folytán elhelyezkedett. Ez a megália- pitás nem csupán a magyar zsidó, hanem a világ minden népére vonatkozik. Mi más köze lehet tehát az erdélyi magyarságtól elvált zsidóknak a felsorolt magyarországi eseményekhez, mint az alacsonyrendü áruló káröröme. Csakhogy ebben is nagy a cikkíró és elvbarátai csalódása. Mert a zsidó nép vallásos, becsületes lelkülete, undorral utasítja el magától a kárörvéndezést é3 meleg, szerető, hittestvéri érzéssel vesz részt abban a nagy bankódéiban, amelyet a volt magyar föld zsidói a magyarországi zsidók mostoha sorsa fölött éreznek. A gonoszkodáa ideig-óráig érvényesülhet, de az élő Isten Igazságot tesz. A megpróbáltatás súlyos, de ott, ahol gróf Apponyl Albert, Bethlen István, Balthazár Dezső, Rassay Károly, Sándor Pál és számtalan Igaz emberiséggel telített lelkű férfi és nő küzd a szélsőséges elfogultságok ellen — a megnyilvánitott kárörömre ok, de jogosultság sincs. Különben is a lefülelt puccsistákkal szemben megnyilvánult közhangulat és a belpolitikában megindult uj, tisztultabb áramlatok az elfogultságok ellen, mint a tavaszi reményt keltő fuvallatok virradást jeleznek. Vájjon ezek a silány lelkületüek nem látják-e élő szemeikkel, hogy a' legutóbb átélt sötét korszak gyászos emlékű szereplői, faj és felekezeti különbség nélkül a Magas Gondviselés Igazságtevése folytán miként bűnhődnek életükben és halálukban? Emberek meggyőződésén ilyen becstelén eszközökkel, mint az inkriminált cikk is — erőszakot venni akarni, ez nem kisebb bűn. A zsidóság a biblia népe és bízó bittel és önmegadással a Magasságos akarataként fogadja a világtörténelem eseményeit, azokhoz alkalmazkodik, a legteljesebb loyalitá.ssal teljesíti a föléje rendelt hatalomnak kijáró kötelességeket — de ezek ellenében megköveteli egyéni meggyőződése, polgári, vallási éa kulturális élete szabadságát. HIé§ sent engedélyezik a maggar főiskolás egyesületek létesülését (Bukarest, március 11.) A szenátus csütörtöki ülésén a magyar egyetemi ifjúsági egyesületek ügyét tárgyalta. 'Sándor József magyarpárti szenátor kimutatta, hogy az egyetemi oktatással kapcsolatban a hábornutáni időkben nyolc' törvény ' váltotta fel egymást, amelyek mind visszavonták az előző törvények intézkedéseit, de/ yalftmennyibőn érvényben maradt az az' 1923; évi íéndcíéttörvény, amely megtiltja, hogy etnikai alapon az egyetemeken ifjúsági egyesületék alakulhassanak. Kéri ennek a rendelettorvşţrynek már most minél sürgősebb visszavonását.. Fel%tilii.i, hogy a kolozsvári egyetem 42o magyar hálígatójá hiába folyamodott azért, hogy egyesületet alakíthasson, az egyetemi tanács erre a rendelettörvényre való hivatkozással megtagadta, az engedély megadását. Előadja a magyarpárti szenátor, hogy a budapesti és a kolozsvári egyetemeken a magyar uralom alatt a Petru Maior és Julia román ifjúsági egyesületek minden további nélkül létesülhettek cs működhettek és Romániában ime a magyar egyetemi ifjúság nem alakíthat egyesületet. Ez a tény nyilt sebe a magyarságnak és kéri n seb gyógyításáig Jorga miniszterelnök, aki előző napon, amikor Sándor József szenátor neki az ügyro vonatkozó indítványát átnyújtotta, azt elfogadta, válaszolt és a szenátus viharos tapsai között jelentette ki, hogy nem engedélyezik a kisebbségi ifjúsági egyesületeket ezután sem, mivel a kormány célja az, hogy az ifjúság a különböző etnikai csoportokhoz tartozó egye- deit egymáshoz közelítse. Különben is — mondotta — az ilyen kivánsá got csak a régi generáció tartja fenn. Vegyen példát — mondotta — a magyarság a szászok' tél és felemii tettei hogy nemrégiben a szász ifjúság előtte nemzeti ruhába öltözve román táncokat járt és román dalokat énekelt. Sándor József szenátor lépett újra a tribünre és a következőket mondotta: — A békeszerződés szerint mi Romániában kisebbség vagyunk. Követelhetik tőlünk, hogy az állam céljával és a lojalitással ellentétben ne álljunk, de törvényes jogainkról le nem mondunk. Mi romániai magyar kisebbség vagyunk és magyarok akarunk maradni örökre Ezt most itt csak egy ember kiáltja, de az uj nemzedék tömegben fogja kiáltani. * A kijelentésre óriási vihar tör ki és Oanea replikázott azzal, hogy Sándor József, a ma gyár’időkben türelmes mérsékletet tanúsított, a nemzetiségek iránt és most így megváltozott Erre Sándor József a következőket mondotta* — Mindig a gyengéket védtem, tehát kő vetkezetes vagyok. Mársius 15.-án, este 9 órakor. Minden előfizetőnk, naponkénti vásárlónk, valamint a Dante kölcsönkönyvtár előfizetői nézhetik meg ezt a híres revü-operettet, amely Berlin, Bécs, London, Budapest után városunkban is sikert aratott. — A Magyar Szinház előadásaira mindenféle jegyet elővételben kaphat a Magyar Szinház belvárosi pénztárában, a Dante kölcsönkönyvtárbán, Str. N. Jorga (Jókai u.)5.
