Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-12 / 34. szám

XV. ÉVF. 34. SZÁM. KtlETlUjsXG s FÉtóRON ^«Ms&ifsa t mey glUla jflr WE-Í| ha előfizetője, vag-j naponkénti vásárlója a „Keleti I jsá^-nakü Amerika és a japán-kínai háború Irta: Julier Ferenc ny. ezredes. II. A washingtoni tengerészeti egyezmény az amerikai flotta erejét a japánhoz való viszony­latra nézve az 5:3 arányban állapította meg. A valóságos erőviszony az amerikai flotta szá­mira kedvezőbb, mert a japán flotta megfelelő fejlesztését a nagy földrengések kapcsán elő­állt gazdasági válság hátráltatta. Ameriká­nak 18 nagy csatahajója (Super-Dreadnougth) van, mig Japánnak csak 6. A cirkálók száma nagyban egyenlő. Amerika fölényét itt az adja meg, hogy sokkal több nagy cirkálója van, mint Japánnak, amely viszont kis cirkálókban gazdagabb. Torpedórombolókban az amerikai fölény háromszoros. Röviden: az amerikai flot­ta megépitésénél a nagy távolságra menő tá­madó hadművelet lehetősége vagy gondolata jobban kidomborodott, mint a japán flottánál. Az amerikai flotta három nagy csoport­ban állomásozik. A nagy csatahajók három­negyed része, a megfelelő számú kisebb egy­séggel, a Csendes-óceáni flottát alkotja, mely­nek bázisa a Hawai-szigeteken — feleuton Amerika és Japán között — van. A többi nagy csatahajó az atlanti flottához van beosztva. Ez a Panama-szoroson át a nagy flottával gyor­san egyesülhet. Az ázsiai flotta — kisebb cir­kálók és torpedórombolók stb. — főállomás­helye a Filippini-szigeteken van. Ide tartozik többek között a Jangce flottila is (7 monitor). Ez az ázsiai flotta hir szerint, már a kínai vi­zeken tartózkodik, ami bizonyos körülmények között a japán tengeri haderőkkel való várat­lan összeütközésre is alkalmat adhat. Fenti számok szembeállítása azt mutatja, bogy a japán hajóhad az egyesült amerikai flotta ellen tengeri csatát győzelemre való re­ménnyel alig kozkáztathat. De partjainak meg­védéséről, a parti erődítésekre támaszkodva — gondoskodhatik. A lehetséges amerikai—japán összetűzés­nél azonban másról is van szó. Japánnak meg kell védenie 2000 hajóra rugó (4 millió ton­nányi) kereskedelmi flottáját, hogy gyarmatai­val — Koreával, Mandzsúriával, Formozával, stb. — a kereskedelmi összeköttetést fenntart­sa. Azonfelül életkérdés Japánra nézve, hogy a kínai piacot megtartsa. Japán főleg abból él, amit iparcikkekben kivisz, illetve amit mező- gazdasági termékekben behoz. Hódítási politi­kájának ez az alapgondolata. Ezért Japánnak az uralmat a tenger felett is meg kell tartania. A tengertől elzárt Japán éhínségnek és gazda­sági összeomlásnak néz elébe. Sokkal hamarabb összeroppanna, mint a volt központi hatalmak a világháború idején. Ilyen elzárás volna az a megtorlási eszköz, amelyet Amerika Japánnal szemben használhatna. Ennek az eszköznek al­kalmazása úgy volna elképzelhető, hogy az amerikai flotta erre alkalmas egységei: cirká­lók és tengeralattjárók Japánt (az anyaorszá­got alkotó négy nagy szigetet) minden oldal­ról blokirozzák, azaz az összeköttetést kifelé megakadályozzák, ami mellett a kellően nem védett kikötők bombázása is tekintetbe jönne. Hogy mit tehetnek elszántan és ügyesen ve­zetett cirkálók, arra jó példát nyújt a német kiscirkáló Emden garázdálkodása 1914-ben az indiai óceánon. Az Emden — flottabázis nélkül — heteken át rettegésben tartotta a déli óceánt. Igaz, hogy végül is elpusztult. Természetesen Japán blokirozása nem egy­szerű dolog. Amerikának meg volna hozzá az ereje, de hiányzanak az e célra igazán alkal­mas flottabázisok. Az amerikai flottának Ja­pánhoz legközelebb eső nagy flottabázisa: Hawai túlságosan messze fekszik Japántól ah­hoz, hogy onnan a japán vizekre hosszuléleg- zetü vállalkozásokat lehessen tervezni és vé­gezni. A hajók üzemanyagának pótlása, esetle­ges sérülések javítása, gyorsabb ellenséges ha­jók elől való menekülés stb. azt követelik meg, hogy a japán partokhoz sokkal közelebb fekvő kikötő álljon rendelkezésre).- A Filippini szige­teken levő kisebb flottabázis: Manilla is még messze van Japántól ahhoz, hogy az ilyen ka- lózháboru megbízható kii||iulási pontja lehes­sen. Ezért Amerikának alkalmas flottabázist a japán vizek közelében kell szerezni, hogy Japán blokirozása hatásos legyen és igy a célt hamar elérje. Ma még nem felelhetünk arra a kérdésre, hogy átengedik-e erre a célra az angolok Hon- kongot, esetleg a Şantung félszigeten levő Weihauveit, vagy talán az oroszok az egyéb­ként csak nyári időszakban alkalmas (mert té­len befagyott) Vladivosztokoti Vagy tud-e a kínai kormány valamely alkalmas kikötőt erre a célra átengedni? Persze más méretű bázis kell a tengeralattjáróknak, más a nagy cirká­lóknak és megint más a repülőgépeknek. A ten­geralattjárók például könnyen elrejtőzhetnek valamilyen jelentéktelen kikötőben, a cirkálók­nak azonban erődítésekkel biztosított kikötőre van szükségük. (Csíkszereda, február 10.) Volancs Annus, 26 éves, sepsiszentgyörgyi illetőségű urilány, aki Csíkszeredá­ban ismerőseinél látogatóban volt, öngyilkosságát be­jelentő búcsúlevelek hátrahagyásával, egyik barátnője lakásáról, vasárnap délben nyomtalanul eltűnt. A rend­őrség keresi az eltűnt leányt. Mindennapi, szürke rendőrségi napihir, amely nem is sejteti, hogy az életnek micsoda mélységeit kellett megjárnia Volancs Annusnak, amig megérlelődött benne a végzetes gondolat, hogy tovább nem érdemes élni?!... Katonaszerelem. Volancs Annus, a háromszékmegyei gazdag föld- birtokos leánya, hires volt feltűnő szépségéről. Bár sok jo párti kérte meg, fiatalos leányálmai mégis a csil­logó uniformishoz vonzották és jegyese lett egy sepsi­szentgyörgyi főhadnagynak... Teljes szépségében. 21 éves korában. A közeli boldogság türelmetlenül várt ideje alatt, teljesen felolvadt első és egyetlen igazi nagy szerelmében s igy történt, hogy a jegyességük ideje alatt azt lcivánta, hogy vőlegénye teljesen neki éljen és valósággal zsarnokoskodott fölötte. Vőlegénye akit állandóan anyagi gondok gyötörtek, ragaszkodott is a leányhoz, akit meghatott vőlegénye gyakori pa­nasza, hogy becsületbeli tartozásai vannak s nem tudja elintézni és szívesen segítette vőlegényét apróbb köl­csönökkel, hisz úgyis maholnap egybekelnek és akkor közös lesz az öröm és közös lesz a bănat is... Azonban a bánat hamarabb elkövetkezett, mint az öröm... Vőle­génye mind hidegebb és hidegebb lett hozzá, úgyhogy mikor a leány utánajárt az elhidegülés okának, akkor derült ki, hogy rutul becsapta a vőlegénye, met nem elég, hogy kicsalta tőle hatvanezer lejnyi megtakarí­tott készpénzét, hanem még egy regáti tanítónőt is el­jegyzett, anélkül, hogy korábbi eljegyzését felbontotta volna... Véres leszámolás. Amikor a sok lelki izgalmon átment leány erről teljes bizonyságot szerzett, véres bosszú érlelődött meg lelkében... Elhatározta, hogy leszámol boldogsága meg- rontójával... Felkereste vőlegényét legénylakásán és felelősségre vonta, hogy miért hagyta el és ha nem Más kérdés, hogy vájjon Amerika egyedül lép e fel Japán ellen fegyveresen, vagy pedig Anglia és esetleg Oroszország társaságában? Az együttes fellépés nem valószínűtlen, mint­hogy a japán térfoglalás Kínában angol gaz­dasági érdekeket, Mandzsúriában pedig orosa hatalmi érdekeket is érint. Lehetséges,,hogy Japán a külső beavatko­zás nehézségeit a mai nehéz gazdasági helyzet­nél fogva annyira értékeli, hogy â maga ter­vének zavartalan' megvalósításában bízik. Ta­lán ez bátorította fel olyan politikailag vak­merő lépésrermint amilyent Nanking megtá­madása jelent. Másrészt az a tény, hogy Ame­rika ázsfai flottúja a Filippini szigetekről a kinai vizekre ^feldúlt és hogy csendesóceáni flottája — hír szerint — Havaiban gyüleke­zik (ahol bizonyára mozgósít is), azt látszik igazolni, hogy Amerika nem hajlandó Japán erőteljes fellépését nyugodtan nézni, feltéve, hogy ezt nagyobb mértékű területi terjeszke­dés követné. Például Sanghai teljes megszállá­sa a japánok által nemcsak Kina sorsát pecsé­telné meg, hanem olyan arculütést jelentene Amerikának (és Angliának is), amit az angol­szász faj még akkor bem hagyhat megtorlatla- nul, ha a megtorlás rendkívüli erőfeszítéseket követelne meg. volt komoly a szándéka, miért csalta ki tőle a pénzét?... A főhadnagyot a felelösségrevonás rémesen feldühösí­tette és gyalázó szavak kíséretében tízezer lejt vágott a leány szeme közé és kiutasította lakásáról... Volancs Annus, aki úgy érezte, hogy menten rászakad az ég, már nem is tudta, mit cselekszik, hirtelen előkerült a ridiküljéböl az előre odakészitett revolver és a másik percben átlőtt homlokkal holtan bukott le a főhad­nagy... Ötévi börtön. A többi aztán filmszerű gyorsasággal pereg le... Előre megfontolt emberölésért helyezik vád alá Vo­lancs Annust s a bíróság az enybitö szakaszok alkal­mazásával ötévi Jjpörtönre ítéli... A börtönben nagyon jól viseli magätj * gyönyörű kézimunkáit minden láto­gató megcsodálja ió£- azok értékesítéséből még pénzt is szerez... Végre aztán megnyílt a börtön ajtaja... El­ment ismét ki a nagy világba, haza a szülőihez, testvé­reihez és még talán ismét ki is virágozhat szivében a szerelem... Szülői, testvérei megvetik™ Volancs Anna elhagyta a börtönt és hová mehe­tett volna máshová, mint haza... Azonban otthon nem várták szerető, ölelő karok, hanem úgy kezelték, mint egy kitaszítottat és lépten-nyomon éreztették vele, hogy szégyent hozott a családra... Otthon nem volt ma­radása. Ide-oda vándorolt ismerőseihez, akiket gyö­nyörű kézimunkákkal ajándékozott meg azért, hogy jő szóval és szívvel voltak hozzá... Mégis az otthon hiá­nyé. és a kiállott sok szenvedés, megalázás, annyira megviselte az érzékeny, finomlelkü urilányt, hogy az utóbbi időkben alig lehetett szavát is hallani... Azon­ban azért még sem gondolták ismerősei, hogy öngyil­kossági tervekkel foglalkozik és igyekeztek kedvébe járni... Mindhiába, az idegileg felőrlődött leány nem tu­dott belenyugodni abba, hogy elitélték végzetes sze­relméért vett elégtételéért és elindult azon az utón, amely a béke honába vezet, hogy életével is fizessen nagy merészségéért, mert hinni mert egy Ö3zinta sze­relemben és elég erős volt becsületét fegyverrel is meg­védeni... Bejelentette öngyilkosságát egy sokat szenvedett uriieány, aki börtönben vezekelte le a sze­relmi gyilkosságot

Next

/
Thumbnails
Contents