Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-12 / 34. szám
2 KmnUjsXG XV. ÉVF. 34. SZÁM. Az eset úgy történt, hogy egy rendőr egy tűn tető munkást letartóztatott és bekísért a kerületi komiszáriátusra, amire a csoport a komiszáriátus elé vonult, betörte az ablakokat és nem engedett a rendőrök szétosztásra felszólító felhívásának, amire azok a levegőbe riasztó lövéseket adtak le. A munkások ellentálltak és az őrszoba parancsnokát, egy komiszárust megvertek. A rendőrök erre fegyverüket használták, a tüntetők közé lőttek. Egy munkás könnyebben meg sebesült, ezt a bekötözés után lakására szállították, egy másikat pedig könnyebb fejsérüléssel kórházba vittek. Dr. Ioanitescu hosszan beszél az esetről, a rendőröknek nem volt okuk az összeütközés előkészítésére és a bűnösök példás megbüntetését követeli. Pompei elnök Mirosea szocialista képviselőitek adja meg a szót, Mirescu azonban, mivel egyetlen szocialista sincs jelen az ülésteremben, valamennyien részt vesznek a Grivitai esetet megvizsgáló ankétnál. Constantin Dimitriu liberális volt miniszter tiltakozik Iorgának és Argetoianupak a sajtóban megjelent olyan nyilatkozatai ellen, mintha az országot végveszély fenyegetné és hogy az ország az örvény szélén átlátna. Lorga: Én ezt igy sohasem mondottam, én csak a bolsevizmus részéről fenyegető veszélyre | get. mutattam reá, ami ellen minden polgári társadalomnak kötelessége védekezni. Modreanu a kataszteri hivatalnál történt visszaélések ügyében kér szigorú vizsgálatot. A csehek a román gr hona ellen. Raducanu volt közmunkaügy! miniszter a romániai tengeri export ügyéről b - /.ól és kérdi a kormányt, milyen intézkedéseket kiván foganatosítani az ellen, hogy például Csehszlovákia betiltotta a román tengeri importját. lorga egy anekdotát mond el, majd kijelenti, hogy ebben a kérdésben csak akkor adhat konkrét választ, ha interpelláció fog elhangzani. Lupu először a képviselői padokból beszél, majd a vita hevében felrohan az emelvényre és erősen gesztikulál lorga felé: — A csehek nem vesznek romániai tengerit — mondja, — hanem magyar tengerit vásárol nak, mi pedig a magyarokkal bankettezünk. ITa Csehszlovákia és a többi államok ezeket a tilalmi rendelkezéseket érvényben tartják, úgy Románia is hasonló intézkedéseket kell, hogy életbeléptessen. lorga arról beszól, hogy a csehek szövetségesek. akik igen sok nehéz helyzetben segítették Romániát. Trancu Iasi a vasúti munkások nyomoré* teszi szóvá és interpellációt jelent be az ügvben melyre a kamara meg is szavazza a sürgőssé„Ők szenvedtek a legjobban“... Argetoianu pénzügyminiszter, a kormány egyik legelasztikusabban gondolkozó tagja s a kormájny pénzügyi terveinek kieszelője, meglepő nyilatkozatot tett az „Adev erul“-bau. A nyilatkozatban megállapítja, hogy nagy hiba volt a közép- és nagybirtokos osztályt tönkretenni. — Ok szenvedtek a legjobbak a kisajátítás miatt, ami valósággal a konf iskálás jellegével birt, mert azoknak a papíroknak az értékéről, amit kaptak ellenét tőkül a nagybirtokosok, nem szükséges beszélnem, — mondotta Argetoianu. A nyilatkozat még tovább is megy és megállapítja, hogy az agrárreform a legjobb adóalanyokat tette tönkre. Tegyük hozzá, hogy ezeket a megállapításokat Románia pénzügyminisztere azzal kapcsolatban telte, hogy az agrárkonverzió megvalósítása, az anyagi bázis hiánya miatt nagyon nehéz. Az agrárreform esetében tehát valóra vált, hogy minden bűn magában hordozza a bünte test! Hatod és heted iziglen szóló büntetést mért a sors Romániára a szerencsétlenül végrehajtott agrárreform miatt. Gyenge vigasztalás, hogy ezt őszinte és megrázó szavakban Románia pénzügyminisztere is megállapította. Bizony méltán fájhat a pénzügyminiszternek, hogy tönkretették a közép- és nagybirtokos osztályt! Meg lehetett Volna oldani az agrár- reformot másképpen is. Lehetett volna olyan méltányos megoldást találni, hogy a szociális kívánalmak is teljes mértékben kielégültek volna, anélkül, hogy a nép beleesömörölt volna a földbe és anélkül, hogy országos csapássá vált volna. öt-hat évvel ezelőtt rendezett fényképes és zenés birtokbahelyezési ünnepeknek milyen szo- ■moru epilógusa: nem lehet segíteni a kisgaz- dáhon, mert nincs nagy birtok! ^ Az agrár reformról mondott kisebbségi bírálatok ime, igy nyernek igazolást, hosszú évek múlva. Kétségtelen, hogy ha megvolnának a nagy birtokok, könnmi volna a földtehermentesités- nek egy olyan technikai útját kieszelni, ahol a nagybirtok szolgáltatná a külföldön elhelyezhető földtekermentesitési kötvények biztosítékát. Erre is kellett volna gondolni az agrárreform alkalmával. Könnyű lett volna ez akkor, de nehéz ma. Mert a földreform nálunk nem szociális művelet, hanem kényszer vagyonárzsma volt, amelynél nem gondoltak ésszerűségre, csak arra, hogy a magyar birtoifososztályt megsemmisítsék. Nem jobb lett volna például mind birtokból 20—25 százalékot a birtokosnr meghagyni a rendes jutalékon felül azzal- ;y ez, ha kell, állami záloglevelek garanciá szolgáljon1? Ebben az elképzelésben égés: egyszerű finánc műveletté zsugorodott volna az agrárkonverzió ma igazságosan alig megoldható problémája. A kisajátítás azonban ment ész nélkül és ahol nem volt földigénylő, nemlétező ortodox és görögkatholikus egyházak kaptak birtokokat. Ahol igy sem fogyott el az elkonfiskált (most már nyugodtan mondhatjuk Argetoianu után) föld, megszülettek az állami rezervák. Ezek a minden idők ingatlanforgalmának örök szégyenei — az értékesitésüknél elkövetett szabálytalanságok miatt. Vagy milyen könnyű volna most az állam helyzete, ha legalább állami rezervái megvolnának! Akár garanciául szolgálhatnának egy külföldi kölcsönnek, akár pedig & birtokosok összesége garantálná a kölcsön visszafizetését annak ellenébe, hogy az állami rezervákat visz- szakapja s azok megint tulajdonává válnak. Minden birtokos szívesen vállalná ezt a garanciát, mert legfeljebb azt veszítheti el, amit már úgy is elveszített. De rendes viszonyok mellett biztosan simán bonyolódnék le ez az ügylet, a közjó javára. Előnve volna ennek a megoldásnak, hogy a megrendült állami hitel-tekintély helyett a birtokosok erkölcsi te: Hilete szolgáltatná a garanciát. Ez, ahogy a külföld hangulatát ismerjük, nem megvetendő előny lett volna a kölcsön szerzésénél. De kár a szóért! Az agrár-konfiskálást nem lehet meg nem történtté tenni! Nagy baj, mert ezért nem lehet most a kisembereket megmenteni. Sőt meg kell menteni a birtokosokat is és uj adóalanyokról kell gondoskodni, — ha kell akár újabb exisztenciák tönkretevése, anyagi kiszipolyozása utján. így lett a birtokosok nagy szenvedése országos csapássá! Most már nemcsak „ők", a birtokosok szenvednek, hanem szenved Rorüá- nia egész népe. Szenved az iparos, szenved a kereskedő, a munkás és az intellektuel. A mult hibáinak kutatása helyett ennek tanulmányozását ajánljuk Argetoianu figyelmébe. Keressen és találjon gyorsan orvosságot, mert a beteg halálán van! Dr. Szász Ferenc. Herczeg Ferenc regényéről fantáziáit a szerencsétlen Péterke, mielőtt kiszenvedett A rendőrség az egymásnak ellentmondó vallomásokból nem tudja kihámozni az igazságot és bÍ2tos nyomot a (Kolozsvár, február 10.) A verébutcai gyilkosoknak úgy látszik teljesen nyoma veszett. Az ügynek egyetlen tragikus fejleménye van: ez pedig Rozsnyai Péter halála. A tizenhároméves vézna, fejletlen gyermek negyvennyolcórai borzalmas szenvedés után örökre lehunyta szemeit. Néha föl-föl nyitotta jobb szemét, de olyan neveket emlegetett, amelyekről hozzátartozói sohasem hallottak. A orvosok már sejtették, hogy csak órák kérdése az élete. ■ ........... — - ■■■"■ii»" im. ■ —- 1 Szent Vincés Irgalmas NSvéra’c (Szeretet Leányai) Sxerat József Misg*ankérfliáza Oradea Magywirasl, Sir. Gén. Hóiban (Széles u.) 50. Telel.: 6—66. Szülészeti-, és nőgyógyászati-, sebészeti., bel- és ideggyógyászati osztály. Röntgen. Rádium. Fogászat. Villany- és vizgyógyintézeti osztály. (Kezelés bejáró betegek számára is). Mindenfajta villanykezelések, villany- és gyógyfürdők, gőzfürdők, iszap-pakolások. Fogyó-, hizó-, diétás és üdülőkurák. Kórházi ápolási dijak: L A) osztály (külön szoba)......................................napi 250 lel I. Bí osztály (2 ágyas szoba)............................. ... . nap! 150 lel fejenként II. osztály (3 ágyas szoba) .........................................napi 120 lei fejenként III. osztály (4—6 ágyas kórterem).............................napi 80 lel fejenként Az I. és n. osztályon szabad orvos választás. Szerdán hajnali három órakor felült ágyában. Lázas testét párnákkal támasztották ala. Aztán öt percig elbeszélgetett ápolójával. — Még csak egy könyvet kérek. Herczeg Ferencnek a „Pogányok“ cimü regényét. Olyan szép, mintha most is magam előtt látnám a lobogó sörényű Kenn király leányát. No meg aztán Mártont, a papot . . . Visszahanyatlik a feje. Négy órakor újból megszólalt: — Mi az, hol vannak a pogányok? Aztán örökre elhallgatott . . . A rendőrségen tovább tartanak a kihallgatások. Kedden a késő esti órákban több elővezetést eszközöltek. Újabban egyre-másra jelentkeznek a verébutcai lakosok. Egyik terjedelmes, bőbeszédű asszonyság azt mondja: — Láttam a gyilkosokat. Reggel ott sétáltak a ház előtt. Az egyik 19 óv körüli piros, bőrkabátos fiatalember volt. Egy székely legény ettől eltérő vallomást tesz: — Csak ketten voltak. Negyven-ötven év körüli férfiak. Az egyiknek nagy fekete bajusszá volt. A másik alacsonytermetli, szikár férfiú. Közel nyolcvan, ehhez hasonló és ilyen ellentmondó nyilatkozat van a rendőrség birtokában. Draghieiu Aurel egész éjszaka a vallomások komolyságát kutatta.
