Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-11 / 33. szám

XV. ÉVF. 33. SZÁM.

KELETIUj&XG

9

Keleti Újság

Kiadótulajdonos: Lapkiadó is Nyomdai MOlntizet Riszvinytirsasig Szerkesztőség is kiadóhivatal:

CluJ-Kolozsvár, Plata Űrire/ (Főtér) 4. szám. Telefon: 508, 6-9.4 Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE.

Bukaresti szerkesztősig is kiadóhivatal:

Karidi Nagy Lajos, Bucureşti, Strada Progresului 3. Etaj II.

Telefonszám: 319-28.

A Keleti Újság előfizetői és példányonkénti vásárlói féláron mehetnek a Magyar Színházba

A Magyar Színházzal kötött megállapodásunk szerint 2 hetenkint egyszer Keleti Újság napot rendezünk, ezen előadásra szóló jegyek áraiból előfizetőinknek, előfizetési nyugtájuk felmutatása ellenében

50% kedvezményt nyújtunk.

Továbbá azon olvasóinknak, akik naponta vásárolják lapunkat, a lapunkban megjelenő szelvények felmutatása ellenében ugyancsak

50% kedvezményt nyújtunk.

Egyben szives tudomására hozzuk olvasóinknak, hogy megnyitotta a Magyar Szin- ház belvárosi pénztárát a Dante kölcsönkönyvtárbán, Strada Nicolae Iürga (yoIí Jókai- ucca) 5. szám alatt, ahol minden előadásra jegyek elővételben kaphatók. Kedvezményes jegyeink ugyanitt vehetők át.

— Értekezlet Tatára miniszternél az arad- megyei nyugdíjasok ügyében. Bukerestből jelentik: Kedden délben Tataru Coriolan erdélyi miniszter értekezletet tartott az aradmegyei prefektus, megyei interimúrbizottsági elnök és több megyei vezető ember bevonásával. Az értekezlet megái lapította, hogy a legnagyobb elégedetlenség a fizetések és nyugdijak ki nem fizetése miatt van a megyében. Tataru miniszter kijelentette, hogy az ügyben nem a pénzügyminiszter a hibás, hanem a helyi hatóságok, amelyek nem küldték be idejében a hátralékokról szóló kimutatásokat. Néhány napon belül a pénzügyminisztérium a szükséges összegeket kiutalja.

— Az interimárbizottság (Jogának akarj? felajánlani a postainögötti telket. Érdekes ét egész Kolozsvár város polgárságát intenziven érdeklő híradást olvasunk a Dimineatában. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a városi interimárbizottság elhatározta, hogy Goga Octavian iránti tisztelet jeléül a költő február 14-iki, vasárnapi ünneplése alkalmából az interimárbizottság a postahivatal mögött elterülő területet ajándékba adja Goga' Octavi- annak. A Dimineaţa szerint az interimár- bv ttság már interveniált Tataru Coriolan erdélyi miniszternél, hogy a kamarában egyszakaszos, sürgős jellegű törvényjava: latot nyújtson be, amely Kolozsvár város; felhatalmazza az értékes terület felajánlásár. Nincs semmi okunk kételkedni abban, hogy t Dimineaţa híradásának valódiságát kétségbe vonjuk. Köztudomású, hogy az interimárbizott ság jelenlegi delegált elnöke, Bornemisa Sebastian és az interimárbizottság több tagja ave- reseánus és Gogának, mint költőnek, nagy tisztelői és mint vezető politikusnak pedig elvbarátai. A magyarság tisztelettel adózik Gogának. a költőnek és a politikusnak, de talán ő is tiltakozna az ellen, hogy egy olyan eladósodott, szegény város, mint amilyen Kolozsvár, talán legértékesebb telkét ajándékba adja.

— A nagyváradi magyar bálon szines élő képekben bemutatták a legszebb erdélyi magyar népviseleteket. Impozáns és felemelő külsőségek mellett zajlott le Nagyváradon a magyar bál. A bálon Biharmegye magyarságának vezetői majdnem teljes számban megjelentek és hozzávetőleges becslés szerint mintegy 2000 ember von üt fel a Katolikus Kör diszternüme. Óriási sikere volt a bálon azoknak az élőképek nek. amelyeknek keretében a legszebb erdélyi, a tárkányi, csíki, torockói és udvarhelyi magyar népviseleteket vonultatták fel. Az élőképek után más nrüsorszámok következtek s utána a zenekar rázendített a csárdásra, hogy kivilágos kivirradíig együtt maradjon a hálózó közönség.

He, Q4L idő nedves és hideg

nagy mértékben fenyegeti a meghülé» veszélye. Hatásosan védekezheiik ellene

ftavtfn.

paizHR&kkaL

Ezért gondoskodjék, ho£v mindig legyen egy csomag a zsebében.

Interpelláció Csíkra egy 3 páratlan nyomoráról

Gyárfás Elemér magyar szenátor kimutatta a szenátusban, hogy az ország legjobban tönkretett népe a csíki székelység Életlehetőségeit elvették s hat év alatt 317 százalékkal emeltek egyenes adóiát

(Bukarest, február 9.) A.szenátusban Gyárfás Elemér magyarpárti sztíiiátor kimerítő beszédben feltárta a csikmegyei lakosság nyomorának legégbekiáltóbb adatait.

— Mindenki előtt ismeretes — mondotta Gyárfás Elemér —, hogy az ország terméketlen hegyes vidékeinek lakossága fokozott mértékben szenved a mai súlyos gazdasági válság hatása alatt. Erre való tekintettel e helyről is ismételten kértek rendkivüli segélyt és támogatást az ilyen jellegű vidékeknek s nevezet sen Máramarosnak, a mócoknak, a Zsil-völgyének, Kalotaszegnek stb. s mindezek segélyezésére Ígéretek is történtek úgy az előző, mint a mostani kormány tagjai részéről.

Az egyetlen ilyen jellegű vidék, mely mindezidáig semmiféle támogatásban nem részesült, sőt még kormányigéretet sem kapott erre, a Székelyföld és különösen Csikvármegye,

melynek főkereseti forrása mindig a fakitermelés és szállítás volt, ami azonban a faipar tönkremenése következtében teljesen pang, úgyhogy a favállalatok e. megyében tavaly több mint négyezer munkást voltak kénytelenek elbocsátani.

A helyzet súlyosságát fokozza az, hogy e vidék lakosságának másodrangu kereseti forrása: az állattenyésztés is elvesztette jövedelmezőségét a közismert válság miatt, úgyhogy e vidék lakossága a legteljesebb nyomor előtt ill.

— Hozzájárult még e vidék laki-ágának' leszegényedéséhez az is, hogy e megyéi- a, ahol pedig soha nagybirtok nem volt,

mégis az agrárreform során 114.00b holdat sajátítottak ki

s egyes helyeken kisajátított 'V a kisemberek kicsiny földecskéit is, állítólag közérdekű célokra.

— Mig az ország hasonló helyzetben lévő

más vidékeinek a kormányok segítségére siettek közmunkákkal, hid- és útépítésekkel és javításokkal, addig

Csikvármegyében e közmunkákat teljesen beszüntették

oly merevséggel, hogy — amint ez kitűnik az állami utak igazgatóságának 1931 március 26-án 673. szám alatt kelt jelentéséből —, mig 1928-ban Csíkvármegyében az országutak fenntartására, hidak építésére és javítására 737.684 ejt, 1929-ben 1,392.280 lejt, 1930-ban 2,041.076 ejt költöttek, addig

1931. évben egyetlen fillért sem vettek fel e célra az égés.- vármegye területén,

noha — éppen magénak az állami utak igazga- ' óságának írásbeli jelentése szerint,— legalább 10 millió lett volna e célra szükséges, hogy jár hatóvá tegyék az utakat, lijţyhogy a megye

prefektusa kényszeredve érezte magát arra, hogy bizalmas levélben felkérje a vármegye papságát arra, hogy erkölcsileg támogassák őt abban az akciójában, hogy

a lakosság önként és teljesen ingyen végezze el az elkerülhetetlen útjavítási munkálatokat,

hogy az utakon egyáltalában járni lehessen, ami még is történt, a prefektus nagy megelégedésére.

— A gazdasági helyzet folytonos rosszabbodása dacára, a kincstár e vármegyére nehezedő

közterheket nemcsak, hogy nem enyhítette, hanem éppen ellenkezőleg, hatalmas mértékben emelte,

amint ez kitűnik az alábbi számadatokból. Csikvármegyében állami és megyei egyenes adókban az 1925-től 1930. években a következő összegeket rótták ki:

1925-ben 21,641.831, 1926-ban 22.210.578, 1927- ben 39,479.526, 1928-ban 43,078.110, 1929 ben 59,751.324, 1930 ban 68,633.270 lej.

Araint a fennti adatokból látható, csupán állami és megyei egyenes adókban 68 millió lejt sajtolnak ki e szerencsétlen megye elkin- zott lakosságától, ami

hat év alatt az egyenes adók 317 százalékos emelkedésének felel meg és ezt a hatalmas összeget a legnagyobb szigorúsággal hajtják be, minden eszközzel, mely a kincstári közegek rendelkezésére áll.

— A kifejtettek alapján kérem a pénzügyminiszter urat, úgy is, mint a kormány köz- gazdasági politikájának legfőbb intézőjét, szíveskedjék intézkedni aziránt, hogy:

1. Csik vármegye nehéz sorsba jutott lakossága megsegittessék a faipar és fakereskedelem lehető támogatásával;

2. közmunkák és különösen az utak javítására szánt összegek igazságos elosztásával nyugtassák munkaalkalom és kereseti lehetőség ennek a lakosságnak;

3. az adókivetések lelkiismeretes felülvizsgálása és igazságos helyesbítésével tétessenek jóvá azok az igazságtalanságok, melyeket e megyével szemben eddig elkövettek.

Ha a kormány nem tenné meg a szükséges intézkedéseket és továbbra is elnézné a mostani, súlyosan igazságtalan helyzetet, ngy ezt a kétségbeesett lakosság szándékos hanyagságnak s a méltányosság és jóakarat hiányának tekintené s ezt fölötte káros módon kiaknáznák az állam magasabb érdekei ellen a szubverziv elemek, melyek már rég mozgolódnak e vidéken s igyekeznek befolyásolni a bajbajutott lakosságot.

— Meghalt Grcza Joan egyetemi tanársegéd. Kedden reggel szivazélh üdésben meghalt Kolozsváron Groza Joan dr. Az elhunyt a liberális pái ’. egyik erdélyi vezetője volt. Egyik vidék' ; ••• - i . aval azonban egy súlyos szt : séd-.’ség t rte. Gyalu környékén megtámadták poli .lkai ellenfelei és olyan súlyosan, ízűit álfák, hogy ÖtfSszabb ideig az ágyat őrizte. Később teljesen felgyógyult és újból megkezdte rendelését. Kedden reggel feleségének ázivbántalmakról panaszkodott, mire azonban orvost hívtak, már meghalt. Groza dr.-t nagyon sokan ismerték Kolozsváron s halála széles körben részvétet váltott ki.

— Székelyek vasárnap délutánja. Vasárnaponként a Székely Társaság leány-szakosztálya műsoros székely délutánokat rendez. Most vasárnap a miisort Bordeax Gézámé énekszámokkal vezette be, aki díszes saéLely szőttes ruhában'jelent meg a közönség! 'ejjpü és lelkes ünI népségben részesült. Előadást Kiss Elek unitárius teológiai tanár tartott, megrázó és megragadó szavakkal. Szavaltak: Tőkés Juszti, Zsombori Ilona, Pito Anna. Tárogatón játszott Vajda Ferenc orvosnövendék. Székely dalokat Farkas Franciska és Csata Mari énekeltek. A következő vasárnap székely délutánját a református kollégium tornatermében tartják meg.

— ELJEGYZÉS. Grünblatt Ilonka Cluj As Havas László Oradea, jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.)

— Sikkasztás és öngyilkosság a letéti pénztárnál. Bukarestből jelentik: A Lupta szerint

a letéti pénztárnál nagy visszaéléseknek jöttek nyomára. A visszaéléseket a jelenléti díjak fel-, számításánál és felvételénél követték el. Egy tisztviselő az üggyel kapcsolatban öngyilkos is lett. Argetoianu pedig bizottságot küldött ki a kérdés megvizsgálására.