Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-01 / 25. szám

ic* • sawn-V'---­m  kormány vaskalapossága megakadályozza a marosvásárhelyi földgázügy rendezéséi Két szerződést is kötött a város a föidgáztársasággaí, de mindkettő érvénytelen, mert egyiket a belügyminiszter, mási­kat a kereskedelmi miniszter nem hagyta jóvá — Feltúrt utcaburkolatok, tojástánc az illetékesség körül Marosvásárhely, január 30.) Marosvásár­hely város még 1928-ban szerződést kötött a földgáztársasággal a gáz bevezetésére. Gyorsan meg is indultak az alapvető munkálatok. Sző- kefaivától—Vásárhelyig 35 kilométeres vona­lon rövid idő alatt lefektették a vezető csöve­ket. A szerződésről ugyan a belügyminiszteri jóváhagyás még hiányzott, de a földgáz már itt állott a város kapui előtt. A gáznyomás ki­próbálására felgyújtott hatalmas lángoszlop biztatóan világított be a város vécéről a fő­térre és meggyuj tóttá a lelkekben a hitét an­nak, hogy a gáz erős ipari fellendülést és friss vérgeringést hoz a gazdasági életbe s általá ban jobb és olcsóbb életheteőségeket teremt. Talán igy is lett volna, ha az akkori bel­ügyminiszter bele nem szól a dologba. Tudnunk kell ugyanis, hogy a földgázszerződéseknek megvolt az a sajátságos tulajdonságuk is, mely szerint csak akkor váltak érvényessé, ha két miniszter, a belügy- és a kereskedelmi minisz tér is jóváhagyta. A Motas vezérigazgató és a város által 1928 márciusában megkötött szer­ződésnek az a szépséghibája volt, hogy csak a kereskedelmi miniszterrel sikerült aprobál- tatni, a belügyminiszterrel nem. 1929 februárjában a város és a földgáztár­saság, illetve dr. Popescu akkori polgármester és Lázár Vasile vezérigazgató uj szerződést kötnek, mely az időközben változott viszonyok­nak megfelelően valamivel még kedvezőbb is volt a városra nézve, mint az előbbi. De mit ért ez a szerződés is, ha az előbbinek a sorsára jutott? Talán éppen az analag-eset elkerülése cél­jából ezt a második szerződést már a kereske­delmi miniszter nem hagyta jóvá, csak a bel­ügyminiszter. A kereskedelmi miniszter jóvá­hagyására pedig azért volt szükség, mert az TJEG-t, mint háborús vagyont állami kényszer­üzem alá helyezték s mint ilyent a kereske­delmi miniszter hatáskörébe osztották be. A kereskedelmi miniszter ennek a második szerződésnek jóváhagyását azon a cimen ta­gadta meg, hogy a pénzügyminisztérium kebe­lében működő úgynevezett „Oficiul liquidara“ nem adott kedvező véleményt a szerződésről. Mialatt ezek a dolgok történtek, dr. Po­pescu a városban lerakatta a gázhálózat főve­zetékeit és szerződés nélkül is néhány privát helyen egy szép napon megjelent a földgáz. Marosvásárhely városa most a Jorga-kor- mány alatt újból megkísérelte, hogy ezt a gáz­ügyet valahogyan tető alá hozza. Carpen Va­sile kereskedelmi minisztert, — aki története­sen, az emlékezetes „tiszta“ választási metódus következtében Marosmegyének megválasztott szenátora is, — arra kérte, hogy revideálja elődje határozatát és adja meg jóváhagyását a második szerződésre. Pár nappal előbb jött le Marosvásárhelyre Carpen miniszter ur válasza, mely szerint/a szerződést most azért nem hagyhatja jóvá, mert az illetékessége efölött időközben meg­szűnt, mivel a párizsi döntőbiróság az UEG-t feloldotta a kényszerüzem alól. Nem akarjuk kétségbevonni Carpen mi­niszter állításának helyességét, csupán azt ta­láljuk különösnek és nem a. város érdekét szol­gáló magatartásnak, hogy miért nem aprobálta a szerződést a mult évijén, amikor még illeté­kesnek tartotta magát erre s amikor még nem ismerte a párizsi döntőbiróság Ítéletét. TJgy látszik, Marosvásárhely sokkal távolabb esik a miniszter ur szivétől, mint a földgáztársaság. Jelenleg az a helyzet Vásárhelyen, hogy a mult év júniusában megszakadtak a földgáz- nrtinkálatok s azóta a gázcsövekben minden csendes. A város utcáinak aszfaltburkolatai úgy maradtak égy méter szélességben feltúrva, ahogyan a csövek lerakása alkalmával hagy­ták. Három-négymillió lejre lenne szükség a burkolatok megfoltozására, de ki fizesse meg a mai viszonyok között ezt a hatalmas összeget. A város nem fizetheti, hiszen a földgáztár­saság végezte a felbontásokat, a földgáztársa­ság pedig azért nem akarja megcsinálni, mert hisz közötte és a város között nem áll fenn sem­miféle szerződés. A két vitatkozó jogfél között a város polgársága és az átutazó idegen csak nyel; nyeli tavasszal és nyáron a töltésekről felszálló vastag' porfelhőt, ősszel pedig tapossa a ragadós sarat. Legújabban arra utasította a minisztérium dr. Musea Péter jelenlegi interimár elnököt, hogy kössön egy újabb, harmadik szerződést a földgáztársasággal. A város azonban a polgá­rai érdekeinek rovására nem mehet bele egy újabb szerződésbe, mikor közismert dolog, hogy Motas feltételei súlyosak. Pedig Motaséknak eminens érdekük az, hogy a várossal szerződé­ses viszonyba lépjenek, mert eddig cca 70 mil­liót invesztáltak be Marosvásárhelyen. Szer­ződés kötés esetén 10 millió köbméter gáz fo­Unfciwnt Shn.'fS . azonnal enyhüíéeí 6* j. tol a hödaimas teítrésztxv aoSifit hogy «S <&j39$hu kellene vein. Egyaa/sran a baj okaiig ** - ÄÄ2J.AÄÄiä rheuma, sstfcf, törés es ndrt» fckra. A .fáj. ßloan-t Thei mod ás, «teKiKunft teonfffjdsicsn Egy öw* fszitás, MtMjás, fks& &X-OA srs ***«» mcg&tî of m gyasztásáról lenne szó, ami 1' lejes egységál! mellett is 10 millió lejt jelentene Motaséknak, mig ma néhány nagyipari- és magánfogyasz­tónak nem adnak el 200 ezer köbméternél többet. Mindenesetre jellemző Motaséknak a maga-, tartására az a körülmény, hogy jóllehet 12 óv óta állanak a földgáztársaság élén, még egyet-, len várossal sem kötöttek érvényben levő szer­ződést, hanem csupán nagyipari fogyasztókkal és magánosokkal tartanak fenn üzleti kap-, csolatot. Innen magyarázható, hogy a marosvásfir- helyi földgáz körül is tójástánc folyik és a szé­kely fővárosnak a kormányok és Motasék jé* voltából van is és nincs is földgáza. A kolozsvári árutőzsde közgyűlést tart. A tőzsde elnöksége a tőzsde tagjait 1932. február 4-én déli 12 órára közgyűlésre hivta össze. A közgyűlést a kereskedelmi és iparkamara nagytermében tartják. Tárgyalnak a magyar rövidle járatú adós­ságok rendezéséről. Budapestről jelentik: A jövő hét elején Londonban fontos tanácskozá­sok kezdődnek meg Magyarország képviselői és a hitelező államok delegátusai között a rö- vidlejáratu hitelek rendezése ügyében. Telesz- ki hétfőn a tárgyalások lefolytatására Lon­donba utazik. Korányi Frigyes pénzügyminisz­ter ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Lon­donban tisztázni fogják a magyar rövidlejá- ratu hitellel kapcsolatos kérdéseket és megbe­szélik a hitelezőknek a transfermoratórium- mal szembeni kifogásait. A consnm uj számában dr. Hantos Elemér volt államtitkár a középeurópai gazdasági problémák megoldásáról ir. A február 12-re összehívott középeurópai konferenciára Romá­nia delegátusai még nem jelentették be részvé­telüket. Váratlan akadályokba ütközött a clearing-cgyezmények életbeléptetése. Izzó- lámpagyár alapításának terve foglalkoztatja a gazdasági köröket cimek alatt igen érdekes értesülésekről számol be a Consum, amelynek január 31-i számából, mint nagy érdeklődésre számot tartó cikket, ajánljuk olvasóink figyel­mébe a szászvidéki pénzintézetek Stillbalte­akcléjával kapcsolatos fejtegetéseket, amely* nek konklúziója, hogy a bankszervezetek kü­lön akció helyett országos bankszervezet irá­nyítása mellett kell a pénzintézetek egziszten­ciális problémáit megoldani. A Bánát elektri- fikálásáról, a legújabb tőzsdei és pénzpiaci eseményekről, az uj adótörvényekről és azok végrehajtási utasításairól, fizetésképtelensé­gekről, közmunkákról és közszállitásokról számol be a Consum első forrásból. Elénk a bukaresti tőzsde. A börze a bét végén megélénkült. A stabilizálási kölcsönköt- vények árfolyama 57 és félre emelkedett. Az ajánlatok nagyobb számuah voltak, mint az igénylések és olyan papirok is kerültek piacra, amelyek már régen nem igen jártak a forga­lomban. A párizsi tőzsdén ugyancsak a hót vége felé indult meg a forgalom. A román sta­bilizálási kötvényt bukaresti paritásban 58-nak megfelelő árfolyamon jegyezték. A fontster­ling Párizsban 88.18-ra emelkedett, — bukaresti paritás 580 lej. A dollár és az olasz lira a nyu­gati tőzsdéken megtartották régi árfolya­mukat. Aranyat ad el az osidtrák jegybank. Az osztrák jegybank elhatározta, hogy deviza- készletének növelésére ötvenmillió silling ér­tékű aranyat ad el a londoni piacon. Az aranyi csak teljes aranyértékü deviza vásárlására használható fel. MEGNYÍLT a szent Vincós Irgalmas Nővérek (Szeretet Leányai) MEGNYÍLT SzéniJózsef Magánkórháza Oradea-Nagyvérad, Sir. Gén. Hóiban {őzéles u.) SO. Telek:6-60. Sürgönye.: „Spital Iosif". A kórház a következő osztályokkal van felszerelve: Szülészet és nőgyógyászat, sebészet, bél­és ideggyógyászat Röntgeu, vese és urológiai vizsgálatok, fül-, orr-, torok-, gége- és fogászati osz­tály. — a. árt Intézni! leszel äs morfinisták, kokainisták és kedélybetegek részére. — Speciális fogyó, hizó-, üdülő- és pihenő kúrák. — Bejárd betegek kezelése n villany- és vlzgyógyinté- zetben, u. m. diaterma, kékfény (kvarc, Sollux, Galván és Farád), valamint magasfrequentiás és villanyho'élegkezelések. Villany-, négy sejtes- és teljesfürdők, szénsavas-, oxigén-, fenyő- és egyéb gyógyfürdők, gőzfürdők, massageok, zuhanyok és iszappakolások. — Rádium gyógykezelés. — fogászati rendelő az összes fogorvosi kezelések és fogtechnikai mnnkákkai bejáró Detegek részére. Kórházi ápolási dijak: L A) osztály (külön szoba) ......................... napi 250 lel I. B) osztály (2 ágyas szoba) .......................................nap! 150 lei fejenként II. osztály (3 ágyas szoba) ........................................ . . napi 120 lei fejenként III. osztály (4—6 ágyas kórterem)..................................napi 80 lel fejenként Az 1. és II. osztályon szabad orvos választás.

Next

/
Thumbnails
Contents