Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-10 / 32. szám
8 KllETÎ'UjSJXG XV. ÉVF. 82. SZÁM. A gyári üzemek a számla bulió összegéért kötelesek forgalmi adói fizetni 1930 \ anuár elsejéig visszamenőleg ellenőrzik a forgalmi adó befizetéséi A pénzügyminisztérium az összes pénzügyigazgatóságoknak elrendelte, hogy a gyárüzemek könyvelését 1930 január 1-éig vizsgálják felül és állapítsák meg, hogy a forgalmi adót a vállalatok szabályszerűen lerótták-e. A miniszter azt is elrendelte, hogy a forgalmi adót a számla bruttó összege után hajtsák be és az engedményeket ne vegyék figyelembe. A Gyáriparosok Szövetségének eljnöksége már foglalkozott ezzel a kérdéssel és elhatározta, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel küzdeni fog ez ellen az igazságtalan rendelet ellen, amely azt jelentené, hogy a vállalatoknak oly összeg után is adót kellene fizetniük, amelv a vállalat pénztárába soha sem folyt be. A kisiparosok a kis- és kézmüiparosok összes tartozásainak konvertálását kérik (Kolozsvár, február 8.) A politikai mozgalmak egyik legaktuálisabb pontját a konverzió problémája képezi. A mezőgazdasági adósságok rendezése után a kormány állítólag a kisiparos és kereskedő társadalom hitelügyét is rendezni óhajtja. Ezért tartotta szükségesnek a kolozsvári ipar testület és a kisiparosok szövetségének kolozsvári fiókja, hogy az elmúlt vasárnap népes gyűlés előtt foglalkozzon a konvertálás kérdésével. Közel nyolc szónok beszélt, mindnyájan rávilágítva az iparosok igazán elviselhetetlen helyzetére. A gyűlés az előadók meghallgatása után az alábbi határozati javaslatot fogadta el: Tekintet el azokra a nagy nélkülözésekre és a teljes munkanélküliségre, melyekben a kis- és kézműipar ma tengődik, amikor még a mindennapi kenyerét sem tudja megkeresni, másrészt olyan adósságok által agyoinnyomva, melyeket még akkor vettek fel, amikor helyzetük sokkal előnyösebb volt, mindnyájan a csőd szélén állunk, melyből egyetlen kivezető utat látunk a kis- és kézműipar adósságainak konvertálását. Az állam gazdasági életének gépezetében a kis- és kézműipar egy fontos kereket képez, mely ha — a túlfeszített munka folytán — megsemmisül, szenvedni fog az államgazdaság egézz terjedelmében. Ki lett mutatva és el lett ismerve, hogy az adósságok mai értéke nem ugyanaz, mint volt egy pár évvel ezelőtt, amiből következik, hogy ezeket le kell csökkenteni a mai reális helyzetnek megfelelőleg, legalább 50%-al és 20 évi fizetési haladékkal. Még tekintetbe véve azokat az áldozatokat, melyekkel a kis- és kézműipar az állam fenntartásához járul, a legsürgősebben kérjük: 1. A kis- és kézműipar összes tartozásainak konvertálását; beleértve az állami és községi adókat stb. 2. A kis- és kézmüiparosok vagyonának elárverezést betiltani. 3. A kis- és kézmüiparosok elleni csődök megszüntetését, addig, amig a konvertálás törvényerőre nem emelkedik. Ezek volnának a cluji kis- és kézmüiparosok kivánságai, megbízván mindkét szervezet elöljáróságát, hogy ezeket hozza az illetékes helyeit tudomására. A kolozsvári árutőzsde uj döntőbirái (Kolozsvár, február 8.) A kolozsvári árutőzsde Gábor Laurean dr. elnökletével hétfőn délelőtt választotta meg 1932-re a különböző szekciók uj választott bíróságát. Az eredmény: I. szekció Móricz Áron (Marosludas), Costea loan (Balázsfalva), Gárdos József (Marosvásárhely), Gyaluy R. Sándor, Herskovics József (Kolozsvár), Hosszú Justin, Mărza Nicolae (Balázsfalva), Mendi Jakab (Kolozsvár), dr. Marcu Nicolae (Enyed), Molnár Ernő, Negrutiu Emil, Török Bálint, Vonica Dumitru, Veisz Béla, Varga Endre (Kolozsvár), Moskovits Bernhárt (Torda), Pollák Móric (Balázsfalva), Széchy Endre (Dés) és Winkler János (Enyed). II. Szekció. Blum Bernát, Ciment Géza, Fischer Lipót, Grün Sándor, Iliescu Victor, Siopu loan, Stotter Aladár, Sóiig Samu, Sebők Elek (Kolozsvár), Klerniű Pál (Enyed), Pap Fülöp (Torda) és Popa loan (Kissebes). III. szekció. Dr. Ágay Endre, dr. Weinberger Emanuel (Dés), Albrecht Károly (Nagyszeben), dr. Blaga Aurél, Torday József, Hexner Béla, Iepureanu B. Victor, Mamoilescu Grigore, Pop Petre, Rózsa Mór, Schöngut Ágoston (Kolozsvár), Glück Fülöp, Jónás Gyula, (Gyulafehérvár). IV. szekció. Bernát Mór, Boros Bernát, Bos- kovics Lajos, Bischitz Jenő, Deutsch Hermann, Ferenc Mendel, Hientz Vilmos, Katz Dénes, Léb Maximilian, Nagy Samu, Szakács Kálmán, Schwartz Jakab, Schulleri Vilmos (Kolozsvár), Hesshaimer Adolf (Brassó) és Ţintea Nicolae (Vajdahunyad). , A gyógyszertárak szeszfogyasztása A pénzügyminiszter körrendeletét küldött szét a pénzügyigazgatóságokhoz a gyógyszer- tárak részére kiutalandó szesz mennyiségéibe és osztási módjára vonatkozólag. Eszerint a megyeszékhelyi. elsőosztályu gyógyszertárak egy évre nyolcszáz liter, a másodosztályuak ötszáz liter, a harmadosztályuak háromszáz liter, nem megyeszékhelyi, de városi gyógyszertárak ötszáz liter, mig a falusi gyógyszertárak négyszáz liter szeszt vehetnek igénybe. A szükséges szeszt a kerületi szeszraktárakból, vagy ha ilyen nincs az illető megyében, úgy a megyei gabona- szeszgyártól vehetik át. Ha a megyében nincs ilyen szeszgyár, megyei pénzügyigazgatóság úgy ahhoz a legközelebbi pénzügyigazgatósághoz fordul, amelynek területén szeszgyár működik és kéri a maga gyógyszertárai részére szükséges szesz kiutalását a gyógyszertárak s az azok által igényelt szesz mennyiségének feltüntetésével. Az egyszerre átvett szeszmennyiség egy gyógyszertár részére nem haladhatja meg az ötven litert. A borszeszgyárak nem adhatnak el szeszt gyógyszertárak, vagy iparvállalatok részére, hanem csakis italok készítésére. A rendelet ellen vétőket a szesztörvény 156. szakasza értelmében büntetik. A dicsőszentmártoni kereskedők és iparosok tiltakoznak a patenta fixa ellen Dicsőszentmárton város összes kereskedői és iparosai tegnap este nagygyűlést tartottak a Rössler-kávéház nagytermében, mely gyűlésen mintegy hatszáz kereskedő és iparos jelent meg. Albert János alelnök felkérésére Vértes Ákos kereskedő ismertete a mai súlyos gazda-, sági helj^zetet s indítványozza, hogy a gyűlés memorandummal forduljon Károly királyhoz, amely memorandumban a város összes kereskedői és iparosai a patenta fixa eltörlését s a moratóriumnak rájok való kiterjesztését is kérik. Elsässer Miklós, Spitz Izidor, Kindea Doroftei hozzászólásai után a nagygyűlés a memorandum felterjesztését határozatilag kimondja, egyben a Kolozsváron megtartandó nagygyűlésen való részvételre egy négytagú bizottságot delegál Rorat Tesető: TOROK BAUST, m BOB Utk&r*. Termelfíisik lent Ennek á méreteiben, minden eddigi fogalmat meghaladó, gazdasági válságnak közepette, mindnyájan lázasan keressük az ebből kivezető utat. Mi, különösen a mezőgazdák nem törjük az eszünket, hogy mit kellene az eddig ismert kenyérmagvak helyett, melyekre egyenesen ráfizetünk, termelni, hogy bár némileg is enyhítsünk helyzetünkön. Ezek között a gondolatok között rendeltem én tavaly Mauthnertől, ennek tavalyi árjegyzékében hirdetett „olaj lenmagéból 400 kg. vetőmagot. Cserháti azt írja, hogy a len kelése után kényes a fagyokra. Azóta azonban azt láttam, hogy a tarlón kipergett magot az őszi fagyok nem viselték meg. De én Cserháti szavára hallgatva. az említett lenet csak május első napjaiban vetettem el. Buza sortávolra, 400 kg.-ot 7 kát. holdra és őszi szántásba. A len kelése szépen történt, fejlődése eleinte lassan haladt, de azután meglepett gyors iramával. Miután a föld tiszta volt, nem kellett azt gyomlál tatnom, mire azonban, ha a föld nem kellően tiszta, nem gyommentes, számítani kell. Augusztusban a lenmag szépen beérett. Azon hiszemben, hogy a lenrostot is fogom tudni használni, nyövettem a lenet. Sietek azonban megjegyezni, hogy a lenrostot nem tudtam értékesíteni, tehát már ez évben nem nyövetni, hanem egyszerűen kaszáltatni s kévékbe köttetni fogom azt. A cséplés — amint azt minden gazda tudja, — oly simán megy a gépben, akár a buza. A 7 ktr. holdról, 400 kgr. vetőmag után, 52 q. egészen tiszta, feltűnően nagy, szép, fényes magot nyertem. Dia 7—800 lei között ígérgetnek érette. Ha semmi egyebet nem számítunk, akkor is kereken 5000 leit hozott nyersen, minden lennel bevetett katr. hold terület. A kiadások ugyanazok, mint a búzánál, ennek nyers hozama azonban kedvező esetben is csak a fele az 5000 leinek. De van a len természetének más előnye is. Először is nem búza, hanem kukorica, illetve kapásnövény helyett termeljük. Utána a buza, akár csak a repce után, igen jól megy. Továbbá, ha különösen korán vetjük el a lenet, oly időben kerül az le a földről, mikor annak megmunkálására még kellő idő áll rendelkezésünkre. Nem jelentéktelen előnye a lennek az sem, hogy mig pld. a repcének egész nyáron át, többszörös munkának kell hogy előkészítsük a földet és az abba ősszel bevetett mag, illetve az abból kikelt zsenge növény, a tél mos- tohaságának s az avval járó veszélyeknek van kitéve, a lenmag ezelatt a magtárban biztosan pihen. A repce, az 50 év előtti gazdaságoknak egy igen jelentékeny és jól fizető terménye volt. A repceolaj azonban már nem keresett cikk, ezért a repcét ma már alig lehet eladni. Ellenben a lenmagolaj, nemcsak jelentékeny élelmieikke főleg a népnek, de ipari felhasználása is szinte korlátlan. Mindezeket egybevetve, melegen tudom ajánlani gazdatársaimnak, hogy kísérletezzenek az „olajlennel“. De csakis az „olajlennel“, mert a nálunk ismert régi, aprószemü lenfajták, sokkal szegényebbek olajban s azért jelentékenyen olcsóbbak is. Betcgh Miklós. Sikerünk titka! Bútoraink kiváló minősége. Áraink olcsósága. Kedvező fizetési feltételeink. I Székely és Sáli Erdélyrészi Bútorgyár Részvény társaság, I TârgU'Mureş, Bucureşti, Braşov 1 8 91 é 8
