Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-08 / 31. szám
Előfizetés t^e Iföldön: Egyévra 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. j Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 508, 6-94 XV. évfolyam sjc 31. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévro 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 fillér A pártok hajlandók átvenni a kormányt Titulescu elnöklésével Olyan nagy a fejetlenség a konverzió miatt, hogy változásra van kilátás - Argetolanu beterjesztette közigazgatási törvénytervezetét Mindenféle adósságnak a lecsökkentését követelik Katasztrófa jön Erdélyre A történelem országútiénak az árokszélén elhagyatott koldusként áll, roggyant öreg lábain Erdély. Nem érdemli meg ezt a sorsot és más hivatás vár rá, mint annak a szegénységnek a mankója, amivel az életét támogatja. A beteg Európának ez a sok jóval, sok szerencsétlenséggel megáldott kis fészke nem kellene hogy ilyen nyomorult helyzetben legyen, ha nem volna az országnak a mostohája. És a mai gazdasági felborulás idejét is könnyebben tudná az egész erdélyi népesség átélni, ha ennek a népességnek az életérdekei megfelelő alátámasztással erősödtek volna meg. Ebben a mélyen eladósodott országban ma sem a hitelező, sem az adós nem tudja, milyen kialakulása lesz a kettőjük közötti viszonynak, amiről mindenki látja, hogy felborították. Az az adósságkimutatás, amire a konverziós javaslatot építették, különös számokat és még különösebb mondatokat tartalmaz erdélyről. Azt mondja, hogy majdnem húszmilliárd ingatlanra bekebelezett adóssága van Erdélynek s ez az összeírás is hiányos, de ebből mint ren- dezhetetlen követelést leüt tizenegyet, mint városi ingatlan terhet majdnem négyet s igy a kon vertálásra tervbe vett erdélyi összeg nem éri el a hárommilliárdot. Az ország másik részében hét és félmilliárd esik ezzel szemben konverzió alá. A konverziót nem azért csinálják igy, hogy az erdélyiek is olyan jól járjanak, mint mások. A pénzt kivitték, a bankokból a jegybank, a polgárok zsebeiből az adószivattyu csatornái szedik és viszik, vissza ebből a befizetési arányszámnak csak egy kis hányada kerül. Ha mindazt, amit az erdélyiektől gyűjtöttek és gyűjtenek, erdélyi célokra fordítanák, nem volma ilyen kiszipolyozott a mi piacunk. De a konverzióra készült kormánykimutatás még más érdekes számokat is tartalmaz. Másfél milliárd az erdélyiek ipari tartozása, három- milliárdnál többet tesz ki az ország másik felében. _ Erdély ipari termelése pedig jóval felül-. mulja az ókirályságbelit, azonban mégis odaterelődött a kihitelezés. Az ipartámogatási akciókkal is odaterelödött a pénz. Ma, amikor a buza és a petróleum exportja letört, az ország külkereskedelmi mérlegének a mentő tartalékaként lehetne nagy biztonsággal a határokon túlra szállítani az erdélyi földnek kincseit és ipari termékeit, ha ennek a mi termelésünknek az agyonbunkózásával nem előzték meg már jóval a világkrizis beköszöntését. Az a természeti adottság és az ehhez kialakult munkakedv és munkaszeretet, amely gazdagságra predesztinálná az erdélyi népet, magában is tudna a mai időknek megfelelő külkereskedelmi, a maga mérlegét elérni, ha gazdasági fejlődését inkább megértő szeretettel gyámolita- nák, semhogy kíméletlenül letarolják. A vámfalak rideg magasságát épiti ma az az Európa, amely eddig a forgalom teljes szabaddá tétele felé haladás céljának a kizárólagos jogosultságát ismerte fel s ebben a mesterséges elfalazás; — minden bizonnyal ideiglenes — irányzatban is helyzeti előnye volna ennek a kis földterületnek, de virulási lendülettel kapcsolódhatna be a visszatérő normális fejlődési világvonalba. A pénzt leszivják a viszércsatornón, de keringő utján igen-igen kevés kerül vissza belőle. B ez a mi erdélyi életünk. A felénk visszatérő csatornán kapni fogunk egy halmot azokból a konverziós kötvényekből, amelyekből nem sikerült a külföldön elhelyezési lehetőséget találni egyetlen egynek sem s aminek a forgalmi értékét ez a tény határozza meg a legjobban. Az erdélyi falu nem tud a város nélkül megélni. A besszarábiai tanyaélőnek a primitiv zárt ma(Bakarest, február 6.) A konvertálási törvényjavaslat körül javában folyik a‘politikai harc. Argetoianu pénzügyminiszter legutóbbi expozéja, amelyben kijelentette, hogy a végleges megszövegezésni! g>«tdot fognak fordítani a kifogásolt kérdések megoldására, nem elégi ti ki, mivel nagyon általános keretek között mozog, sem a liberális pártot, sem a nemzeti parasztpártot. Mind a két párt úgy látja, hogy a konverzió a jelenleg tervezett alakjában tönkretenné az ország egész hiteléletét. Az Adeverul szerint ez a bizonytalanság az egész országban nagy nyugtalanságot idézett elő. Az üzletkötések mondhatni teljesen stagnálnak. Erdélyben mozgalom indult meg a régi megalapozott pénzintézetek megmentése érdekében. A lap ennek ellenére sem hiszi azt, amit néhány politikai exponens jósolgat, hogy a konvertálási javaslattal kapcsolatban a parlament feloszlatása és uj választások kiírása következnék be, mivel ezt az ország jelenlegi helyzetében teljesen lehetetlennek látja. Két utat lát lehetségesnek az Adeverul: vagy középutat találnak az adósságok rendezésére és egyúttal a tőke biztosítására is, vagy pedig a mezőgazdasági adósságok végrehajtásának felfüggesztéséről szóló törvényt február 15-ike után is érvényben kell tartani mindaddig, amig a kielégítő formulát meg nem találják. Áthidalhatatlan ellentétek. A javaslat végleges szövegét készitő háromtagú bizottság egyébként szombaton nem tartotta meg tervezett ülését, azt hétfőre halasztotta, amikor azután hírek szerint mégis gángazdaságának nincsen szüksége a városra, az iparra, a kereskedelemre, de nálunk a két élet csak egymás kiegészítésével tudja fenntartani magát és válik erdélyivé. Most jön a konverziónak olyan terve, amely a falu terhét a városi lakosságra dobja át, ahelyett, hogy az állam venné magára. Az ipar, a kereskedelem csak olyan árakkal tud dolgozni, amit a falu többé már nem fizethet meg s ami nem versenyezhet külföldi árakkal. Ha az állam nem garantál árfolyamot és bozadékot, akkor katasztrófa lesz, amiből Erdélyre zudul a kinosabb, gyötrelmesebb rész. Mert a pénz kimegy, az adósságok megmaradnak, a hitelélet megszűnik. Szegény Erdély, népei jobb sorsot érdemelnének meg s e jobb sors jogos igénye alapján estik elkészül a parlament elé terjesztendő szöveg. Természetes, hogy az egész közvélemény, politikai körök és a gazdasági élet egyaránt a legnagyobb érdeklődéssel várja, hogy a különböző felfogásokat és érdekeket hogyan próbálja meg összeegyeztetni a bizottság. A Curentul a helyzetet bonyodalmakkal terhesnek látja. A Tepes liga után most már a liberálisok is a legélesebben ellene fordultak a kormány konvertálási tervezetének és igy azt az összes nagy ellenzéki pártok elfogadhatatlannak találják mai formájában. Ha ez a három nagy politikai ellenzéki csoport összefog, úgy a konverzió még kormányválságot Is idézhet elő. A liberálisok és a nemzeti parasztpárt között állítólag már meg is indultak a megbeszélések egy minimális program kidolgozására, amelynek alapján együttesen koalícióban hajlandók lennének átvenni a kormányzást s miniszterelnökül mindkét párt elfogadná Titnlescu személyét. A Viitorul a liberálisok hivatalos lapja megállapítja, hogy a kormány a konvertálás előkészítésének huzásával-halasztásával a legnagyobb nyugtalanságot provokálja és nagy aggodalmakat és izgalmakat idéz fel. Hivatalos fejetlenség. A legutóbbi formulák rögtönzés jellegűek s a legsúlyosabb következményeket vonhatják maguk után. Azokat az alapelveket, amelyekhez annak idején a liberális párt is hozzájárult teljesen megváltoztatták. Hivatalos fejetlenség napjait éljük — Írja a lap — és ez az állapot nem tarthat tovább anélkül, hogy ne veszélyeztetné komolyan az állam érdekeit. erőteljes védekezésre szorulnak. Szegény Erdély koldus kalapot tart kezében a történelem országutjának árokszélón s mellette rohannak, ballagnak, kavarognak, csavarognak a járókelők, de a kalapba nem hull pénz. ELADÓ KOLOZSVÁRI Ház ! Rendkívül alkalmi vétel. Főtérre nyíló fő- I utcában kerttel. Kitűnő karban. 40 helyiség- § get. Tisztán több, mint 10 °to-ot jövedelmez. 9 Érdeklődök közöljék címüket „Rendkívüli 9 3000“ címen a kiadóhivatalba. — I, (Folytatása a 2-ik oldalon.) ....... J
