Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-01 / 25. szám
XV. E VF. 25. SZÁM. KUETrüJS&G 7 A legnagyobb kitüntetéssel tette le utolsó vizsgáját egy székely fiú a kolozsvári egyetemen (Kolozsvár, január 30.) Tegnap hirdettek ki a kolozsvári egyetem bölcsészeti fakultásán egy vizsgaeredményt, amely elé a magyar főiskolai ifjak körében nagy várakozással néztek. A kihirdetett eredménynek az ifjak körében hamarosan el is ment a hire: magna cum laude. Az egyetemi nagydicséret, a legnagyobb kitüntetés, amit ilyen vizsgán el lehet érni. S a magyar főiskolai diákság örömmel, elismeréssel, tisztelettel és szeretettel veszi körül Biró Sándor magyar tanárjelöltet, aki ezt a kitüntetést és elismerést nemcsak a maga, hanem általában a magyar diákság számára megszerezte. Biró Sándor székely fiú, az édesapja az udvarhelyi kollégium vallástanára. Az egyetemen az utolsó vizsgáját, a licentia-t tette le. Tanári szakja: a világtörténelem, román történelem és a francia nyelv és irodalom. A kolozsvári vizsgaviszonyok között hires nehéz vizsgának tartják, amit le kellett tennie, vi- szont barátai ismerték a képességeit és felkészültségét, ezért előzte meg ritka érdeklődés ezt az eredményt, aminek hire a kihirdetés után hamar elterjedt a magyar fiuk körében. El kell gondolni, hogy milyen nehézségekkel küzködnek ezek az ifjak a mai gazdasági vi szonyok miatt az életfentartásukban s milyen más nehézségeik vannak az egyetemen már csak amiatt. is, mert a tanulás és vizsgázás nyelve nem az anyanyelvűk. A legnagyobb kitüntetést nem olyan könnyű megszerezni. Éppen ezért a Biró Sándor magna cum laude-ja hozzájárul a magyar ifjúság önérzetének emeléséhez, kitartásának erősítéséhez. A magyar közönség is láthatja, hogy a diáksegélyző akciójának a felkarolása mennyire érdeíflés és szükséges. Biró Sándor számára ez a vizsga a tanári diplomát jelenti. Tanulmányai közben kitüntetéssel szerezte meg már előbb a református papi diplomát. .•RECORD'* fajbaromflfenyésstésl minftateiep Cluj, Strada Donat No. 210. Központi iroda: Sír. Băii 1. — Telefon 12-66. Ajánl azonnali száilitásra I-a angol, francia, holland és német importokból származó Rhode Island Red és Leghorn, kora tavaszi szállításra fehér és ezüst Wyandotte valamint Khagi Campbell kacsa keltető tojásokat, naposcsibéket, te- nyészkakasokat és gácsérokat. Keltetőtojás árak: Rhode Island Red, special, darabonként 30 Lei Rhode Island Red, 1-a, darabonként . 20 Lei Rhode Island Red Il-a, darabonként , 15 Lei Fehér Leghorn, special, darabonként . 30 Lei Fehér Leghorn I-a, darabonként ... 20 Lei Fehér Leghorn Il-a, darabonként . . . 15 Lei B'ehér Wiandotte, darabonként .... 30 Lei Ezüst Wiandotte, darabonként .... 30 Lei Naposcsibe árak: Rhode Island Red, special, darabonként 50 Lei Rhode Island Red, I-a, darabonként . 40 Lei Rhode Island Red, Il-a, darabonként . 30 Lei Fehér Leghorn, special, darabonként . 50 Lei Fehér Leghorn, 1-a, darabonként ... 40 Lei Fehér Leghorn, Il-a, darabonként ... 30 Lei F 'hör Wiandotte, darabonként .... 50 Lei Ezüst Wiandotte, darabonként .... 50 Lei Az egész tenyészanyagunk a legszigorúbb csapófészek ellenőrzés alatt áll és lelkiismeretesen törzskönyv vezetetik. Ugyanitt beszerezhetők a gyakorlati tenyésztésben legjobban bevált I-a kivitelű amerikai rendszerű autóm, etetők és itatok, hozzávaló takarék- és kőrasztalok, csapófészkek, láb- és szárnyjelzők és különféle lege artis elkészített automata élésé ;ek. Kérjen azonnal árajánlatot! !3 A nagy érdeklődésre waá6 tekintette! siessen előjegyezi?!! Vallásüldözés Európa katlaoIEiusakb birodalmában A tömegvandalizmus pótolhatatlan műkincseket dobott máglyára — Ma negyvenöt, holnapután százötven katholikus képviselő — Madridi tudósítónktól. — (Madrid, január 30.) Európa „legkatoliku- sabb birodalmában“, Spanyolországban, melynek katolizálása Santiago, Szent Jakab apostol nevéhez fűződik, még mindig tartanak, helyesebben: feiujultak s egyre szervezettebben folynak az egyházellenes zavargások, templomok, kolostorok gyújtogatása... Az uj alkotmány középpontjában ma valóban a vallásprobléma áll. Papokkal, katolikus képviselőkkel, konservativ politikusokkal, egyszerű emberekkel beszéltem erről a kérdésről... s különösen sokat és behatóan Augel Herrera- val, a most elkobzott és betiltott El Debate főszerkesztőjével. Az EJ Debate ma a konzervatív jobboldal legfőbb orgánuma, sőt, amióta az ABC éléről sikerült elmarni a royalista tulajdonost, Luca de Tona márkit, az egyetlen napilap, mely a destrukció ellen még aktive küzd. Főszerkesztője idáig a kitűnő, fiatal Gil líobles volt, a revíziós párt elnöke, ügyvéd és salamancai_ egyetemi tanár, aki lapjának vezetését rábízta a nemkevésbé kitűnő és energikus Angel Herre- ra-ra, akinek rövid igazgatósága a százezres példányszámút máris a duplájára emelte. — A külföld ~- magyarázza Herrera — nem tudhatja lemérni a spanyol egyházüldözés fokát, mert a baloldali tendenciából sokszor leszeliditelt kirelc azt a látszatot keltik, mintha mindezt maga a spanyol nemzet vinné véghez. A valóság az, hogy az egész agitáció egy elenyészően csekély kisebbség müve, a Madridban székelő s Andalúziában legvadabb szabadkőművesség és néhány kommunista pártsejt együttes rohama. — A hivatalos spanyol egyházüldözés — Segura biboros kiutasításával kezdődik. Ennek a nagytekintélyű hercegérseknek a bűne — az a pásztorlevél volt, amelyet a választások küszöbén a megrágalmazott királyság védelmére kibocsájtott s amelyben mégis — mint legfelsőbb szempontot — hangsúlyozta XIII. Leó elvét: Ne kössétek magatokat az államforma kérdéséhez, ha ez az egyház legkisebb megrázkódtatását is jelentheti... XIII. Leó említett figyelmeztetését egyébként sűrűn hallani most konzervatív körökben, A külföld szemében, aki csak a nap-nap után fokozódó anarhia és forradalmi sztrájk híreit olvassa, bizonyára furcsán hat az erős jobboldali szervezkedés ténye. — Közeli restaurációra — jelentette ki nekem egy papképviselő a bhrgosi kerületből, ahol hat katolikus jelölt győzött, míg a kormány minden terrorjával sem tudott kettőnél többet behozni — gondolni se lehet... viszont biztos, hogy a következő választáson legalább százötven katolikus képviselőnk lesz a mostani negyvenöttel szemben. A spanyol papság nem olyan gazdag». Érdekeseket — bizonyosfokulag uj dolgokat — mesélt nekem ugyanez a képviselő a spanyol papság helyzetéről: Tévedés mindenekelőtt azt hinni — mondotta —, hogy a spanyol egyház olyan gazdag, amint ezt róla hiszik. A régi papi hatalom nálunk már a tizenkilencedik század folyamán megtört. A nagy papi vagyonokat már az első köztársaság alatt eltörölték, a papságnak latifundiumai máig sem voltak s még a püspökök se mások, mint fizetett — még pedig elég rosszul fizetett — tisztviselők! így, például, a solsonai püspök dotációja nem több évi tizenkétezer pezetánál — és még autója sincs! De alig megy föl többre ennél a seo de urgel-i püspök jövedelme se, aki pedig az egyedüli világi uralkodó-pap: Andorra köztársaság szuverénje. A legbefolyásosabb spanyol rendnek, a jezsuitáknak sincs a nevükön nagyobb vagyon, mert birtokaikat az úgynevezett „világi jezsuiták“ kezelik, mint bizalmifórfiak... s a falusi kispap napijövedelme is jó, ha eléri a két-három pezetát... — Az egyház és állam szétválasztása — hangzik tovább a magyarázat — nem jelent számunkra különösebb katasztrófát, sőt bizonyos szabadkezüséget, például a püspökségek fölött s egyes vallási testületeknek is elaszti- kusabb felhasználását. A jezsuita-rend feloszlatásáról szóló igazságügyi rendelet a napokban véglegesítődött, de nem következés, hogy mind a háromszázezer jezsuita el fogja hagyni az országot: mint magánember, mindenik bárhol letelepülhet, ha letette a köztársasági hiiségesküt és nem politizál: a többség — rendi Szervezetében megmaradva — átvonul Belgiumba. Petróleusnos vedrek a templomiatok alján Sevillában, ebben a szinkatolikus városban, amely húsvéti nagyhetének szertartásaival szinte Rómával versenyez s ahol ma a legfék- teíenebb egjdiázüldözés folyik, a városi tanács egy korifeusával sikerült beszélgetnem: — Az agitáció, mint miuden politikai mozgalom, Madridból indult ki, ateista-anarhista jelleggel, a szovjet által pénzelve. A Puerta del Sol-oh állt a tömeg, a csatornákból kiömlött söpredék, s Maura belügyminiszter nem lövet közéje, mikor fegyujtja az első templomot azon a bizonyos május 10-én! Maura jószándékaihoz kétség se fér, — nem nagykali- borü politikus, de jó katolikus, aki az antikle- rikális törvény megszavazásakor,’ Alcala Za- morával együtt lemondott s akkor is, mikor ez az első gyújtogatás történt — mint mondta — csak katolikus .hite tartotta vissza az öngyilkosságtól. Erélytelen volt, de mit tehetett volna, mikor az egyházellenes kormány leplezetlen szimpátiával nézte a vandalizmust s voltak hangok a minisztertanácsban, melyek szerint „(Spanyolország összes templomai és konventu- sai nem érnek annyit, mint egy szocialista élete!“ — Az egyes tartományi kormányzók egyszerűen negligálták a belügyminiszter parancsait, úgyhogy itt délen, különösen Sevillában, Cadizban és Malagában napirenden voltak a gyújtogatások., pár suhanó kivonult fáklyákkal, petróleumos vedrekkel, újságpapírokkal... s a rendőrség tehetetlenül nézte a pusztítást, mert a kormány beavatkozási parancsa — kó sett. Eleinte két katona elég leit volna, hogy megakadályozza a borzalmat, később valóságos tömeghisztéria, pirománia tört ki a csőcseléken... s pótolhatatlan kincsek, mint Surbaran, Carreno, Valdesleal festményei, máglyára dobálva, úgy égtek el, mint a rongyok. Műkincsek, oltárok, kelyhek törnek darabokra; a jezsuita bibliotéka Madridban nyolcvanezer könyvével, köztük egyetlen példányú pergamenek, kódexek, egy-egy szerzetes-tudós egész életének eredménye — pár óra alatt hamu és korom... a „Keresztény Iskolák Testvérei" elnevezésű kollégium, ahol fél-papok a Délame- rikába irányuló missziós munkát végzik —- földig lerombolva... s ugyanez a sorsa az egyetlen spanyol felsőelektrotehnikai iskolának is, amelynek jezsuita vezetője nemzetközi szaktekintély... ki győzné az összes sebeket felsorolni? Monumentális, fafaragásu Krisztusok —a sevillai Nagyhét legjellegzetesebb csodái, amiket a processziók élén visznek -— semmisültek meg percek alatt, köztük Juan de Mena világhírű remeke is... Mindezeken túl kiszámíthatatlan kára Spanyolországnak ez az antik-római kegyetlensé- gü vallásüldözés azért is, mert Spanyolországban alig van állami s csak igen kevés községi iskola, úgyhogy átlag százezer iskolaköteles gyerek közül tizenkétezernek egyáltalán nem jut tanulóhely. Az összes iskolák 82%-a a papok, szerzetesek kezében Van, sok ingyenes hellyel, —- mikor fog megszűnni a 40—60—80% analfaoéüzmus, ha ezeknek az egyházi hatóságodnak igy megtiltották most a nevelési, m'nt „kÖztársaságelleues agitációtí" M. E.
