Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-06 / 29. szám
XV. ÉVF. 29. SZÁM. KllETtUjsm 3 FIGYELEM! FIGYELEM! MEGIVYILT A MAO ITASS SZIKRÁZ BELYAKOSI PÉKZTABA KelH! Újság kmdióMvafalá- ban, P. Unirii (Főtér) 5. Dente kölcsönkönyvtárbán, Str. N. Jorga (Jókai u.) 5. ahol minden előadásra mindenféle jegy elővételben kapható. Ezen szelvény a Keleti Újság napján tartandó előadás jegyeinek kedvezményére jogosít. Tfíegtörténl «ţ, Egy eldugott kis regáti községben történt az alábbi eset amely nem éppen a mindennapiak közé tartozik. A falu egyik lakosa — földmives, családos ember — munka közben megsérült a kezén. Mint falun s;o- kásos, nem fordított túlságosan nagy gondot a sérülésre, nem mosta ki sebét, egyáltalában nem igyekezett tisztán tartani a jelentéktelen horzsolást, az esetek nagy többségében ilyen „gyógymód" mellett is begyógyulnak a hasonló sebek, emberünk azonban éppen a kivételek közé tartozott. A sérülés inficiálódott s fájdalmas kelés keletkezett belőle. A fájdalom ráébresztette a földmivest, hogy valamit kell csinálni s mint arra feléjük szokásos, elment a falu tudós hírében álló öreg asszonyához — minden községben van ilyen. A javasasszony saját kitűnő módszere szerint — amelyre Isten ments, hogy azt mondjuk, hogy némelykor nem vált be — bizonyos füvet rendelt. A földmives minden bizonnyal nem járt el kellő pontossággal, mert a kúra nem hozott eredményt. A kelés mind veszélyesebb méreteket öltött, karja dagadni kezdett s mindehhez még kibírhatatlan fájdalom Is járult. Kipróbáltak ezután gyógyvizet, pókhálót és más csodaszereket, de mindez nem használt. Ekkor jutott eszébe, hogy talán jó lenne elmenni a doktorhoz, aki a szomszéd községben székel. A beteg nem fogadta valami nagy örömmel a tanácsot, mert mit tehet a doktor, ha a bölcs asszony nem segített, de azért mégis elment, mert karját már mozgatni is alig tudta. Az orvos megvizsgálta a fájó végtagot s rövid gondolkozás után kimondta a verdiktet: — Le kell vágni könyökből a kart. Máskép belehalhat. A paraszt bátor ember volt, háborúban is járt, nem fakadt sírva az orvos szentenciájára. — Ka más nem segit, hát jól van. Tessék levágni. Mielőtt azonban a műtét megtörtént volna, az orvos figyelmeztette, hogy nem olyan egyszerű az eset, mert ő ingyen nem végezheti el az operációt. Megmondta az összeget is. — Nem tudok ennyit fizetni. — Akkor nem tehetek semmit, — felelte az orvos. A beteg hazament. Az orvos hamar elintézte az esetet magában: nem azért szereztem drága pénzen a diplomámat, hogy ingyen kezeljem a betegeket. A fertőzött seb mindjobban kezdett elmérgesedni. A paraszt tudta az orvos szavaiból, hogy le kell vágni a karját. A szomszédból kölcsönkért egy élesre fent fejszét, kiment az udvarra, feldagadt karját ráfektette egy fadarabra s egyetlen vágással levágta saját karját. Közben összeszoritotta fogait s egy jajszó sem hagyta el ajkát. Hozzátartozói rémülten nézték mit csinál. A műtét után elájult. A körülötte levők, ameny- nyire lehet bekötözték a vérző, csonka kart. Másnapra a paraszt meghalt. Mindehhez csak annyit, hogy az eset valóban megtörtént. Bármennyire hihetetlen is. (sz. b.) * * Az elvégzett mnnka megfizetésének biztosításáról szóló törvény és végrehajtási utasítása magyar fordításban kapható dr. Mandel, Fcrditó Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 60 lej, portóval 70 lej. Múroiţi osagyar niiokxterelaök kijelentette, hogy a képviselőknek jogokban áll külföldön megbeszéléseket folytatni (Budapest, február 4 ) Tíznapos szünet után a magyar képviselőház csütörtökön kezdte meg újból tanácskozásait. Az ülésen a képviselők nagy számban jelentek meg. Pallavicini György őrgróf a miniszterelnökhöz interpellációt intézett, amelyben aziránt érdeklődött, hogy a kormány adott-e a magyar képviselőknek megbízást külföldi tárgyalásokra? Felolvasta Bethlen István volt' magyar miniszterelnöknek Rómában tett nyilatkozatát, amely szerint, mint az egységes párt elnöké tanácskozott olasz vezető emberekkel. A jobboldal lelkesen éljenezte Bethlent. Pallavicini azt fejtegette ezután, hogy a Bethlen-kormány egyetlen pozitiv cselekedete az olasz barátság megszerzése volt. Az előbbi kormány nem fektetett súlyt a Lengyelországgal való jó viszony ápolására, noha ez rendkívül fontos. Hivatkozik arra, hogy a népszövetségi jelentés is a szomszéd államokkal való szoros gazdasági érintkezés felvételét és lehetővétételét ajánlja Magyar- országnak. A jelenlegi kormány alatt már határozott javulás érezhető ebben az irányban. Az interpellációra Károlyi Gyula gróf miniszterelnök válaszolt, megállapította, hogy a kormány sem Bethlen Istvánnak, sem másnál; nem adott megbízást külföldi útra, viszont a képviselőknek jogukban áll külföldön megbeszéléseket folytatni, Bethlen István egyébként külföldi utazását bejelentette és arról hazaérkezése után beszámolt, A választ Pallavicini György tudomásul vette ^ Sándor József jelentést tett a pártközpontnak Kiskükiillő magyarságának lelkes kitartásáról (Kolozsvár, február 4.) Részletesen megemlékeztünk már a Magyar Párt kisküküllőmegyei tagozatának dicsőszentmártoni közgyűléséről, melyen nemcsak a helyi és vidéki, hanem a szomszédmegyei magyarságból is számosán vettek részt. A „Carpatii“ szálloda zsúfolásig meg volt telve kivált a nép, az iparosság és más rétegek képviselőivel és a karzatot is díszes hölgyközönség foglalta el. Erről az emlékezetes gyűlésről Sándor József szenátor, a Magyar Párt alelnöke most tette meg Írásban a jelentését a párt elnökségéhez és pedig oly dicsérő, elismerő szavakban, hogy helyénvalónak találjuk e jelentés alapján pótlólag is megemlékezni a nevezetes gyűlésről. Előző nap délután a dicsőszentmártoni vasúti állomásnál Pekry Géza földbirtokos, tagozati elnök élén üdvözlő beszéddel fogadták a központ kiküldöttét és képviselőjét, aki báró Jósika János képviselő kíséretében érkezett Dicsőszentmártonba s aki az üdvözlő beszédre lelkes, meleg szavakkal válaszolt. Este 7 órakor a tagozati elnök vendégszerető házánál, ahol a párt iménti két képviselője szállva volt, lámpionos szerenádot adtak a helyi és vidéki magyar dal- és zenekarok s ez alkalomból dr. Barabás Béla kisküküllőmegyei parlamenti képviselő üdvözölte a Magyar Pártot, Sándor József kétszer is emelkedett hangú beszédet tartott, biztatva a népet továbbra is a magyar dal és zene művelésére, nem feledve, hogy ma már a magyar dal és zene motívumai világkörutra indultak és szintén alapvető tényezőként vonultak be a müzene birodalmába. Megható volt a dombói dalkar megjelenése, mely hat kilométer távolságból érkezett be a téli hidegben, gyalog a szerenádra. Az elvonulás után ünnepi vacsora volt a vendégszerető házigazdánál, amelyen az intéző- bizottság tagjai vettek részt s melynek tanács- kozasszerü fénypontja volt a tagozati elnök előterjesztése a vidéki földbirtokosság veszélyéről és elviselhetetlen nehézségeiről, aminek ki vannak téve s amire nézve megdöbbentően fontos adatokat sorolt fel. A központ képviselője írásban is elkérte a mondottakat, megígérte, hogy azokat a parlamenti csoport elé fogja terjeszteni s módot keresnek a jogos és igazságos orvoslásokra. Másnap délelőtt 9 órakor a tagozai elnök figyelmes és körültekintő beszédével nyitotta meg a közgyűlést, igen helyesen a régi keresztények legendaszerüségével emlékezett meg a tagozat elhunyt vezetőiről is. Indítványozta, hogy gróf Bethlen György elnököt sürgönyileg üdvözöljék, amit a közgyűlés általános éljenzések közt elfogadott. Sándor József ezután következő beszédéről, mely több mint egy óriág tartott, már megemlékeztünk s azt hisszük, hogy ezzel pontot tett a közgazdasági külön szerveződés, a hidve- rés és a harmincévesek mozgalma fejezeteire, a párt keretében helyes mederbe terelve azokat Az az egyhangú helyeslés, mely a közgyűlésen a nép, iparosság, kereskedők és intelligencia köréből a beszéd hatására megnyilvánult, bizonyítja, hogy mindenki egyetértett azzal az egységnek és a vezetésnek a párt kereteiben keli maradnia és a felvonuló erőknek a méltányosság és igazság határai közt ott kell érvényesülniük. Jósika János báró beszéde az ország költségvetési és pénzügyi bajairól, valamint a konverzióról mutatták a párt parlamenti költség-, vetési rendes előadóját s különös tetszéssel fogadták azt a kijelentést, hogy a konverziónak minden termelő társadalmi osztályra nézve kiterjedőnek és az osztói gazság szerint elrendezőnek kell lennie. Laár Ferenc képviselő beszéde az egyházi és iskolai sérelmektől valóban szakavatott és tudós beszéd volt, melyet átérezve fogadott a hallgatóság. Szabó Béni orsz. képviselő, a magyar iparosság fiatal vezére pragmatikus pontozatok- ban állította föl az iparosság követeléseit és jogos igényeit, melyeket szintén helyeslőleg és elismerőleg fogadott a gyűlés. Gyárfás Elemér dr. szenátor, aki ötnapi távoliét után ép ekkor érkezett haza Rómából, általán a közgazdasági bajokról szólva, megdöbbentő adatokkal mutatta ki, hogy például Kisküküllővármegye magyar községeiben 100 százalékig hajtják fel az adókat, mig a vegyes, vagy román községekben ezek a behajtások csak a magyarságra terjedve ki, a román lakosságnál lemennek egészen az 5 százalékig is. Megható volt, hogy a közönség reggel 9-től délután 2-ig feszült figyelemmel, megmozdulás nélkül, de folytonos élénk tetszések közt kisérte végig a beszédeket s a hölgyköaönségből is mindenki a helyén maradt. Közgyűlés után népes közebéd volt ugyancsak a „Carpatii“ helységében, ahol az első felköszöntőt a tagozat elnöke a királyra tartotta. Azután a humoros és más köszöntők hosszú sorozata következett. Sándor József a párthoz intézett jelentésében nem győzi dicsérni a kisküküllőmegyei és vidéki magyarságot, mely az egységnek, összetartásnak és a magyar testvéri szeretetnek mintaképe és ragyogó példája lehet. iwiHBHUimmmtmummtut * Az uj adótörvények és végrehajtási utasítások kaphatók dr Mandel Fordító Irodában, Cluj. Str. Memorandului 24. • Az uj nyugdíjrendelet teljes és preci? magyar fordítása az összes táblázatokká, kap ható dr, Mandel Forditó Irodában, Cluj, Stra Memorandului 24 Ára 100 lej.
