Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-06 / 29. szám
2 KUfttUjsKG XV. EVF. 29. SZAM. Napirenden a kamara, megkezdte a lakbérleti törvény vitáját. Trancu lasi tiltakozik az ailegi, hogy a tervezet más szöveget tartalmaz, mint amit a képviselőknek szétosztottak. Az előadó bejelenti, hogy az igazságügyminiszter módositó javaslatát toldották a tervezethez. Leca kormánypárti dicséri a törvényjavaslatot, amelyet helyesnek és jónak talál, annál is inkább, mert a közhivatalokra terhes lakásszerződések felbontását lehetővé teszi. Trancu lasi rámutat arra, hogy a kereskedőket az utóbbi években főként a magas boltbérek nyomorították meg és igy föltétlenül sziik ségük van a redukcióra. Singer zsidó képviselő szintén az üzlethelyiségek béréinek 39 százalékkal való leszállítását kéri. loanitescu hangoztatja, hogy az életstandard 30 százalékkal csökkent, de a házbórek nem szállottak le. Módositó javaslatot terjeszt be, amely a boltbérek leszállítását kéri, valamint a köztisztviselőkre vonatkozó intézkedések további fenntartását. Végül azt mondja, hogy ugylátszik, a kormánynak nincs meg a bátorsága ahhoz, hogy a lakbéreket törvénnyel redukálja. Iorga izgatott válasza. lorga izgatottan válaszol, önök azt hiszik, hogy nekem valami különös gyönyörűséget okoz ezen a helyen ülni? Kijelentem, hogy ez sáenvedést jelent nekem, de elvieslem azért, hogy az országon segítsek, ahogy a legjobbnak látom, ügy gondolják, hogy mi azért ülünk itt, bí>'TT’ az országot üssük? Ha aközött kell választanom, hogy itt maradjak és tovább szenvedjek, vagy elmenjek, anélkül, hogy az országon segítenék, inkább megmaradok a helyemen. Mindaddig, amig ezek a vádaskodások és igazságtalan támadások repülnek felém, szinte lehetetlen, hogy a kormány folytassa munkáját, Jégverés, tűzkár, betörés és baleset ellen előnyösen biztosit a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt. Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz Józsefük 37. Telefon 12-75. noha tudjuk, hogy talán katasztrófa előtt áll egész Európa. Mihalache szólal fel. Mi, akik már ültünk a miniszteri székekben, tudjuk, hogy milyen nehéz felelősség hárul a kormányra. De önök eleitől kezdve törvénytelen eszközökhöz nyúltak és ezért nincs meg a tekintélyük ahhoz,, hogy határozott, törvényes intézkedéseket vigyelek keresztül. A választások alkalmával letartóztattak például engem, a választást vezető biró hatóság elleni sértés cimén vett fel jegyzőkönyvet és a kormány ennek a birónak gratulált. Jorga: Kijelentem, hogy személyesen nem tudok erről a dologról és igy nem vagyok felelősségre vonható. D. R. loanitescu követeli a házbórek leszállítását. Lucian szocialista szerint a törvényjavaslat megfogja drágítani a kislakásokat, mivel azok, akik április 23-án nem tudnak megegyezni a háztulajdonosokkal, majd kisebb lakásokat fognak bérelni. Százszázalékos leszállítást kivan a házbérekre, 25.000 lejig 40, 25—30.000-ig 30 százalék, 35.000—50.000-ig 20 százalékos leszállítást. Ezenkívül a hátralékos házbérekre hathónapos moratóriumot kíván és a végrehajtások felfüggesztését. Pop Valér védi a javaslatot. Az elhangzott felszólalásokra Pop Valér igazságügyminiszter válaszol. Kijelenti, hogy nagyon is tud arról, hogy a kereskedők, tisztviselők, a nyugdíjasok és más kategóriák is igen siralmas helyzetben vannak a lakásszerződések miatt, jelenleg azonban nem áll módjában, hogy az egyes kategóriákon is külön- küíÖn segítsen, mivel a kormánynak egyelőre nem az volt a szándéka, hogy generálisan oldja meg a lakáskérdés ügyét, hanem csak a legsürgősebb és legkiáltóbb anomáliákat kivárta orvosolni. Legfőképpen megakarta szabadítani az államot, a vármegyét és a városokat a rájuk nehezedő terhes szerződésektől. A kormány mindenesetre figyelemmel kiséri a kérdést és az igazságügyminiszter a minisztertanác;: felhatalmazását fogja kérni olyan törvényjavaslat elkészítésére, amely az ügyet generálisan oldja meg és abban majd a lakosság egyes kategóriái számára speciális intézkedéseket fog bevezetni. Kéri a kamarát, hogy a jelenleg beterjesztett javaslatot fogadja el, mert ez a legsürgősebb bajokon segít. A klubok hanyatlása (l.) Londoni lapok Írják, hogy a legtöbb nugol klub válságba jutott s ez év folyamán egész sor történelmi nevezetességre számitó klub be fogja zárni helyiségeit és felszámol. Sok minden veszendőbe megy manapság és hogy Angliában rosszul megy a kluboknak, amikor az egész világ tele van szociális bajokkal, még az angoloknak sem okoz sok fejtörést, hát még mi nekünk. De mint tünet felette érdekes és jellemző. Angliában a klub a hagyományos társasélet legfontosabb kellékét jelentette, úgyszólván életfeltételt, amely egyenértékű volt az otthonnal. A szigetországban négyszázesztendős hagyománya volt ennek az intézménynek, amely alapjában véve nem volt más, mint maga is egy sziget: homogén, egy- ivásu elemek elszigetelődése, korállzátony lerakódása az emberi társadalom tengerében, körülbástyázása közös eszméknek, törekvéseknek, legfőképpen életszokásoknak falakkal éa parkokkal. Az első hires angol klub még irodalmi jellegű volt, a XVIII, században létesült Johnson Garrick és Goldschmidt voltak a tagjai. Az angol kluboknak jellemző tünete semmiesetre sem az irodalmiság volt, sem a politikai jelleg, amely annyira megkülönböztette már mondjuk a francia kluboktól, ahol forradalmakat kovácsoltak és ellenforradalmakat. Mégcsak azt sem lehet mondani, hogy Angliában az előkelőségek tömörültek Össze zárt testületekké, sőt ellenkezőleg: az angol klub a polgári demokráciának a vívmánya volt, néha egészen naiv, kedélyes formák között, mintahogyan azt Dickens megrajzolta a Pickwick klubban é,s ahogy Thackeray ironizált vele a Snob-könyvben. Ezekben a klubokban a férfiak főképpen a kényelemnek áldoztak, szellemeskedtek és pletykálkodtak, kártyáztak és billiárdoztak, típust teremtve más országok klubjainak, amelyek mind az angol forma szerint igazodtak, ha nem is szellemben, de berendezkedésben és komfortban. A klubintézmények éppen századunkban érte el tetőpontját, Anglia mellett főképpen Amerikában, ahol minden embernek éppúgy meg van a maga klubja, mint ahogyan a szmokingja és a zsebórája. A szokványos amerikai klubférfiu típusát Sinclair Lewis Babitja örö- kiti meg, a standardizált, rugóra járó kispolgár képletében. Az amerikai klubokat nagyjából az különbözteti meg az angoloktól, ami az angol regényeket az amerikaiaktól; az egyikben rengeteget esznek, a másikban pedig rengeteget isznak az emberek. A klub-gondolat diadalmasan tört elő még Magyarországon is, ahol a klubot addig a kávéházak helyettesítették. A kávéházak, amelynek széles ablakaiból ki lehet nézni az ucoára ós az uocáról be lehet nézni a tükörtermek csillogásába, igy tartva fenn a folytonosságot, ucca és terem, az elszigetelődő ember és nem elszigetelődő ember között. A k.ivéházak kultusza éppen annyira hozzátartozik egy lelki tükörkép megrajzolásához, mint ahogy a klubok is egy léleknek a kifejezései. A magyarországi klubok tagadhatatlanul a belső átalakulásnak szükségességéből fakadtak, egy civilizációs elmélyedésből, de ezeknek a kluboknak fősajátsága vagy a kártya volt, vagy pedig a politika. A klubok szemben a kávéházakkal egy át- fontoltabb elzárkózás! kísérletet jelentettek, amit ma már nem jelentenek sem Angliában, sem pedig máshol. Mert ne higyjük azt, hogy a legtöbb angol klub gazdasági okok miatt jutott csupán válságba. A válságnak egyik oka csupán, hogy az uj nemzedék mindinkább érdeklődik téli, nyári sportok, automobilizmus és turisztika iránt. A sport sok embert elvont a zárt foglalkozástól, de ugyanakkor a sport hívói, autósok, aviatikusok ismét klubokba tömörültek. Az angol klubok válságának legfőbb oka alighanem ott keresendő, hogy az emberek manapság egyáltalában nem akarnak klubéletet élni. A tömegek kollektív érzése más kiélési formát keres és e tekintetben a klubnak, mint polgári életformának egybe kell esnie egy a többi polgári életformák hanyatlásával. Viszont azok számára, akik e zűrös világban nem találják a kibontakozás útját a nivelláló kollektivumban, még elzárkózottabb életformára kényszerülnek, még kevésbé vágynak ember után még inkább, mint a múltban, amikor embertársaik között meglelték a hasonló gondolkodású társat és barátot. Ma már nincsenek barátok sem, hát van-e természetesebb, hogy klubokra sincs szükség.------V-------OT ------J ~ ~. ----------------------- ------------Megkezdődik a lakbér vita római katolikus templomban a magyar himnuszt és más irredenta énekeket énekeltek. Szabad a Himnusz! lorga: Arra a kérdésre, meg van-e engedve, hogy olyan himnuszt énekeljenek az erdélyi római katholikus tempómban, amelyet irredentának tekinthetünk, engedjék meg_, hogy kollégám és barátom, Árgetoianu szavaival válaszoljak, akihez ezt a kérdést néhány évvel ezelőtt is intézték. Árgetoianu a következőt mondotta: „Ha nem elég az, hogy ezeket a templomokban énekeljék, úgy énekeljék a piacon és a köztereken is, mert ez az ország a jogokon épült fel és nem az ágyuk zenéje mellett. A jelenlegi helyzetet más zene, vagy ének, templomban vagy máshol, nem változtathatja meg. A választ a képviselőház nagy tapssal fogadja és Secarea köszönetét fejezi ki a miniszterelnök iránt a válaszért. A siker ára. lonescu kormánypárti kérdést intéz az igazságügyminiszterhez az állampolgárság meg szerzéséről, amely szerinte igen könnyen történik. Pamfil Seicaru, Vasilescu Carpen ipar és kereskedelemügyi minisztertől kór információt arról, hogy a cukorgyárak milyen kötele^ zettségeket vállaltak magukra. Vasilescu Carpen sajnálja, hogy Mirto és Raducanu nincsenek jelen, mert megmondhatnák, hogy a nemzeti parasztpárti kormány L931 április 7-én megegyezett a cukorgyárakkal abban, hogy amig cukorkészleteik nem fogynak el, addig nem kötelesek az árakon változtatni. A kormány a lehető legjobb eredményeket érte el a kérdésben. Cuza kéri, hogy ez ügyben már régebben bejelentett interpellációját tűzzék napirendre. Trancu lasi kérdi a kereskedelemügyi minisztert, milyen intézkedéseket óhajt foganatontani a súlyos adók által agyonnyomoritott kereskedők helyzetének javítására? Ha a ke reskadők tönkremennek, az ország külkereskedelmi mérlege is felborul. Ylasopol kérdi: „Van-e tudomása a kormánynak, hogy a fémiparban nagy munkás és tisztviselőelbocsátások történtek i“ ban elmondhassák, Ezért érdemben nem fog-' lalkozom a sorocai üggyel, de kijelentem, hogy bármilyen borzalmas is legyen a Sorocá- ban bírói eljárás nélkül kivégzett hat egyén halála, még sokkal borzalmasabb • közel három milliót kitevő besszará- biai lakosság élete, mert olyan körülmények között él, hogy a so- roeaihoz hasonló események fordulhatnak elő. A kormánypárt óriási zajt csap, de Leanca rendületlenül folytatja tovább a nyilatkozat felolvasását: —■ Tény az, hogy az egész Besszarábiát kivonták a törvények védelme alól. A zaj most már tűrhetetlenre fokozódik, a képviselők a padokat verik, majd többen az elnöki emelvény felé indulnak. Leanca hangja elvész a zajban, az elnök pedig felfüggeszti az ülést, amit a szónok nem vesz észre és tovább folytatja az olvasást. Ezt viszont a kormány- pártiak tekintik provokálásnak. Vizante ezredes, kvesztor udvariasan fiyelmezteti Leancat, hogy az ülést felfüggesztették. A kavarodás a szünetben is tovább tart. Nagy csoportok képződnek és Leanka élénken magyarázza a besszarábiai állapotokat. A nyugalom viszonylagos helyreállása után a képviselők elfoglalják helyeiket és Pompei elnök a következő feliratkozott szónoknak adja meg a szót. Leanca az emelvényen a szónok mellé áll és követeli, hogy beszédét befejezhesse. — Ez az eljárás is igazolja, — mondja — a deklarációm igazságát, azt, hogy mi, bessza- rábiaiak nem juthatunk szóhoz. Leanca képviselő az újságíróknak a folyosón szétosztotta deklarációját. Reiffer dr. zsidó képviselő a bukovinai munkanélküliek ügyében interpellál. A hivatalos kimutatás Bukovinában csak 5363 munkanélküliről tud, Reiffer szerint ez a szám tulajdonképpen húszezer körül van. Rendkívüli hitelek kiutalását kívánja, a bukovinai munkanélküliek segélyezésére. Secarea hunyudmegyei kormánypárti képviselő a kamara tudomására hozza, hogy értesülése szerint Hunyadmeeyében. Piskin. a
