Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-27 / 47. szám
Cluf-Áalaxsvdr. . _ 1932. február 26. * P€HI6a Keietiuísxg Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200. egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lel Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! falaton: 508, 6-94 XV. évfolyam ofe 47. szám Előfizetés Magy arországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.30 P. Egyes szám ára 20 fillér Budapesti visszhang: Maniu szavaira Amikor Maniu Gyulának az erdélyi román intelligencia fiatalságához intézett badacsonyi beszéde nyilvánosság elé került, bizonyosra lehetett venni, hogy azokat a szavakat Budapesten is meg fogják hallani. A politikus Maniu. aki minden kiejtett szót alaposan meg szokott fontolni, mielőtt a nagy nyilvánosság felé küldené s aki a lehető legritkábban nyilatkozik, minden valószínűség szerint számított arra, hogy az erdélyi román ifjúsághoz intézett gondolatai figyelmet ébresztenek a határon túl is Nem beszélünk most arról, hogy az erdélyi magyar lélekben milyen érzéseket váltottak ki ezek a szavak, amelyekhez hasonló igazsgossággal az elmúlt tizenhárom esztendő alatt román részről még nem vallották be ilyen őszintén azt az értéket, amit Kózépcurópában a magyarság kétségbe vonhatatlanul képvisel s bármilyen körülmények között képviselni is fog. Maniu Gyula nagyon jól ismeri a magyarokat s_ talán tudta, hogy a magyar lelket a debreceni templomon keresztül lehet megközelíteni, mert a magyar nemzeti lét hite a templomok tornyaiba kapcsolódót,an várja és igényeli a jövőtől azt a békességet, amelyben a lelkek nyugalmát a puritán becsületesség erkölcsi törvényeinek hatalma biztosítja. Aki észreveszi, hogy a magyar lélek nyugalmat, békességet, tisztességet és becsületet akar, annak nem nehéz ehhez a lélek,- hez közel jutni, amely másokkal és mindenkivel szemben is mindig jóhiszemű s egész történelmének nagyon sok szenvedéseit ennek a jóhiszeműségének köszönheti. És mégis hisz, mert hinni akar. Az a visszhang, amit Bedö Sándor volt államtitkár foglalt szavakba egy hivatalosnak is mondható napilap vezércikkében, mutatja, hogy a magyar léleknek a figyelmét a badacsonyi szavak tényleg megragadták Frázis nélkül kell hozzá tenni, hogy a háború utáni magyar lélekről van szó, amelynek nagy fájdalmai, rengeteg olyan gazdasági gondjai vannak, amiket Trianontól kell datálni s amikben személyileg is része van Maniu Gyulának, úgy is, mint politikai vezetőegyéniségnek s úgy is mint egy eszme reprezentánsának, Bedő Sándor illetékes is, alkalmas is arra, begy visszhangot adjon, mert auug egyfelől tzoknak a legkomolyabb politikai és gazdasági jelentős egyéniségeknek egyike a magyar főváros mai életében, akik mint hivatott letéteményesek a magyarországi törekvések orientációjának a gerincére vigyázni tudhatnak, másfelől az innen elszármazott azoknak a székelyeknek egyike is. akik a magyar fővárosban már a háború előtt a közéleti tekintélyek sorába emelkedtek. Amint Maniu Gyula jól ismeri a magyarokat, éppen úgy Bedő Sándor alapos ismerője Erdélynek, az erdélyi népviszonyoknak, az erdélyi föld gazdasági erőinek és az erdélyi lét történelmi hivatásának. Ez az üzenetváltás, ha szabad igy nevezni, nem felületes vezércikkezés, hirtelen előkapott frázisokkal, amikkel megmutatkozó nagy problémákat szoktak az útból félretolni, hanem alapos megfontolással leszögezett álláspont ki jelentéseinek látszik. Lesz e folytatása, vagy nem? Nem tudhatjuk. Lehetetlen nem érezni hogy a történelmi feladat a jövőt előkészítő kötelességeket hárít a mai nemzedékre, á lehetetlen észre nem venni, hogy a budapesti vezércikk a jövő kialakulásának olyan realitásait számolta össze, amiket itt nem szoktak a jelen napi politikájában kellő mértékben figyelembe venni. Mert az a szövetségi gyűrű, ami hatalmi bekerítése a mai Magyarországnak s ami kisA királyi audienciák csak tájékoztató jellegűek voltak Vaida hazautazott Kolozsvárra — Goga és Presan nem akartak a jelenlegi kormány tagjaival kabinetet alakítani A többség éljenzése közben kezdték meg a konverziós törvénytervezet tárgyalását (Bukarest, február 25.) Néhány napi tárgyalás és királyi kihallgatás után Vaida Sándor, volt miniszterelnök is hazautazott Kolozsvárra. A lapok egyrésze azt irja, hogy nem sikerült neki sem összehozni a koncentrációs kormányt. Beavatottak szerint azonban mind e tárgyalásokon nem a momentán megoldásról volt szó, hanem egy későbbi kialakulás előkészítéséről. Ha a kormánynak a konverzió megszavazása után távoznia kellene,- akkor is csak választási, átmeneti kormány alakulna, mig rendes parlamenti többségi kormányt hozhatnak létre. így került előtérbe a Goga Octavian neve, majd a Presan tábornoké, akiket az átmeneti alakulat élére kombináltak. Â nemzeti parasztpárt kongresszusai. Csütörtökön délelőtt tizenegy órakor a nemzeti parasztpárt vezetői értekezletet tartottak Mironescu elnöklete alatt. Az értekezlet elhatározta, hogy az erdélyi és bánsági tartományi pártkongresszust március 27-én Kolozsváron, az ókirmylágfceii kongresszust március 27-én Bukarestben tartják meg. Az országos kongresszus április hónap folyamán lesz. A király kitart a koncentrációs kormány mellett A Lupta munkatársa beszélgtést folytatott egy, a királyi palotához közelálló személyiséggel és megkérdezte, hogy mi a jelentősége az utóbbi napokban lefolyt és még tervbe vett politika; audienciáknak? — Az audienciák kétfélék — mondotta az illető Egyeseket az uralkodó hivat magához, viszont más audienciákat az illetők maguk kérnek Egészen természetes, hogy az uralkodó informál'ódik a helyzetről. Mindaddig, amíg egy kormány n helyén van, az formálisan birja az uralkodó bizalmát, amig csak nem nyújtotta be lemondását. A jelenlegi körülmények között egy személyiségekből álló kormány alakulása nem valószinü. annál kevésbé, mert a jelenlegi kormány is ilyen. Az uralkodónak az az óhajtása, hogy a pártok közötti nagy koncentráció jöjjön létre. A király áprilisban nem járult hozzá a szükebbkörü koncentrációhoz és valószinü. hogy most sem adja hozzájárulását egy ilyen alakulathoz. A Lupta ellenben azt irja. hogy már kormánylista is cirkulál a közvéleményben. Ezen a listán Presan tábornok szerepel, mint miniszterelnök s a kormány tagjai Goga, Gheorghe Braianu, dr. Lupu és mások lennének. Goga az utóbbi napokban hosszú tárgyalásokat folytatott különböző politikai vezérekkel, de ugylát- szik. hogy sem ő, sem Gheorghe Bratianu nem hajlandók olyan kormányban részt venni, amelyben ott lennének a jelenlegi kormány egyes tagjai is. A kamara ülése. A kamara csütörtöki ülésén Paraschivescu üdvözli Pompeiu elnököt. Jugoszláviából való visszatérése alkalmából. Pompeiu elnök Károly király üdvözletét és kitüntetését vitte Sándor jugoszláv királynak és jugoszláviai tartózkodása alatt meleg ünneplésben volt része. Az elnök az ország jó hírnevét szolgálta a külföldön és erősítette Románia és Jugoszlávia baráti kapcsolatait. Tranen Iasi tiltakozik az ellen, hogy a kormány a kikötők autonóm intézetének folyósítandó 110 millió lejes hiteltörvényjavaslatát meglepetésszerűen akarja keresztülhajszcini anélkül, hogy annak megvitatására időt hagyna. Lupu csatlakozik Trancu iasi tiltakozásához. (Folytatás a 2-ik oldalon). antant néven áll, fenn. elveszítheti aktualitását akkor, amikor nincsen rá szükség. S ha Magyar- ország és Románia között kialakul az egymásrautaltság felismerése alapján a két ország közötti tartós vagy állandó jóviszony, akkor Románia számára aligha van aktualitása ennek a szövetségi köteléknek Viszont a sziávokuak — ma egy kissé elhallgatott, de csak látszólagosan alvó — nagy előretörésével szemben e két nemzet számára más védelmi erőről kei; gondoskodni Amit Bedő Sándor kifejezésre juttatót* az erdélyi magyarság sorsáról, az nem hozhatott senkinek a - számára meglepetést. Olyan kísérletnek még az elgondolása is távol kell. hogy álljon minden belátó politikustól, amely az er-, délyi népek sorsát elejtené s ne ezt tartaná elsőrangú fontosságúnak. Erdélynek hivatása van. gazdasági jövője van és ezeknek az érvényesítése lehet a cél. Románia azzal tudja megmutatni, hogy Magyarországgal akar valamilyen életképesen erős jó viszonyt teremteni, ha a magyar kisebbségi sors rendezését feladatul tűzi ki. Emrk-öl és ennek előtte minden csak szóbeszéd mert különben is erkölcsi lehetetien- seg volna magyarországi politikusnak ezt az elót’e-tételt maga előtt nem látnia. Mi csak konstatálhatjuk hogy Bedő Sándor olyan vislz- liangoí adott a Maniu Gyula szavaira, amelynek érdeklődéssel nézzük a hatását.
