Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-22 / 43. szám
XV. »VF. 48. SZÁM. KeletiUjskg 3 A kormány frappáns trükkel toldotta meg a cukorjavaslatot A szenátusban pót-javaslatot terjesztett be, amely a kormányra bízza az import-cukor kontingentálását Heves jelenetek közben szavazta meg a kamara a módosított javaslatot Jósika János komoly érvei és alapos leckéje — Lupunak (Bakarest, február 20.) Nem lehet tudni, célzatosság, Argetoianuhoz illő ravasz furfang, vafpedig az események szerencsés összetalálkozása volt, hogy a fórumra dobott cukor-ügy elfeledtette a közvéleménnyel a kormány válságos helyezőiét. A trükk — ha az volt, — mindenesetre bevált. A kormány hozzájárult a népszerű javaslathoz, mivel azt a célt is elérte, hogy ő is sütkérezhetett a szociális vivmány- szállitás árnyékában, de mivel jól tudta az első pillanatban, hogy a vámleszállitás eredeti formájában keresztülvihetetlen, Argetoianu a szenátusban olyan pótinditványt terjesztett be, amely elhárítja az eredeti javaslat veszélyeit az import cukor kontingentálásának. így sikerült a kormánynak megúsznia a bajokat s ráadásul mint „a nép barátja“ jelzővel is tetszeleghet. A szenátus megmenti a helyzetet. A szenátusban a cukorvámok leszállítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása igen izgalmas lefolyású volt. A szenátus üléstermében számos képviselő is megjelent, köztük Cuza is, akik igyekeztek rábírni a szenátorokat, hogy szavazzák meg a kamara által is megszavazott javaslatot. Viszont a eukorérdekeltsógek is nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a szenátorokat jobb belátás:a birják. A pénzügyi bizottság a pénzügyminiszter érveinek meghallgatása után 8 szavazattal 2 ellenében úgy is döntött, hogy a javaslat vitáját elhalasztják. Ekkor azonban megérkezett a szenátusba Jorga, aki azt kívánta, hogy a szenátus szavazza meg n javaslatot. Sadoveanu elnök telefonon értés tette az időközben eltávozott Argetoianut, ni hamarosan visszaérkezett és hosszú ideig *a nácskozott a miniszterelnökkel a kérdés megoldásáról. Végre este ? órakor megtalálták azt a formulát, amely a nehézségeket áthidalja. Bárnisteanu tábornok nyújtott be módosítást a cukorjavaslathoz, mely szerint a kamara által megszavazott törvényjavaslatot kiegészítik egy újabb szakasszal. E szakasz szerint a devizapiac KI NEM ISMERI ? meg hétfőtől kezdve a CORSO MOZGÓBAN Csiszár Pali most ámult rá igazán a leány gyönyörű kék szemére: — Teccik tudni... léceik tudni, amikor igy először találkozik az ember, azt sem tudja, hogy kit tiszteljen... hogy tisztelje... Emma évődo kedvvel felkacagott: — Teccik tudni, tuccik tedni, — mondta viccelődve, — most a táncpartnerét tisztelje bennem, holnap meg Zálóczky Emma dr.-t. — Ejnye no, — lassította meg Csiszár a táncot, — hát én a doktorkisasszonyokat inkább pápaszemmel tudtam elképzelni, osztán savanyúbbnak, nem ilyen rózsáskedvü, bűbájos földi istennőnek. A lány a szivéhez kapva kacagott: — Nahát, eredeti... ha-ha-ha... ilyet még, ilyen kacskaringós bókot... Eredeti egy ember maga! — Meghiszem azt! — csapta oda a padlóhoz keményen a talpát Csiszár Pali, — eredeti ember lenne két ilyen hófehér kar között még a fabábuból is... Húzzad, te verébfejü! — harsául rá a prímásra hirtelen — azt, hogy: Ritka buza, ritka árpa. ritka rozs... S szédült irammal kezdte ropni a csárdást, kurjantott, lobogtatta a kis csipkés zsebkendő jét, forgatta a leuayt s közben lángoló gyönyörködéssel bámult bele az arcába, a szemébe s olykor közelhajolt a vállához, hogy jobban érezze a hajából kiáradó illatot. Együtt táncoltak reggelig. Reggel persze nagy udvarlással hazakisér- te Zálóczky Emmát. Aztán sietett, rohant a Koronába. Hertelendy Gazsi már ott terpeszkedett melléig leeresztett tokával egy homályos sarokban s előtte egy lucskos abroszon ötpercenkent párosával sorakoztak fel a sörösüvegek. Csiszár Pali leült mellé. Megivott egy pohár sört, aztán hallgatott. Gazsi rá sem nézett, csak ennyit mondott— De beléd állt! Csiszár lekönyökölt a? üvegek közé s leple zett izgalommal rábólintott: — Eltanáltad, Gazsi bátyám... Úgy repdes a szivem, mint az ijedt csóka szárnya. Hanem tudod mit? Goudoltam én egyet... Gazsi bátyám, te jó ember vagy, bátor ember is vagy... Eredj el hozzájuk, oszt’ kérjed meg számomra a kezét. — Reggel hót órakor? — Ne viccelj mán... majd déli harangszókor. Csak hát... nem tudom, nem vallok-e kudarcot? Mert nemcsak hogy gyönyörű, de okos fehércseléd is az a Záleczky Emma, doktori diplomája van. Hertelendy Gazsi nagyot ivott, szörnyüket szuszogott, aztán legyintett: — Az csak olyan rámába -való papiros, ha egy jó párti ak&d... Mer’ hát neked nincs ku tyapofád, ha tisztesssegrsen megberetválkozol. osztua olya t borzas főnt! buta se vagy. de meg az ötszáz hód fődeden se néz olyan könnyen keresztül Emtnácska... No, majd déltájban elhal tagok hozzájuk. Csiszár Pali tiz üveg sört rendelt egyszerre: — No, most mán aztán igyunk Gazsi bátyám a medve bőrére. Három hét múlva, amikor a templomból, az oltár elöl karonfogva vezette ki Csiszár Pali Zálóczky Emmát, a templomajtóban odaszólt Hertelendy Gazsinak, a násznagyának: — No látod, Gazsi bátjmm, három hét alatt meg lehet csinálni azt, amire tiz esztendeig készül az ember. Gazsi sunyin mosolygoit: — Nem te csináltad azt pajtás, hanem a íugomasszony szép szeme. szabályozása érdekében a cukorbehozatalt kontingentálják és a kontingentilás feltételeit a minisztertanács határozza meg. A liberálisok szónokai kijelentették, hogy a javasltot ebben a formájában sem szavazzál: meg és követelték, hogy a kormány egyszerűen szállitsa le a cukorárakat, Gyárfás Elemér szintén elveti a törvényjavaslatot, amely súlyos veszedelmeket jelent a cukoTrépatermelőkre nézve. Többek felszólalása után, a szenátus 93 szavazattal 24 ellenében megszavazta a módosított törvényjavaslatot, amely most visszakerüli a kamarához, miután nem az eredeti szövegezésben szavazták meg. Érdekes, hogy a cukorvita alkalmával a szenátusban javaslatot terjesztettek be a cukor- monopolium bevezetéséről, mely szerint az állam vegye át a cukor termelését és árusítását és váltsa meg a legutóbbi két évben üzemben volt gyárakat. Ezt a javaslatot természetesen elvetették. A lapok a törvényjavaslaton eszközölt módosítást úgy tekintik, hogy az tulajdonképpen megsemiAísiti a vámilleték leszállításának fontosságát, rneit a kormány olyan alacsonyra fogja kontingentálni a cukor behoztali kontingensét, hegy azt a belföldi cukoripar nem is fogja megérezni. A kamara Qlése. A kamarában Trifu cuzista altakozik az eben, hogy a kormány felháborító módon megengedi, hogy „egyes idegenek“ az ország területén minden előképzettség nélkül fogá- -zali gyakorlatot folytassanak. Codreanu a máramarosi lakosság támogatását és védelmét kéri. Elsősorban jó összeköt- íeíést kór Máramaros és Csernovic között. Vâîcovici közlekedésügyi miniszter megígéri, hogy a már megkezdett munkálatokat TOÍytatni fogják és a vasutigazgatósággal is kapcsolatba lép e tekintetben. Lupa dr. vitába keveredik Válcoviccal, többek között azt mondja a miniszternek, hogy ne vitatkozzék, mert úgyis először és utoljára ül a miniszteri padban. Vâîcovici: Többet használna az ügynek, ha nem idegeskedne. Lupu: Ha én ideges volnék, inaga meglát ná az ördögöt. A cukor-vita. A kamara ezután megkezdte a szenátus módosításával visszaérkezett és a cukor behozatali vámját leszállító javaslat tárgyalását. Constantin öordeni az első szónok, aki szerint a javaslattal kapcsolatban bizonyos parlamenti formalitásokat nem tartottak be. Azt hangoztatja ezután, hogy a módosítással, amely tudniillik a behozatal kontingentálását irja elő, teljesen elveszik az eredeti javaslat hatóerejét. Scntaru kéri a kormányt, hogy tegyen nyilatkozatot, mi a szándéka a módosítással. Dr. Lupu: A miniszterelnök ur ne most beszéljen, hanem majd a vita végén. Ha most be- szó’ne, befolyásolná a többséget. Raducanu nemzeti parasztpárti: A mi pártunk annakidején egy törvényjavaslattal jött, a mezőgazdasági felszerelések ^mportvámjá- nak eltörlésével, de már nem volt ideje, hogy ezt tető alá juttassa. A Iorga kormány nem tette magáévá tervünket és ezért volt szükség most egy ilyen törvényjavaslat beterjesztésére, amelyet azonban a módosítás teljesen értéktelenné tesz. Jósika János komoly érvei. Báró Jósika János magyarpárti képviselő szólalt fel ezután az ügyhöz és a következőket mondotta: — A Magyar Párt állandóan állást foglalt az élet olcsóbbitása és az árak leszállítása mel- loU, különösen amikor elsőrendű fontosságú cikkekről volt szó, de le kell szögeznem, hogy a közgazdasági életet érintő törvényeket nem s/ubad meggondolatlanul, hirtelen a parlament elé hozni és gyorsan megszavaztatni. A javaslatot benyújtók szándéka kétségtelenül jó ás velük egyet értek annyiban, hogy a cukorárát csökkenteni kell, de közgazdasági életünket érintő törvényről lóvén szó, nem szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy a másik oldalon óriási magán- és állami érdekeket veszélyeztethetünk. Ne felejtsük el, hogy rendkívüli közgazdasági időszakban élünk. Minden ortszág emeli a vámokat abból a célból, hogy a behozatalt csökkentse és a deviza készleteit emelje. Erre eklatáns példa legutóbb Csehszlovákia, amely éppen a napokban emelte fel a tengeri beviteli vámját. Ha tehát mi vámleszállitást szavazunk meg, ezt feltétlenül rekompenzáció* alá-
