Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-21 / 42. szám
KElETÍ'UjsKG XV. ÉVF. 41. SZÁM. ) » «fl KOZGAIJiASAG Nem a cukor vámját, hanem a fogyasztási adóját kellett volna leszállítani A belföldi cukorgyárak válságba kergelése fokozza a munkanélküliséget és tönkreteszi a cukkorrépatermelésf (Bukarest, február 19.) A Keleti TTjság jelentette legutóbbi számában, hogy a kamara nagy többsége megszavazta a külföldi cukor vámjának leszállítását, miután sikerült a kérdést úgy beállítani, hogy az igy megkezdett akció első lépés a kartellek túlkapásainak letörése felé. Bizonyos, hogy a valóban drága cukor olcsóbbátétele olyan szempont, amelyet mindenki csak örömmel vehet tudomásul. Pedig erro vonatkozólag a kormánynak más pro- poziciói is lehettek volna, melyek a kérdést komolyan megoldáshoz segítenék, amely fölöslegessé tenné a külföldi áruk beözönlését, amellett azonban a cukor mérséklését szolgálná. Tudvalevő ugyanis, hogy a cukrot főleg az igen súlyos fogyasztási adó teszi drágává, a kormány azonban ahelyett, hogy ebben az irányban tapogatózott volna, szivesen vette a parlamenti kezdeményezést, amely az egész kérdést kilendítette egyenes vonalából. Már pe dig a vámleszállitás nem olyan metódus, amely az országnak hasznára válnék. Sőt oda vezethet, hogy jelentékeny munkáshadsereg szélnek eresztését segítheti elő, nem beszélve arról, hogy a cukorrépatermelósnek, amely az amúgy is katasztrofális helyzetben levő erdélyi gazdatársadalomnak egyik fontos jövedelmi forrása, sirjáf áshatja meg. Mert a kamara határozatának egészen bizonyosan az lesz az első és közvetlen következménye, hogy a cukorrépatermelést, amelyet az általános gazdasági válság amúgy is visszaszorított, még szükebb keretek közé fogja kényszeríteni. A romániai gyáripari termelésnek amúgy is csak nagyon kevés olyan ága van, amely lépést tudna tartani a külföldivel. Ezek közé a kevesek közé tartozott eddig a belföldi cukorgyártás. Hogyha demagóg jelszavakkal sikerülni fog a cukorgyárak helyzetét még inkább meggyöngi- teni, ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Az is lényeges szempont, hogy a külföldi cukor ellenértékeképpen sok pénz fog kimenni az országból, tehát a román külkereskedelmi mérleg kedvezőtlenül alakul. Remélni lehet tehát, hogy ezek a komoly és szinte megcáfolhatatlan érvek meggondol koztatjálc az illetékes körökét és a kormányt arra bírják, hogy olyan javaslattal lépjen a szenátus elé, amely lehetővé fogja tenni a cukor árának .eszáldtását, anélkül azonban, hogy a külföldi cukor beözönlését elősegítené. Országos demonstráció lesz a kolozsvári kereskedő kongresszus (Kolozsvár, február 19.) Nagy érdeklődés előzi meg a Kereskedő Tanács által vasárnapra összehívott országrészi kereskedőkongresz szust —, úgy helybeli kereskedők, mint a vidékiek körében. A vidéki szervezetek a napirendre tűzött11 tárgyak nagy fontosságára való tekintetűéi"' tömegesen jelentik be részvételüket és szóhbkaikat. Az újabb bejelentések között van az Erdély-Bánáti Kereskedő Testületek Szövetségéé is. A közelebbi városok kereskedő- testületei 5—15 tagú delegációval fognak részt venni. Éppen erre való tekintettel, remélhető, hogy Kolozsvár kereskedői teljes számban lesznek jelen, demonstrálva, hogy az életbevágó fontosságú kérdések megfelelő és sürgős megoldására van szükség. A Kereskedő Tanács választmánya szombaton este rendkívüli ülést tart, a vasárnapi program végleges megállapitása végett, hogy a kongresszus sima és az ügyhöz méltó lefolyása, biztosítva legyen. Itt említjük meg, hogy közvetlen a kongresszus előtt tartják meg a füszerkiskereske- dők szervezetközi értekezletét, amely a cukorárak ügyében vezetett mozgalom további vitelének módját és teendőit állapítja meg. A *»■ A liberális párt állásífoglalt a cukorkérdésben (Bukarest, február 19.) A liberális párt ma délelőtt értekezleteit tartott Duca elnökletével. Az értekezlet a cukorkérdéssel foglalkozott. A liberális párt leszögezte, hogy a cukor olcsósi- tására feltétlenül szükség van és a kormánynak meg kell találnia a módot annak keresztülvitelére, azonban a cukorimportot rendkívül veszedelmesnek tartja, egyrészt a cukorgyárak tönkremenésének veszedelme miatt, ami nagyszámú tisztviselő és munkás munkanélküliséget idézne elő, másrészt annak pénzügyi hátrányai következtében, mert több mint egymilli- árd lej kerülni igy évenkint külföldre és igen kedvezőtlenül befolyásolná az ország külkereskedelmi mérlegét. Ezért a párt a szenátusban a beviteli illeték leszállítása ellen fog állást foglalni és álláspontját Sassu, Nistor és Toni Iliescu fogják kifejteni. Fizetésképtelenséget jelentett egy hatalmas cseh bőrgyár. Prágából jelentik: A Willsdor- fer GEAG bőrgyár 13 és háromnegyedmillió cseh korona passzívával fizetésképtelenséget jelentett. A vállalat aktíváinak értéke 10 millió 520 ezer cseh korona. Törlik a bolgár termelők adósságainak egyötödét. Szófiából jelentik: A bolgár miniszter- tanács agrármoratórium kérdésével foglalko zik. A termelők tartozásainak egyötödét törölnék s a tartozás fennmaradó részére november 1-ig adnának halasztást. Március elsején nyitják meg a berlini tőzsdét. Berlinből jelentik: A berlini tőzsde megnyitását március elsejére tervezik. A mostani állapot fenntartásának szüksége ez időpontig azért áll még fenn, mert a bankmérlegek közzététele most vau folyamatban s a kedvezőtlen mérlegek nyomban a nyitás után kedvezőtlen hangulatot teremtenének, amit elhárítani ilyen utón terveznek. Valutapiac 1932. február 19. KolOZSM1 Zürich J Berlin BukarssI Budapesi Bécs Piája 1 1 London : nyitás zárlat «tó Zürich 8223 3276 11110 13905 “* 65950' 1765 _ Newyork 51200 512125 mmm 4213 16720 57250 71120 337637 344S7 mm* London 17635 1763 — 1452 5S1 1975 2450 116625 — — Páris 201875 201925 1660 659 2256 2810 13315 8746 Milánó 26675 266750 — 2190 872 2980 3715 176 6618 Prága 1517V* 1517*/* 12475 493 1698 21071/s 11625 — But!apóst — — — 5700 221/a — 124295 — 2800 — Belgrad 905 905 — —. 299 1017V* 12516 59825 — — Bukarest 306 306 — 2525 — 345 4278 20125 577*/* Bécs — — — 5000 200) — — ___ 3100 Berlin 12170 121675 — —* 3990 13590 18915 80125 1452 Száz lej árfolyama: Zürichben 306 Londonban 5771/2 Budapesten 345----- 1—ni——rr-----rnanaiMJWMWwiaaMKa ERDÉLYI GAZDA Rovatvezető: TOROK BÁLINT, a* EGE titkára. Fajtakérdés a gyümölcstermelésben Irta: ifj. Ambrosi Mihály. Az a tény, hogy Amerika olyan könnyen meghódította almáival a világpiacot és hogy azt ma annyira uralja, hogy némely évben Európa legkisebb városait is ö látja el almával, elsősorban annak tulajdonítható, hogy gyümölcstermelői csak kevés fajt termelnek és a kiterjedt gyümölcsöseiket szakszerűen dolgozzák és ápolják, aminek következtében egészséges, szép gyümölcsöt tudnak nagy tömegben piacra hozni. Amerikában a leggyakrabban termelt almafaj a Jonathan és ezért találjuk ezt a fajt az összes európai piacokon, ahol a belföldi fajoknak a legnagyobb konkurenciát okozza. Mivel a Jonathan fa a legtöbb erdélyi gyümölcstermelő vidéken igen jól fejlődik és a fénylő vörös gyümölcse Itt is éppoly szép, mint Amerikában, ize azonban összehasonlíthatatlanul jobb, azért elsősorban Jo- nathant kell nagy tömegben ültetni, mivel mi ezzel a fajjal a legkönnyebben szoríthatjuk ki az amerikai almát. A Jonathan fája a legtöbb vidéken jól fejlődik, korán kezd teremni és termése sokkal rendesebb, mint minden más fajé. A Jonathannál gyakran előfordul, hogy igen bő termés után a következő évben ismét Jó középtermést hoz, ami a többi fajoknál csak ritka eset. Ezzel szemben a Jonathan inkább Igényel gondos talajmüvelést s gyakori trágyázást, mint a többi fajok. Legelőre és száraz sik területekre a Jonathant ne ültessük. Tudjuk azonban, hogy különösen a belföldi piao néha kedveli a változatosságot és azért a Jonathan mellett még egy pár más fajt Is kell ültetnünk. Már azért is, mivel a Jonathan nem minden helyen fejlődik egyformán jól. Elsősorban az Arany-parmen jön tekintetbe. A fája ugyan kissé kényes és a gyümölcse is könnyen megfoltosodik, ezért ezt a fajt Jobban kéll permetezni, mint bármely más fajt. Fája rendkívül gyorsan fejlődik, hamar jön termésbe és különösen fiatal korában nagyon gazdagon terem. Általában az Arany- parmen gyümölcse csak fiatal fán fejlődik jól és csak annak kellemes, lédus a husa, igen finom Ízzel. Mintegy 25 év múlva azonban legjobb az Arany-parment ujjal kicserélni, mert az idősebb fa t_ csak silány minőségű gyümölcsöt terem. Ezen ok azonban nem szabad senkit visszatartson attól, hogy jó talajban Arany- parment ültessen, mert két évtized alatt ez a faj gazdagon kifizeti magát. Hidegebb fekvésekben és kevésbé jő talajban figyelembe jöhet még a Boikenalma és a Baumann Renette. Mind a két fajnak a gyümölcse kevésbé jó husu és izü, de azért csemegegyümölcsnek érett állapotban elsőrendű. Ha nekem azt a kérdést tennék fel, hogy mely arányban ültetném a fenntnevezett fajokat, én a kővetkezőkben felelnék: Megfelelő talaj és fekvésviszonyokban ajánlom, hogy 55—70% Jonathant és az Arany-parmen, Baumann Renette és Boikenalmából, fajonként 10—15%-ot ültessünk. Természetes, hogy talaj- és fekvésviszonyok arányában egész jelentős eltolódások lehetségesek. Ahol a Jonathan és az Arany-parmen nagyon jól fejlődik és szép gyümölcsöt, meg gazdag termést hoz, ott csak ezeket a fajokat ajánlatos ültetni, vagy a kettő közül az egyiket. Azonban vannak olyan vidékek, ahol a talaj és fekvés ajánlatossá teszi a Bőiken és Baumann Renette nagyban való ültetését. Nem szabad azonban itt megfeledkeznünk a mi belföldi nemes almafajunkról sem, a Batullről. Azokon a vidékeken, ahol a fája jól nő és úgy a levelei, mint a gyümölcse permetezés által betegségektől megóvható (Szászsebes, Nagyenyed, Beszterce), ott a Batullt nagyban is lehet ültetni, ha a gyümölcse a világpiacra nem is teljesen alkalmas. Külföldön nem igen ismerik és nagyobb távolságokra való szállítást kevésbé birja, de a belföldi piacon annyira kedvelt, mint semmi más fajta. Ez érthető is, mert egy almának sincs olyan lédus, finom zamatja, mint a Batullnak, amelyben még a legfinomabb tiroli téli Calvillal is vetekedik. Itt is, ott is felvetődik az a kérdés, hogy a nyári almák nagyban való termelése nem-e fizetné ki magát? Erre határozott nemmel felelhetünk. Végül még választ arra a kérdésre: A téli almákat a belföldi piacra, vagy exportálásra termeljük? A felelet nagyon egyszerű: Almatermésünket eladjuk ott, ahol a legjobban megfizetik. Az ajánlható almafajok: Jonathan, Arany-parmen, Baumann Renette és a Boikenalma úgy a hazai, mint a külföldi gyümölcspiacokon keresettek.
