Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-03 / 26. szám

V*** XV. EVF. 26. SZAM. KeistiUjskg „Egy roman, aki eladta magát a magyaroknakJ“ Á Szakáli-ügy a Curentul görbe tükrében ’K Curentul Bukarest egyik legelterjedtebb lapja. Mégis nem túlságosan érdemes nekünl avval foglalkozni, amit a Curentul dolgainkról ir és ha nem volna hozzánk oly közel a Szakáli- ügy, biztosan meg se láttuk volna legutóbbi piszkolódását, aminek ez a cime: A Szakáli-ügy és a csikmegyei prefektus. Talán mégis áldozzunk öt percet arra, hogy a Curentulnak nem äz ügyről való véleményét, hanem magát a természetrajzát megismerjük. A cikk pontos forditását adjuk: Egy román, aki eladta magái a magyaroknak. Olvasóink nagyon jól ismerik a Szaká­li-ügyet. Egy parasztot letartóztatott a karcfalvi csendőrség valami nyomozás ér­dekében, amelyet a Csíkszeredái törvény­szék két legkiválóbb és legügyesebb bíró­ja, a vizsgálóbíró és az ügyész vezetett. Miután lépésről-lépésre látják, mint bi­zonyosodik be Szakáll bűnössége és hogy a bizonyítékok megsemmisitőek ellene, hogy bűnrészes a szenttamási közbirto­kosság lopási ügyében, amelytől 1930-ban 214.000 lejt loptak el, Szakáll felakasztja magát, október 12-én éjjel, a csendőrség nyárikonyhájában, Másnap felboncolják a holttestet a vizsgálóbíró, ügyész és a csend őrszázad parancsnoka jelenlétében, A bon­colást a vármegyei főorvos végzi a köror­vossal együtt, ez utóbbi magyar nemze­tiségű. A boncolási jegyzőkönyvben, amelyet a bukaresti törvényszéki orvosi tanács, dr. Mina Minovici elnökletével jóváhagyott, a következők állanak: „Ütések vagy verés nyomai az egész testen nem állapíthatók meg“ és tovább „a halál oka, akasztás“. A holttestet harmad­napra rendesen eltemetik. A kisebbségi újságok kampánya. Azonban, nem sok idő múlva, a kisebb­ségi újságok nagystílű kampányt indíta­nak és avval vádolják a korcfalvi őrs csendőreit, hogy megölték Szakadt, mi­után borzalmasan megkinozták és inkvi- ziciós módszerekkel vallatták. A vizsgálóbíró úrhoz feljelentést is adott be a osikszenttamási közbirtokosság. — amely, csodálatosképpen, ahelyett, hogy az ellopott pénzével törődnék, az exhumá­lást követeli és költeni is hajlandó erre (a közbirtokosság közgyűlési határozata szerint, amely közgyűlésen egy bíró volt az elnök!) A vizsgálóbíró az egész aktát felterjeszti a táblához, a csendőrök elleni vizsgálatra egyedül illetékes hatósághoz, amely, a hivatalos iratok és a miniszté­rium véleményezése alapján az ügyet ad akta teszi, A kisebbségi újságok azonban elégedet­lenek:. Ezúttal a bírók ellen fordulnak tá­madásukkal, az ügyész ellen és főképp- \ ^♦♦♦♦**************Íimk>9«í>'»'******0«****'!:', a vizsgálóbíró ellen. Ezen támadásokhoz csatlakozik egyik fővárosi újság munkatársa. Folyik a rá galomhadjárat, a botrány óriási méreteket ölt. íme, egy csendőrőrmester nyilatkozata is, aki azt állítja, hogy az ügyész adott rendeletét, arra, hogy bánjon keményen a letartóztatottakkal és hogy a. vizsgálóbíró) személyesen ütötte volna Szakállt. Ki­hallgatva hivatalosan, a csendőr visr'a- ■ vonja vallomását. Azt mondja, hogy első nyilatkozatát Dinu Stolojan urnák, Csik megye prefektusának adta és leírja a kö­rülményeket, amelyek között a prefektus kérte és kapta a nyilatkozatot. És a „ro­mán“ prefektusnak adott nyilatkozat fakszimilben megjelenik a kisebbségi új­ságokban. Kicsoda Dinu Stolojan. Egyik fővárosi román újság levelezőjét a prefektus magához hivatja és azt pa rancsolja neki, hogy semmit se írjon töb bet a Szakáli-ügyben, mert. úem ért hozzá, (a levelező néhány hivatalos iratot is lá­tott.) Dinu Stolojan ugyanaz ■, aki renge­teget járt közben hiába az ügyészségnél és vizsgálóbírónál egyes csikmegyei köz­birtokosságok érdekében — közbirtokossá gok. amelyeknél százmilliós vagyonokat loptak el. A csodálatraméltó bírók a tette­sek nyomában vannak. Kötelességüket a végletekig akarják teljesíteni. ZJgyanakkor, amikor ezek élő húsba vágtak, Stolojan ur, „román“ prefektusi minőségéből, a közbirtokosságok közgyű­lésén elnökölt, amelyek kimondották, hogy szindikátusban fognak tömörülni és beszé­det is mondott, amelyet egy magyar hi­vatalnok, Árpád nyelvén tolmácsolt. Íme a cél: hogy a vizsgálóbíró, az ügyész és más bírók minden eszközzel kompromittálva legyenek, mindegy, hogy mit inszcenálnak ellenük, csakhogy Csik- megye megszabaduljon tőlük. Az erdők­kel borított Csikmegye, amely felett édes egységben uralkodhassék a közbirtokosság gok néhány matadora és a prefektus. A Curentul és a jóhiszeműség. Nincsenek egymáshoz túlságosan közel, amint a lentiekből egészen világosan kitűnik. És semmi eszköz sem elég piszkos ahhoz, hogy céljukat elérjék. Az egész cikkben csak a csendőrnyilatkozat vonatkozik a Szakáli-ügyre, amelyről azt mond­ja, hogy a prefektusnak adta a csendőr. Ez a tény pedig éppen a koronaügyósz vizs­gálata folyamán derült ki, ugyanakkor, amikor a csendőr megerősítette, hogy amit a nyilatko­zatban irt, az igaz. De arról az utóbbiról az ügy érdekében jobb meg nem emlékezni. Máskülön­ben hogy lehetne tisztára mosni a két csodálat­raméltó birót. A csikmegyei prefektusnak erélyes és ge­rinces magatartása ezt a csúnya rágalmat ered­ményezte számára, amely azonban, ahogyan őt ismerjük, egyáltalán nem fogja befolyásolni további magatartását és Stolojan prefektusnak ezután is meg lesz a véleménye a mintabirókról és arról a módról, ahogyan azok kötelességüket teljesitik. Sándory Mihály. Gyilkosságot vállalt magára, hogy a téli hónapokat fogházban töltse el Csak amikor rábizonyították» akkor vallotta be, hogy kitalált mese volt a gyilkosság A legnagyobb siker a rádióban és a könyvpiacon! ;; Most jelent meg! Pap Jenő: Rádió krónikák 300 oldal, hófehér papiron, művészi boritékkal. Ára 140 lei. Gyula diák: Mit üzen a rádió ? 260 oldal, művészi kiállításban. Ára 100 lei. Megrendelhető a Keleti U|ság könyvosztálya utján. (Szabadka, február 1.) Majdnem öt hónapig volt a szabadkai fogház, önkéntes foglya Sarnyai József, akiről a megindított, eljárás során kétségtelenül meg­állapították, hogy nem ölte meg állítólagos szeretőjét, Holló Teréz cselédleányt. Csütörtökön délután Vucsics Márkó vizsgálóbíró Tabakovics Nikola nyugalmazott polgármester, tör­vényszéki tolmács utján lefordittatta a szegedi állam- ügyészség és a kiskunhalasi járásbiróság átiratát. A hivatalos közlés szerint Szegeden nem fordult elő az utóbbi években kinyomozatlan gyilkosság. Kiskunha­lason pedig nem sikerült felkutatni az állítólagos Holló Teréz szüleit, akikről Sarnyai József azt állította, hogy ott élnek. A fordítás megtörténte után a vizsgálóbiró elrendelte .Sarnyai József elővzetését és újbóli kihall­gatását. Sarnyai József, amikor megtudta, hogy a ma­gyar hatóságoktól megérkezett a váiasz Holló Teréz ügyében, minden átmenet nélkül mosolyogva kezdett vallani: — Hát beismerem urak, hogy nem ölteni meg Holló Terézt — volt az első szava, — amikor értesült, hogy leleplezték furcsa eljárását. — Miért mondta, hogy Szegeden megölte a kedve­sét? — érdeklődött, a vizsgálóbiró. — Őszintén megmondom, most már látom, hogy semmi értelme tovább a hazudozásnak. Úgy volt ké­rem, hogy jött a tél és nem volt semmi munkám. So­kat gondolkodtam azon, hogyan lehetne megúszni a telet és így jutottam arra az ötletre, hegy legjobb lesz kitalálni valami gyilkosságot. Eleinte nem akar­tam ezt tenni, de amikor kétségbeesetten láttam, hogy lehetetlen télviz idején állást kapnom, elhatá­roztam, hogy önként jelentkezem a vizsgálóbírónál és elmondom, hogy Szegeden megöltem a szeretőmet. — Miért éppen Szegeded említette? — Mert tudtam, hogy sok időbe telik, amig on­nan megérkezik a válasz és néhány hónapra biztosítva van az élelmezésem a 'fogházban, — Szóval Holló Teréz nem is létezik? — Nem. Kitaláltam a nevet. A vizsgálóbiró ezekután nem tehetett mást, mint a gyilkosság ügyében beszüntette az eljárást, de nyom­ban közölte Sarnyaival, hogy hatóság félrevezetése miatt biróság elé állítják. A bíróságokkal nem lehet tréfálni és ezért felelni fog. Sarnyai József egykedv ion vette tudomásul az újabb bűnügyi eljárást, amely nem tette szükségessé további fogvatartását és Így az államügyészség beleegyezésével pénteken szabadlábra került. Amikor kiengedték a fogházból, az ujságiró kér­désére ezeket mondta: — Már nyolc nap óta nem volt nyugtom a fogház­ban. Arra gondoltam, talán jobb lenne odaállni a vizs­gálóbíró elé és őszintén megmondani, hogy hazudtam, amikor azt állítottam, hogy Szegeden megöltem a ked­vesem. Mindjárt tisztában voltam azzal, hogy a ma­gyar hatóságok válasza megérkezett. — Mihez fog most kezdeni? Még nincs vége a télnek? — Hazamegyek, mást nem tudok csinálni. — Van-e valami pénze? Most újra felragyog az arca és megelégedetten mondja: — A kefegyárban dolgoztam öt hónapon át és ott én is megkaptam a rabokat megillető munkabért. Ez­zel majd hazajutok. * Az nj nyugdijrendelet teljes és preciz magyar fordítása az összes táblázatokkal kap­ható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 100 lej. ♦ft* t0*i*fr****fr****»***»»*»*tf*«*t(i>\ Sikerünk titka! Bútoraink kiváló minősége. Áraink olcsósága. Kedvező fizetési feltételeink. Székely és Réti Erdélyrészi Bútorgyár Részvénytársaság, Târgu-Mureş, Bucureşti, Braşov NfCTftM ♦♦♦«!♦ II IJjUJ JJJJLÍ

Next

/
Thumbnails
Contents