Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-20 / 41. szám

KEIETÍÜJJJÍG erdélyi sazoa Kova tvezető: TOROK BÁLINT, az JEGE titkára. Vissza a részes munkához Irta: Kőth József. Most, amikor az ezer gonddal küzdő gazdaközön­ség a jövő évi munka szervezésén töri a fejét, amidőn sor kerül a munkásszerzödések megkötésére, a közér­deket vélem szolgálni azzal, hogy a részes munkára felhivom gazdatársaim figyelmét. Kifejtem azokat az okokat, amelyek következtében a részes munkára való vissza-, illetve reátérést manapság különösen előnyös­nek tartanám. A munkaadó gazda szempontjából. 1. Kevesebb és csekélyebb értékű gép- és eszközfelszereléssel dolgoz­tathat, csökkennek az üzempóti-si és fenntartási költ-, ségek és kamatterhek. 2. Csökkennek a munkafelügye­let költségei. 3. Kevesebb forgótőke kell a munkabér­fizetések céljára. 4. A munkabér a termények árával arányosan emelkedik, vagy csökken. 5 .Elemi csapások esetén aránylagosan kevesebb munkabér terheli a gaz­dát. 6. Érdekelt, veleérzö munkásai lesznek. 7. Nem lesz hiánya munkásban, még a legkritikusabb idő esetében sem. 8. Olyan ipari és kereskedelmi növényeket ter­meszthet, amelyek csak a munkás legnagyobb fokú hozzáértése és odaadása esetén sikerülnek. 9. Helybeli munkások alkalmazása esetén lakóhelyről gondoskod nia gyakori esetben nem kell. 10. Csökken a termények értékesítésének gondja: a részes maga leEZ átvevője és fogyasztója. Hogy adott esetben olcsóbb-e a részes munka, mint a gépekkel és a bérmunkásokkal végezte­tett, azt minden gazda a fenti vitathatatlan előnyök megfontolásával és számitásbavételével kell, hogy el­döntse. A munkás szempontjából. 1. Megfelelő mennyiségű részes munka vállalása révén maga és családja mun­kája biztosítva van, öt munkanélküliség nem fenyegeti. 2. Bizonyos határok közt munkaszabadságot élvez, ak­kor és annyit dolgozik, amennyit akar és bir. 3. Csa­ládtagjait tetszése szerint alkalmazhatja a vállalt munkában. 4. Munkájának ellenértékében részesül: ha többet és jobban dolgozik, mint a szomszédja, többet is kereshet. 5. Munkaadójában rendszerint jóakaróra lel, akihez tanácsért, segítségért és előlegért bármikor fordulhat. 6. Közvetlen fogyasztásra alkalmas termé­nyek művelésének vállalásával a maga és családja szükségletét beszerezheti. 7. A termény áremelkedésé­nek, a jó termésnek együtt örvend munkaadójával, vi­szont szenvedi az áresést is, de sok esetben ez nem érinti súlyosan, mert mindegy neki az, hogy az a buza, tengeri stb., amit elfogyaszt, vagy felhasznál, olcsó-e, vagy drága? A részes munkarendszernek a munkás szempontjából számos előnyét leginkább bizonyítja as a körülmény, hogy minden valamirevaló munkás első­sorban részes munka vállalására törekszik s csak az esetben áll be más munkára, ha ilyent nem kaphat. A köz szempontjából. 1. A társadalmi béke, vala­mint nemzetgazdasági szempontból egyaránt kívána­tos, hogy nagy munkástömegeknek biztosítva legyen keresetük. 2. A részes munkás az általa előállított ter­ményeknek egyik legnagyobb fogyasztója. Ha Ford az ipar egyik föfeltételéül állapította meg azt, hogy mun­kásai legyenek a legfőbb fogyasztói, fokozott mérték­ben állíthatjuk ezt mezőgazdasági munkásaink fe­löl. 3. Hazánkban bőséggel áll munkáskéz rendelkezé­sünkre. Értékesítsük emberi munkaerő gazdagságun­kat s lehetőleg minél kevesebbet fizessünk gépekért, alkatrészekért, üzemanyagokért s hasonlókért. 4. Arra az ellenvetésre, hogy a kézimunka drágább, ilyen mó­don drágábban állítjuk majd elő terményeinket s ez versenyképességünk rovására megy, azt felelhetem, hogy ma, amidőn az iparcikkek, a gépek és üzemanya­gok aránytalanul drágák, midőn a vámok, szállítási és egyéb költségek, valamint a kamattételek aránytalanul magasak, nagy kérdés, hogy mi olcsóbb, a kézi vagy a gépi munka? Eszem ágában sincs azt tanácsolni bárki­nek is, hogy gözeke helyett ásóval fordittassa szántó­földjét vagy, hogy hadaró vei csépeltesson, de merem állítani, hogy például a kapáló-, arató-, burgonya-, és répakiemelőgépeknél az emberi munkáskéz jobban, biztosabban és főleg, ha nem régen leirt értékű, hanem ujonnon beszerzendő gépekkel történnék a munka, ol­csóbban is dolgozik. 5. A részes munkarendszer kétség­telenül akadályozza a munka- és üzemgépek használa­tát. Ezt a gépipar szempontjából káros hatását, ellen­súlyozza a nagy munkástömegeknek kézi eszközökben való nagyobb fogyasztása, 6. A részes munkás a na­gyobb üzem keretében, különleges termelési és műve­lési módokat sajátit el, roaelyeket azután sok ese.tben sikerrel alkalmazhat saját kis- vagy törpegazdaságá­ban. Ezáltal a részes munkának bizonyos nevelő hatá­sa van a földművesre. 7. A részes munkásokkal dolgoz­tató gazdaság eller.tállóbb a gazdasági válságokkal szemben. Munkabérszámlájának mértéke a termés nagyságához és a terményárakhoz igazodik, Csekélyebb forgőtökeszükséglete, gép- és eszköz felszerelése koc­kázatát jelentékenyen leszállítja. Az ilyen gazdaság jobb és biztosabb adóalany is. Félreértések elkerülése céljából kijelentem, hogy előbbiekkel nem azt akarom állítani, hogy örökre for­dítsunk hátat a gépmunka minden fajának, hogy vég­legesen rendezkedjünk be a részes munkára. Hanem, hogy a jelen válságban számos esetben megokolt, célravezető az arra való visszatérés, amely a gabona­félék aratásánál, behordásánál, cséplésénél, a kapások minden fajának ápolásánál és betakarításánál, takar­mányfélék kaszálásánál, kerti veteményfélék termelé­sénél, stb. sikerrel alkalmazható. Akinek rég beszerzett, de üzemképes gépfelszerelése van, az gépmunkával kombinálva is alkalmazhatja a részes munkát, uj gé­pek beszerzésétől azonban kényszerítő szükség esetét XV. ÉVF. 41. SZÁM. kivéve, egyelőre okosabb dolog tartózkodni. A részes munkára való reátérés a munkanélküliség elleni küz­delem egy hatásos lépése és a fogyasztás emelkedésé­nek előidézése révén Uönnyit a mezőgazdaság értékesít tési gondján is. Nagy utazási kedvezmények Budapestre. Az OMGE áital március 17—21. napjain Buda­pesten rendezendő mezőgazdasági kiállitás al­kalmával úgy a MÁV., mint a CFR. nagy ked­vezményeket nyújtanak a március 10—25-ig Budapestre utazók részére. A kedvezmények igénybevételét jogosító igazolványok beszerez­hetők az EGE-nól (Kolozsvár, Attila-u. 10.), és az összes menetjegyirodáknál. Az igazolvány jelentős vizum-kedvezményre is jogosit. Manoiiescu Mihály a budapesti konferenciáról A helyzeten való segítés a Duna-államok összefogásához vezet A konferencia hét határozata (Bukarest, február 18.) Manoiiescu Mihály, a Nemzeti Bank volt kormányzója a napokban tért haza a budapesti konferenciáról. Ebből az alkalomból az egyik közgazdasági napilap mun­katársa kérdést intézett hozzá, vájjon hogyan látja a mai gazdasági helyzet kibontakozási le­hetőségeit? Manoiiescu Mihály, aki egyike az elismert román közgazdászoknak, hosszabb expozéban szögezte le ily irányú nézeteit. Mindenekelőtt azt tartja kiemelendőnek, hogy Budapesten hat ország képviselői gyűltek össze. Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Ausztria és Lengyelország küldtek nem hivata­los képviselőket. Véleménye szerint csakis a dunai államok észszerű összefogása segíthet a helyzeten. Bár a vámunió gondolata pillanatnyilag még utó­piának tűnik fel, de a hat állam reprezentánsai a preferenciáiig vámrendszer életbeléptetését sürgette. Az együttműködés lehetőségeit spe­ciális egyezmények határoznák meg. A buda­pesti konferencia két fontos határozatot hozott: 1. A preferenciáiis rendszert nem^ szabad gazdaságpolitikai vívmánynak tekinteni. Ezt az elgondolást csakis egy uj megoldás, a részleges vagy teljes vámunió cserélheti fel. 2. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a pre- lenciáiis rendszer a kölcsönösség alapján épül­jön fel. Az ipari államok nemcsak az agráror­szágokkal szemben, hanem a hasonló termelésű államoknak is nyújtson preferenciáiis ked­vezményt. Véleménye szerint a budapesti konferencia Páneurópa gondolatát is előbbre vitte. Aláírták a Románia 100 millió frankos kölcsönéről szőlő szerződést (Bukarest, február 18.) Párizsi távirat sze­rint tegnap aláírták Románia 100 millió fran­kos kölcsönéről szóló szerződést, amelyet tud­valévőén a Monopol garanciája mellett kötöt­tek. Az összeg a mai naptól fogva a román pénzügyminisztérium rendelkezésére áll. A külföldi tőke érdeklődik a román petróleum­ipar iránt A fővárosban az utóbbi időben több előkelő külföldi pénzügyi ember tartózkodott. Gusztáv Nobel, a hirneves Nobel unokája, egyik nagy londoni pénzintézet vezérigazgatója, aki a pet­róleumszakmában dolgozik, járt Bukarestben. Társaságában volt dr. Stanislav de Lazovert, a romániai petróleumhelyzet alapos ismerője. Ajánlatot tettek Romániának, hogy a petróleum trösztöktől függetlenül hajlandó finanszírozni Egy évre tervezik az amerikai bankjegyál­lomány emelését. Amint már megírtuk, az ame­rikai jegybankok felhatalmazást kaptak arra- nézve, hogy a bankjegy mennyiséget megfe­lelő fedezettel, két és félmilliárd dollárral emel jék. A bankjegykontingens emelésével a gaz­dasági élet mozgási lehetőségeit akarják meg- könnyitsni és azt remélik, hogy a hitelkeretek kibővítése kedvező hatássnl lesz a vállalkozó kedvre. A bankjegymennyiség emelését egyévi időtartamra tervezik. Meghosszabbítják a német rövidlejáratu hitelekre adott moratóriumot. Amint ismere­tes, a tavaly nyáron a német bankok és a kül­földi hitelezők között Baselben egyezség jött létre, amely szerint a rövidlejáratu hitelek ki­egyenlítésére a hitelezők február végéig hala­dékot adtak. A német bankok újabb tárgyalást kezdtek hitelezőikkel, amelyek eredményeként a külföldi hitelekre nézve az adósok újabb ha­ladékot fognak kapni. A tárgyalások már meg­lehetősen előrehaladtak, a német jegybank a j szerződést már alá is irta, úgy, hogy az uj j megállapodás rövidesen életbelép AJugosi Gloria Bank egyezséget kötött lii- j telezőivel. A lugosi Gloria Bank, ameiy Lippa- j Románia petróleumiparát és tervüket az ural­kodó előtt is kifejtették egy audiencia kereté­ben. A román közgazdasági élet nagy érdeklő­déssel várja az ajánlat sorsát. Bukarestben tar­tózkodik Valter Kraane, a holland gabonarak­tárak elnöke és De Marez Oyens holland ban­kár, akik a romániai gabonaraktárak koncesz- sziójáról tárgyalnak. fürednok tulajdonosa, egyezséget kötött hitele zőivel. Az egyezség szerint a részvénytőkét 3 millió lejről 5 millióra emşlik fel, a betétesek 33 százalék erejéig részvényeket kapnak. A többi hitelező követelésének 50%-át kapja meg. KeletaMkában gazdag aranymozőt fedez­tek fel. Az angol keletafrikai Nairobi közelé­ben két ültetvényes gazdag aranymezőre buk­kant és két nap alatt 2000 font értékű aranyat termelt ki. Az emberáradat már megindult Nairobi felé. A Banca Nafionala 420 lej osztalékot fizet. A jegybank f. hó 20-án tartja közgyűlését, az igazgatóság 420 lej osztalék kifizetésre tesz ajánlatot, a tavalyi osztalék 480 lej volt. Az uj íutotorvenyek es vegreiiajiasi uta­sítások kaphatók dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. FAISKOLÁK B SZOILOOLTVÁNYITIÍPEK Rí AMBROSI, FISCHER&CO’ , AÍUD, JUD.ALBA ÁRJEGYZÉK DU TALAN.

Next

/
Thumbnails
Contents