Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-20 / 41. szám

Előfizetés belföldön; Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej 0rszágos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatalt telefon: 508, 5-94 XV. évfolyam ♦ 41. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P« Egyes szám 'ára 20 fillér Agónia A szimptornák csakugyan gyanúsak, mert hiába biztosítják egymást Iorga és Argetoianu kölcsönösen a nyilvánosság színe előtt nagy­fokú bizalmukról, hiába állítják, hogy a kor­mány olyan szilárd, mint Sión hegye és hiába cáfolják a kormánylapok a bulvard sajtó csak­ugyan találgatásokon épitő kormánybuktató cikkeit, van annyi praxisunk már a román bel­politikai eseményeinek szemléletében, hogy a káoszban meglássuk azt az egyedül pozitívum­nak látszó pontot, hogy a Iorga-kormány bu­kása majdnem feltartóztathatatlan s a politi­kai orvosprofesszorok injekciói már csak rövid ideig tudják eleiben tartani a beteget. Titu- lescu váratlan hazaérkezése és Maniu hirtelen kilépése a passzivitásból mindenesetre olyan je­lek, amelyek a kormányváltozás előszelének mondhatók. Ezek azonban csak fontos és ko­molyan számbajökető mellékkörülmények, de a lényeg nem ez. A Iorga—Argetoianu-kormány kiélte rm-s gát. Sohasem volt népszerű és hiába nevezte magát a szakemberek kormányának, a politi­kában még kevésbé járatos szemlélő is láthatta, hogy Argetoianu kétségkívül ügyes taktikázá­sán felül alig van valami, ami ennek a kormány nak egy kissé tulhosszura nyúlt életét megindo­kolná. Egy pillanatig sem vonjuk kétségbe hogy Iorga minden ambícióját s lelkesedését belevitte miniszterelnöki missziójába s ő, — aki a történettudós szemüvegén át nemcsak a régmúltat kritizálta, de nem titkolta soha le­sújtó véleményét élő politikusokról sem, — az­zal a gondolattal ült be a bársonyszékbe, hogy majd ő megmutatja. Minisztertársa és riválisa, Argetoianu, szintén azt igyekezett bebizonyí­tani, hogy a váltakozó kormányok reprezentán­sai egytől-egyig dilettánsok voltak, ő azon­ban olyan életelixirt tartogat az iszákjában, amely mindent rendbe hoz és normális kerék­vágás menetébe lendíti vissza az ország félre­billent szekerei. Ambícióba/ és a munkavállalás lelkességé­ben nem is volt hiba. Iorga, aki eleinte nem egyszer elgaloppirozia magát, most már mintha kezdte volna belátni, hogy egy miniszterelnök nem adhatja át következetesen magát szeszélyes hangulatainak. Sajnos, egy kissé későn. Argetoianu azonban nem követte a Iorga példáját! Kitervelte konverziós javaslatát, ame­lyet az egész ország felzúdulása követett, rá­adásnak adta a vagyondézsmát és a legmeggyő­zőbb érvekkel szemben is süket maradt. A né­mileg megszelídült Iorga és a makacsságban kitartó Argetoianu végeredményben egy sors­ra fognak jutni. Es ez a sors, valljuk be, meg érdemelt. A diktatúra volt az a plattform, ame­lyen elindultak s az volt az egyedüli novum, amit a csalódott és reménykedő ország népének felkínáltak A diktaturás kísérletek kudarcai után diktatúra nélkül hajtották végre a meg­talpalt kormányprogramot, amelyet ők szaná­lásnak kereszteltek el s amely azonban csupán a tisztviselői fizetések agvonredukálásában és a nyugdíjasok nem fizetésében nyilvánult meg A „szanálás“ végén eljutottak a konverzióhoz és a vagryondézsmához. Tervek és ötletek, amelyek keresztülvihetet- lenek, amelyeknek csak a demagógia tapsolhat de amelyeket a polgári társadalom keretei közé beilleszteni csak a kétségbeesés fantasztikumá­val lehet. De nem is lehet. Argetoianunak a bicskája beletörik a lehetetlenbe, amelyet tör vényként akar szentesíteni. Elkerülhetetlen ku­darca a kormány életét is megpecsételi. Ha ideiglenesen elkerüli is a bukást, a kormány élete már csak agónia. Csak rövid idő kérdése lesz, hogy ezt az agóniát mikor fejezi be a halál  kormány nem tette pártkérdéssé a cukor- ügyet, mire a kamara nagy többséggel leszállította a cukor vámját A vagyondézsmát valószínűleg elejti a kormány — Boila Romulust támadta egy kormánypárti képviselő, Mihalache követelte a vizsgálat megejlését —  kormányválság enyhült (Bukarest, február 18.) Az elmúlt 48 óra idegessége pillanatnyilag megszűnt, úgy lát­szik, hogy a kormány egyelőre, elkerülte a köz­vetlen válságot, .iorga miután ugylátja, hogy a koncentrációs kormány megalakítását szinte elháríthatatlan akadályok gátolják, megnyu­godott. A konverziós javaslat finanszírozására készített tervezetet, miután az összes pártok ellene foglaltak állást, a hírek szerint a kor­mány elejtette és a ja*,.-*;-latét anélkül terjeszti a kamara elé és csak később keresnek lehetősé­get a konverzió finanszírozására. Élénken vitatják politikai körökben Titu- lescu szituációját. Érdekes az a körülmény, hogy a leszerelési konferencián Románia nevé­ben Ghica külügyminiszter beszélt és -nem TL talescu. A londoni- követ • állítólag kijeién tette, hogy nem ért mindenben egyet Ghica beszédé­vel, ő a maga részéről más érvekkel okolta volna meg az ország álláspontját. Az Adeverul hangoztatja, hogy Titulescu nem kapott az uralkodótól megbízást belpoliti­kai problémák megoldására. Titulescu egyéb­ként vasárnap délben az Arlsberg-gyorssal uta­zik Londonba, A csütörtöki nap folyamán Fra- nasovici és-Tatarescu liberális vezetőkkel tár­gyalt és délben Dinu Bratianunál ebédelt. Titulescu, aki tegnap délben ebédre vendé­gül látta Mamut és Lugoseanut, délután Auboínt, majd Avereseut fogadta, este pedig Oculeseu tepesista képviselőt. A londoni követ egyébként meghűlt és igy nem vett részt Popo- -■ lóinak Aubcirt tiszteletére rendezett hun»«va­csoráján, hanem otthon fogyasztotta el estebéd­jét Bratianu Dinu társaságában. Titulescu ma sem jelenik meg a király előtt audencián, mert az uralkodó Mihai vajdával együtt tegnap este Scrovistere utazott vadászatra és csak ma este érkezik vissza. Az audiencia igy péntekre ma­rad. Hír szerint Titulescu vasárnap utazik Londonba. A nap mai eseménye egyébként a cukor vámjának leszállítása, ami valójában a kor­mány kudarca, mert Vasilescu Caipen több Íz­ben exponálta magát a javaslattal szemben.  kamara ^Iharos illése A kamara ülésén elsőnek Cuza szólalt fel. Hangoztatta, hogy a konvertálási törvényja­vaslatot, meg keli szavazni, a vagyonadót azon­ban ő is elveti. Azt javasolja, hogy az állam ne fizesse ki a kültoldi adósságok szelvényeit és ebből fedezze a konverziót. Mirescu szocialista, a Marconi céggel kö­tött egyezmény dosszúrjait kéri. Vasilescu Carpen közbe akar szólni. Lapu dr.: Hogy jen ahhoz Vasilescu Car­pen ur, hogy Stefanescu Amza hadügyminisz­ter nevében beszéljen? A hadügyminiszter res­pektálhatná annyira a kamarát, hogy eljöjjön az ülésre Jorga miniszterelnök: A hadügyminiszter ur szívesen jön az ülésekre és válaszol a kérdé­sekre, de Vasilescu Carpen ur sietett megadni a választ. Önök nem panaszkodhatnak a kor­mány ellen, mert hiszen én például ma vála­szolok olyan kérdésre, ami csak három nap múlva fog elhangzani! (Nagy derültség.) Támadás Boila ellen. Florea kormánypárti a nyugdíjpénztárnál tikövetett visszaélésekét teszi szóvá! Boila Ro­mulus szegény ember volt, amikor a nyugdíj­pénztár élére kerüli es- mint többszörös millio­mos távozott onnan. Kérdi, hogy az igazság- ügymiuisztérium milyen szankciókat fog vele szemben alkalmazni. Pop Valér igazság ügy miniszter kijelenti, hogy a doszárokat már átkérte a pénzügymi­nisztériumtól, azokat , áttanulmányozza és pár napon belit! beszámol a kamarának Mihalache, a nemzeti parasztpárt nevében kéri az ügy sürgés tisztázását. A kormány már tizedik hónapja van uralmon és elég ideje lett volna ra, hogy Boka ellen vizsgálatot folytas­son le. Ha bűnös bői hu úgy’maga a nemzeti paraszt párt :s eljár ellene, de ha nem, úgy szűnjön meg a rágalom-hadjárat. Maga a nem­zeti parasztpárt parlamenti kezdeményezésből javaslatot terjesztett be a köztisztviselők va­gyonának leviziójáiól, de ezt még a kormány nem hozta a ház elé. — Nem mehetünk abba bele — mondja — hogy mindenféle politikai békák itt különböző rágalom-had járatot folytassanak. Az igazságügyminiszter beszélni akar, de D. L loanitescu félbeszakítja. — Miniszter ur, miért nem mondotta meg azt is, hogy kezei között van Boila kérése az ellene való sürgős vizsgálat megindítása tekin­tetében, Pop Valér: Úgy van. Mindnyájunknak kö­telessége, hogy világosságot teremtsünk ebben az ügyben. A dosszárok nálam vannak és át­tanulmányozva azokat, beszámolok a kama­rának. Iorga: Békák ne haragítsák meg önt, Mi­halache ur, amikor mi naponta gyikokat nye­lünk le. Florea válaszolni akar. Mihalache közbe­szól : — Nem fogadom el az összes pártokat vé­gigjárt ember válaszát. Florea: önöket ezek a békák hozták ide és juttatták annakidején kormányra. Jovipale nemzeti parasztpárti: Önnek nincs ! erkölcsi létjogosultsága, hogy itt beszéljen.

Next

/
Thumbnails
Contents