Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-03 / 26. szám
(Dicsőszentmárton, február 1.) Február elsején tartotta meg a Magyar Párt kisküküllővár- megyoi tagozata rendes évi közgyűlését, amelyen képviselve volt a megye minden községi tagozata és jelen voltak azop a vármegyei ín'té- zőbizottsági tagok olyan nagy számban, hogy a Carpati-szálló nagyterme és karzata zsúfolásig telt meg a közgyűlés tagjaival és az érdeklődőkkel, akiknek sorában szép számmal voltak képviselve a dicsőszentmártoni magyar nők is. Az elnöki emelvényen Pekry Géza elnök mellett foglaltak helyet a vendégek. Az Országos Magyar Párt elnökségét Bethlen György gróf elnök és Inczédy-Joksman Ödön ügyvezető al- elnök másirányu elfoglaltsága következtében Sándor József országos alelnök képviselte a központot. A parlamenti tagok közül jelen voltak Gyárfás Elemér dr. szenátor, báró Jósika János, Laár Ferenc és Szabó Béni képviselők. Barabás Béla a megye képviselője betegsége miatt nem jelenhetett meg. A szomszédos Nagy- küküllő vármegye képviseletében éljöttek Apáthy Gyula elnök, gróf Bethlen Bálint és dr. György Zsigmond. Sándor József beszéde. A gyűlést Pekry Géza elnök nyitotta meg tartalmas beszéddel, majd Sándor József tartott nagy beszédet. — Tele van a levegő panasszal és sóhajtással — mondotta — ami nem is csodálható, mert a helyzet valóban nehéz. Három fontos kérdés körül csoportosította az elmondandókat. Az első, a Bukarestből megindult és a Csíkmegyében folytatott gyanús mozgolódás, amely közgazdasági alakulat célkitűzéséivé] próbálja a magyarság egységét megbontani. Óva inti a magyarságot attól, hogy felüljön ezeknek a jelszavaknak. A Magyar Párt kebelén belül mindenik gazdasági érdekcsoportnak megvan a munkálkodási területe és a baj nem is itt van, az még a világháború során indult el. A gazdasági küzdelem vérnélküli háború. Az egész világ bajban van, de még több baj van Romániában, ahol, amint Iorga miniszterelnök mondotta, az erkölcsi atmoszféra megjavítása neki is nagy gondot okoz. Megemlékezett Sándor József az eltűnt súlyos milliárdokról. Tizennyolc milliárd vándorolt ki külföldre olyan államokba, ahol még nem is fizetnék kamatot a betétekért, hanem a betétes kell fizesse az őrzési dijat. A külföld ugyancsak drága kamatra ad kölcsönt Romániának. Most Románia kapott ismét 100 millió frankot, tehát aránylag csekély összegű kölcsönt, de Argetoianu ezt sem hozhatta haza. mert az adósság kamatai fejében kellett kifizetni. Ismertette ezután az úgynevezett hidverési mozgalmat, amely szerint a romániai magyarság lenne hivatva arra, hogy közvetítsen Románia és Magyarország között. A gondolat tehát nem uj és vállalta volna is négy feltétel mellett, amint azt meg is mondotta a hozzáfordulóknak. Az első, hogy román részről kapjon kifejezett megbízást, mert különben azt mondanák róla, hogy irredenta. 2. Fogadják fel közvetítőnek Magyarországon. mert ha nem, akkor azt mondanák, hogy fajának árulója. 3. A közvetítésbe egyezzék bele a romániai Magyar Párt, mert különben azt mondanák, hogy stréber és végül, ami a legfontosabb feltétel, az. hogy előbb Románia intézze él a kisebbségi kérdést, mert különben az egész magyarság, gazembernek nevezhetné. Ami a harmincévesek mozgalmát illeti, Sándor József hangoztatta, hogy a Magyar Párt mindig örömmel és tárt karokkal fogadja a fiatalság tevékenységét, de a valódi fiatalságét, nem pedig azt, amely meg nem magyarázható célokat követ, lévén tagjai és vezetői között, negyven-ötven, sőt hatvan éves fiatalok is. • A gyűlés tagjai tomboló tetszéssel fogadták Sándor József nagyhatású beszédét. Utána Vida Béla dr. főtitkár terjesztette elő a titkári jelentést. Jósika a konvertálásról. Báró Jósika János a szilágymegyei tagozat üdvözletét tolmácsolva ismertette az ország pénzügyi helyzetét, az 19B2. évi állami költség- vetést és annak hibáit. Majd a konvertálási törvényjavaslatról beszélt részletesén. Pejtege téseit a megjelent nagyszámú fÖldmives közgyűlési tagok feszült érdeklődéssel hallgatták. Ismertette azt a javaslatot, amélyet az Erdélyi Gazdasági Egylet nyújtott be a konvertálási tervezet hibáinak korrigálására és amelynek egyes pontjait a bizottság el is fogadta. Leszögezte azt, hogy az Erdélyi Gazdasági Egyletnek és a Magyar Pártnak az a töi'ekvése, hogy megoldja azt a súlyos jelentőségű problémát, ■hogy az intézkedés ne csak a mezőgazda adósokon segítsen, hanem az iparosókpn és a kiskereskedőkön is, akik talán még nagyobb bajban vannak és ne tegye tönkre az adósokon segítve Szabó Béni képviselő, a brassói, fogarasi <’s háromszéki tagozatok üdvözletét tolmácsolta és a kisiparosok sok sérelmét sorolta fel. Hangoztatta, hogy az iparosok nincsenek a mezőgazdasági adósságok konvertálása ellen, sőt óhajtják a mezőgazdák! nyugodt helyzetbe jutását, melyből nekik is csak hasznuk lehet. Szükséges azonban, hogy a kisiparosok és kiskereskedő-adósságok konvertáltassanak. Megemlékezett ő is azokról a törekvésekről, amelyek a magyarságba éket akarnak verni köz- gazdasági törekvések címén. A magyar iparosság nevében hangoztatja, hogy a magyar iparosok intelligenciáján és összetartásán meg fog törni minden egyéni akció, mert a magyar iparos tudja azt, hogy ezidő- szerint lehetetlen olyan szervezetet létrehozni, amelyben a román iparos elfelejtené az ő román és a német iparos feláldozná az ő német voltát. Itt tehát a magyar iparosság sem tudná érdekeit úgy megvédeni, mint ahogyan megvédheti a Magyar Párt kebelén belül. A magyar iparosság törhetetlen falanxként áll a Magyar Párt mellett. Apáthy Gyula, a nagyküküllői tagozat elnöke az ott kisszámban és szétszórtan élő magyarság megingathatatlan bizalmát tolmácsolta a Magyar Párt vezetősége iránt. Gyárfás Elemér dr. szénafé'r a kisküküllő- megyei magyarság sérelmeiről beszélt, főleg % smj» wwffiWMb*' a hitelezők nagy tömegét és a kisemberek in* tézmónyeit, mint amilyenek a kisbankok, népbankok és a szövetkezetek.. Laár Ferenc képviselő a marosvásárhelyi tagozat üdvözletét hozva s az iskolai s egyházi sérelmeket s ezek elhárítása érdekében kifejtett, sajnos nem mindig sikeres, de soha el nem lankadó magyarpárti parlamenti munkát tárta a hallgatóság elé. Mint legfontosabb problémákat jelölte meg az iskolai államsegélyekhez való jogot, a szabad iskolaválasztás jogát, a tanulók anyanyelvén való taníttatást és a magyai anyanyelvnek a közélet minden terén való szabad használatát és az egyházak egyenlő mérték szerinti segélyezést. arról, hogy a vármegyében az adókat nem vetik ki egyformán a magyar és a román lakosságra és súlyos igazságtalanságok történnek az adóbehajtásoknál is. Gyárfás dr. is beszélt a hidverési mozgalomról. Megemlitette, hogy 1923-ban őmaga ugyanilyen gondolatkörrel ' „Erdélyi problémák“ címmel könyvet irt és azt éppen Kren- ner Miklós kisérte megértő kritikával. Csodálkozik, hogy most éppen Krenner áll elő a dologgal, mint a saját ötletével, amely egyébként teljesen időszerűtlen a mai körülmények között. Amilyen helyes lehet ezzel a kérdéssel szakemberek között alapos munkával foglalkozni, éppen annyira helytelen egy újságcikk ötletéből azt a közvélemény előtt tárgyalni. Geley József terjesztette elő pénztári jelentését, majd a megüresedett intézőbizottsági helyekre egyhangúlag megválasztották báró Bornemissza Jánost, gróf Toldalaghy Sámuelt és Pataky Sándort. Surinya Balázs az iparosság nevében biztosította a Magyar Pártot az iparosság hűségéről. A gyűlést közebéd követte, amelyen a toasz- tok egész sora hangzott el, megelőző este pedig a három dicsőszentmártoni dalárda és dombéi fúvós zenekar szerenádot adott Pekry Géza elnök lakása előtt az ott tartózkodó vendégeknek. MEGNYÍLT a szent Vincés Irgalmas Nővérek (Szeretet Leányai) MEGNYÍLT Szent József Magánkórháza Qradea-Nagyvárad, SSr. Gén. Mólban (Szálas u.) 50. Telel.:6—66. Sürgönye.: „Spital losif“. A kórház a következő osztályokkal van felszerelve: Szülészet és nőgyógyászat, sebészet, bélés ideggyógyászat. Röntgen, vese és urológiai vizsgálatok, fül-, orr-, torok*, gége- és fogászati osztály. — Zár! intexet! kezei äs morfinisták, kokainisták és kedélybetegek részére. — Speciális fogyó-, hizó-, üdülő- és pihenő kúrák. — BajjArá betegek kezelése a villany- és vizgyógyinté- zetben, u. m. diaterma, kékfépy (kvarc, Sollux, Gaiván és Farád), valamint magasfrequentiás és villanyhőíélegkezelések. Villany-, négy sejtes- és teljesfürdők, szénsavas-, oxigén-, fenyő- és egyéb gyógyfürdők, gőzfürdők, massageok, zuhanyok és iszappakolások. — Rádium gyógykezelés. — Fogászati rendelő az összes fogorvosi kezelések ős fogtechnikai mnnkákkai bejáró betegek részére. Kórházi ápolási dijak: L A) osztály (külön szoba) ............................................nap! 250 lel I. B) osztály (2 ágyas szoba).........................................napi 150 le! fejenként I!. osztály (3 ágyas szoba) . ......................... napi 120 Sei fejenként III. osztály (4—6 ágyas kórterem)..................................napi 80 Sei fejenként Az I. és II. osztályon szabad orvos választás. wm XV. EVP. 28. SZÁM. KUETlUjMG fii i,i .......... "-“n ni i»r iiTiiHiMi-inr 'i irr i ------------A pártbontókkal, a fiatalok mozgalmával s a „hidverés^-sel foglalkozott a Magyar Párt dicsőszent- mártoni gyűlése „Nem lehet éket verni a magyarság sorai közéi“ FIGYELEM 1 FIGYELEM I 3IEGHYO-W A FÉMOTASIA Str. Nicolae Jorga (volt Jókai u.) 5 sz. DANTE KÖLCSÖNKÖNYVTÁR-ban ahol minden előadásra mindenféle jegy elővételben kapható. Ezen szelvény a Keleti Újság napján tartandó előadás jegyeinek kedvezményére jogosít.
