Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-18 / 39. szám
Cluf-Kolox&văr, 1932. iebrvtăr 18. * €JSMm1GT£OM. Előfizetés belföldön: Egyévra 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kladóhlvatall telefon: 508, 6-94 XV. évfolyam * 39. szám Előfizetés Hagy arországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.80 P« Egyes szám ára 20 Tlllör Lemondott a francia kormány A váratlan kormányválságot az idézte elő, hogy a szenátusban meglepetésszerűen leszavazták Láváit (Párizs, február 16.) A szenátus mai ülésén az elnök megkérdezte Laval miniszterelnököt arra nézve, hogy mikor óhajt választ adni a kormány általános politikája ügyében a szenátusban elhangzott interpellációkra. Laval közölte a szenátussal, hogy érdemleges választ ezúttal még nem tudna adni s hivatkozott arra, hogy Géniben döntőjelentőségü és nagy- fontosságú tárgyalások folynak, melyeknek befejezését be kell várnia a válaszadás előtt. A baloldali szenátorok gúnyos közbeszólásokkal kisérték a miniszterelnök közlését. Laval felvetette válasza elhalasztása ügyében a bizalmi kérdést s a szavazásnál a kormány 23 sza- vazattal kisebbségben maradt. Este 8-kor Laval megjelent Douiner elnöknél s előterjesztette az összkormány lemondását. Titulescn etán laniii Bukarestbe érkezése izgatta ftel a politikai köröket A kormányválság hirét e^yre kolportáKJák —■ €sak a k©nverSáiási javaslat ntám foiskik a Jörga-kormány ? A singapori kaland Japánban is, mint Kínában, két párt áll egy mással szemben: a háború és a békepárt. Tokióban úgy látszik a háboruspárt győz és mi sem természetesebb, hogy Kina mértékadó helyein is a háborús árnyalat erősbödik. A háboruspárt agitációja miatt lett öngyilkos a japán flotta elmozdított parancsnoka, követtek el merényletet a volt japán pénzügyminiszter ellen, — aki kijelentette, hogy háborús kalandokra nincs pénz a kincstárban — és most ugyancsak a háboruspárt sodorja a japán közvéleményt abba a végzetes irányba, hogy merész rajtaütéssel a szingaporei angol erődítésre vesse magát. Ez pedig az angol—orosz háború bekövetkezését jelentené. Szingaporet 1923-ban erősítették meg az angolok, lévén ez egyik legjelentékenyebb sztra- tégiai pont és flottabázis Anglia számára két irányban is. Sakkban tarthatja Indiát és a muzulmán Keletet és védekezhet a jap^n megmozdulásokkal szemben is. Szingapore záloga Anglia Csendes-óceán feletti uralmának és époly jelentékeny, mint az amerikai flottabázis, a Pearl Harbor, a Hawai-szigeten. A mandzsuriai kérdésből és Sanghai féktelen bombázásából hovatovább a csendes-óceáni nagy leszámolás problémája válik, az a régi kérdés, melyet hiába feszegettek két tengeri leszerelési konferencián is és támasztották alá fegyverkezési arányszámokkal, hogy tulajdonképpen ki lesz hát a Csendes-óceánnak az ural Japán nemzeti programjában régóta szerepel az a kívánság, hogy Japánnak mint a mongol világ pionirjének, kell megszerezni a Óceán fölötti vezetés jogát. Nemcsak a túlhajtott nacionalizmus játszik itt szerepet, de bizonyos mértékig Japánnak életérdeke is. A ma már nyolcvanmilliós Japán terjeszkedni akar, le akarja vezetni emberfeleslegét. Egyik irányban Mandzsúria látszik e célra alkalmasnak, a másik irányban Ausztrália. Japánnak evés közben nagyon is megnőtt az étvágya és nem kivan kevesebbet, mint Ausztrália bekebelezését. Vájjon sikerre kecsegtethet-e ilyen merész terv, azt ők, a japánok mindenesetre jobban tudják, mint mi. Tény, hogy például Amerika és Japán között tizenkétezer kilométeres távolság van, egy hajónak 18 napig kell utaznia, inig parthoz ér, Japán pedig földrajzi fekvésénél fogva közelebb van azokhoz a pontokhoz, amelyeket támadás céljából meg kellett jelölnie. Japán bizonyára arra is számit, hogy a mai Anglia erőtlenebb háború folytatására, mint modern történelmének bármelyik időszakában és hogy az a francia barátság is ér valamit, amely suttyomban ott olálkodik Japán háta mögött. Japán politikusai ügyesek és körültekintők, ki tudják lesni az alkalmas pillanatot és valami hallatlan önbizalommal, amelyre csak a mindenre elszánt japán ember képes, reménykednek, hogy az 1905-ös Dávid- Goliáth harcot sikeresen megtudják ismételni. Akkor egy harmincötmilliós nép állott szemben a 180 milliós Oroszországgal — és győzött. Most egy nyolcvanmilliós nép talán még nagyobb sikerrel veheti fel a győzelem reményét . . . Va ószinü azonban, hogy ez a szingapori kalandvágy le fog hülni addigra, ameddig a cselekvés pillanata kellene, hogy elkövetkezzen. Amit ei kétmilliós példányszámú japán lapok Írnak, az még nem szentirás, nem valóság, csak nemzeti aspiráció gyötrődő kiélése. De, hogy ez a terv fölvetődhetett, erről komolyan tárgyalnak, ennek a hagymázos ideának pártja van, lendülete van egészen az uralkodónak az udva(Bukarest, február 16.) Maniu Gyula kedden délután negyed négykor érkezett Bukarestbe. Hét órakor Popovici Mihály lakásán találkozót! és tanácskozott Titulescuval, ki viszont ma hosz szasan tárgyalt Stefanescu hadügyminiszterrel is, majd az uralkodónál jelent meg újabb kihallgatáson. Az Adeverul legutóbbi számában azt Írja, hogy mégis ugylátszik, hogy Titulescu látogatása alkalmával belpolitikai kérdések is felmerültek. Különösen nagy fontosságot tulajdonit Maniu és Vaida Bukarestbe hívásának, mert kizártnak tartja, hogy az uralkodó és Titulescu csak azért hivták volna Maniut Bukarestbe, hogy ott őt a londoni követ külpolitikai eseményekről informálja. Politikai körök véleménye szerint a sűrű királyi audienciák és a pártvezérek tanácskozásai uj kormány megalakítását célozzák. A lap szerint Romániának indokolt az aggodalma a külpolitikai eseményekkel kapcsolatban, mert nem rendelkezik a nemzet egységet képviselő kormánnyal, sőt kormánya a nemzeti akaraton kivül áll és a legkisebb népszerűséggel sem rendelkezik. Titulescu ugyan nem kapott megbízást kormányalakításra, de a jelek azt mutatják, hogy adott pillanatban, esetleg már rövid időn belül, a kormányalakítás irányában is megkezdheti tevékenységét. Az Adeverul úgy véli, hogy a kormányválság a konvertálási javaslat megszavazása előtt nem következik be. Lehet, hogy Iorga még előbb lemond, de ekkor a törvényjavaslatot egy Arge- íoianu vezetése alatti kormány intézné el. Az uralkodó egymás után fogadja audiencián a különböző politikai pártok vezető emberáig, nagyon is mutatja, hogy mennyire hajszálon függ az egész világnak a békéje. Mert Szingapor: a világháború maga. Az angol-szász népek háborúj Ázsiával és háttérben egy latin és egy moszkovita világ, amelyek szintén ki reit. Kormánykörökben nagy az idegesség, viszont az ellenzék egyhangúan foglal állást a konvertálási javaslat uj módosításaival és a vele kapcsolatos uj tervekkel szemben. Mindenütt a közeli kormányváltozásról beszélnek. A kérdés csak az, hogy ez a kormány a jelenlegi parlamenttel müködne-e együtt, vagy uj választásokat Írnának ki. Ezt egy ideiglenes kormány vezetné le, hogy azután annak ered- mén>óképpen alakuljon meg az ügyeket vezető tényleges uj kormány. A nemzeti parasztpárt végrehajtóbizottsága kedden ülést tartott és ezen elhatározta, hogy a maga részéről nem járul hozzá Argetoianu „nemzeti hozzájárulási“ javaslatához, amellyel a pénzügyminiszter a konverziót akarja tető alá hozni, illetőleg pénzügyileg alátámasztani. A liberális hivatalos lap, a Viitorul ngy éltesül. hogy lorga egyenesen a kormány elleni támadásnak minősiti Titulescu látogatását, amit helyrehozhatatlan hibának tart. Iorga tp- vábbra is megmarad amellett az álláspontja mellett, hogy a kormánynak sürgősen távoznia kell és az uralkodóra kell bizni a helyzet megoldását. Kormánykörök a kormány sorsát illetően nagyon pesszimisták és nyíltan hangoztatják, hogy az ország kormányválság előtt áll és a válság még ezen a héten bekövetkezik. lorga miniszterelnök kedden délben újra kihallgatáson volt az uralkodónál. A kihallgatás másfél órát tartott és annak mindenütt nagy fontosságot tulajdonítanak. akarják venni részüket a nagy osztozkodásból. Uj világháború vérrel áztatott magja esirázik távol Keleten és remegő lélekkel figyeljük, hogy hol fog megállni ez a rettenetes erejű forgószél. (Folytatás a 2-ik oldalon).