Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-17 / 38. szám
T'vc. Cluţ-Koloxsvdr. 1932. február 17. * déSerila ÉlElETÍUlS&ű Előfizetés belföldön; Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 508, 6-94 XV évfolyam sje 38. szám Előfizetés flagyerországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre t2.50 P. Egyes szám ára 20 IHlér Minden vagyonra uj adó A konverzióhoz szükséges tőkét Argetoianu „nemzeti hozzájárulás“ néven kivetendő adóban hajtja fel — ^ Minden ingó és ingatlan vagyonra öt százalékot vetnek ki Titulescu tárgyal a pártvezérekkel Maniu és Titulescu Akkor jött haza Titulescu, amikor Maniu Gyulát az erdélyi román intelligencia fiatalságának küldöttsége badacsonyi visszavonultsá- gában felkereste. Akkor kezdette meg Titulescu a maga nagyfontosságu informáló körsétáját a bukaresti pártvezéreknél, amikor Maniu Gyula a román intelligencia ifjúsági küldöttsége előtt meggyőződésének kitárásával jelentette ki: morális és gazdasági anarchiában élünk. A román állam külpolitikájának letéteményese Titulescu és a nemzetközi fórumokon felmerült nagyfontosságu problémák között Romániának a nevében olyan kérdésben kell állást foglalnia, amihez az itthoni magatartás egyöntetűsége szükséges. Olyan állásfoglalás előtt áll, amiben a diplomáciai magatartást összhangba kell hozni a belpolitikai erők végső céljaival. S ami titokzatosság van mindebben, amilyen nagyjelentőségű a hazautazás céljá, arra meg lehet találni Maniu Gyulának a kijelentésében a feleletet. Mert a nemzetközi viszonylatban a román külpolitikai érdekeltség helyzete olyan, hogy ahhoz az ország harmonikus belállapotai vainának szükségesek. Titulescu a világ nemzetközi politikájának a központjából jön és ebben a magas távlatban kapta azt az orientációt, ami sürgősen hazain- ditotta. Maniu Gyula elvonultan egy erdélyi kis faluban mélázik a világ folyása s ebben a világfolyamatban Románia sorsa felett. Morális és gazdasági csőd feldúlt állapotai között élő ország nem tud nekivágni nagyíontosságu külpolitikai akciónak s ez jelenti a feleletet arra a titokzatosságra, amit Titulescu hazahozott. Alkotmányosság, erkölcsi törvényesség, gazdasági öntudatosság győzelme szükséges ebben az országban ahhoz, hogy az állam vezetéséért vállalni tudja a felelősséget akár Maniu, akár Titulescu. Vissza kell adni az embereknek az erkölcs feltétlen fölényes uralmába vetett hitét mert a dezorganizáció lejtőjén haladunk lefelé. S éppen ezért nem látszik kizártnak, még valószínűtlennek sem az a felkapott hir, mely szerint Titulescunak felajánlják a kormányalakítást. Látva a közállapotok összeromboltságát, könnyen felmerülhet a terv és szinte adva adódik a kérdés Titulescu felé: nem kisérelnó-e meg az összefogható erők összefogásával annak a belső kormányzó rendnek a megteremtését, ami a külpolitikai álláspont alátámasztásához szükséges? És voltaképpen ugyanezeket a kérdéseket viszik Badacsonyba Maniuhoz is, akinek a válasza szinte minden héten megismétlődik, mint ahogyan az ifjabb erdélyi román nemzedéknek megmagyarázta: olyanok a mostani belállapo- tok, annyira le van törve minden alkotó szellem, hogy sikert egy vállalkozáshoz nem remélhetni. Ha Titulescu úgy megy vissza Genf be, hogy a koncentrációs kísérletet nem tartja idő szerűnek, akkor ő is ugyanazt válaszolta, amit Maniu üzenget Badacsonyból. Valami azonban válaszolatlanul marad ezek ben a feleletekben és ezekben a magatartásokban. Az, hogy mi történik addig, amig ama bizonyos és várt alkalom elérkezik. Hátha nagyon későn érkezik, vagy nagyon sok minden történik a szétzilálódásunk porondjain, amig elérkezik? Maniu meg van győződve, hogy az erdélyiek megemberelik magukat és az erdélyi románság a maga tradicionális programjára emelkedve adja meg az erőt majd a talpraálli- tásra. Titulescu a külpolitika irányításában szerzett önbizalmában látja a nagyobb veszedelmek elhárítását. Az európai átalakulásokban az egészséges belső életű államoknak, földterületeknek vannak biztosabb kilátásaik. Sokan nem látják ezt és ez a rövidlátó tájékozatlan(Bukarest, február 15.) A konverzióhoz szükséges pénzt Argetoianu külföldön nem tudta megszerezni s most meglepetésszerűen a polgárságra kiirt uj adóból akarja előteremteni. Eszerint átalakította újból az egész konverziós javaslatot, felforgatta az eddigi tervet és elfogadtatta a minisztertanáccsal azt az átdolgozott törvényjavaslatot, amely, a konvertálásnak uj, de egészen zavaros módjait állapítja meg, de amely a konverzió első nagy terhét adóban hárítja át a polgárságra. E meglepetés fogja az elégedetlenséget betetőzni. Az uj konverzió. , Hétfőn délben a kormány tagjai miniszter- tanácsra ültek össze A tanácskozáson Argetoianu pénzügyminiszter expozét tartott azokról a módosításokról, amelyeket a mezőgazdasági adósságok konvertálásával kapcsolatban szükségesnek tart. Külföldi utján meggyőződött arról, hogy a konvertáláshoz szükséges anyagi eszközöket külföldön nem lehet megszerezni s ezért az ország áldozatkészségére kell apellálni. A harmadik szakasznál betoldják azt a módosítást, amely szerint mindazok a követelések, amelyek népbankok, magánbankok, hitelintézetek, takarékpénztárak részéről állanak fenn, A 34. szakasznál a következő pont jön be: A mezőgazdák szanálására, nemzeti hozzájárulás létesittetik és ebből a célból egységes 5 százalékos adó háramlik minden ingó és ingatlan vagyonra. Ezt az illetéket évi egyszázalékos részletben fogják behajtani. Falusi birtokoknál a tiz hektáron felüli birtokra. Kivétetnek a nemzeti hozzájárulás alól a meg nem művelhető földek, legelők, kertek, gyümölcsösök, mocsarak és erdők s a tiz hektáron alóli birtokok. Az 5 százalékos adót fizetik az összes üzemben _ lévő bányák, a romáin kereskedelmi és ipari vállalatok tőkéi, városi uj, vagy régi ingatlanok, az állami járadékpapirok, kötvények, megyei, vagy községi értékpapírok, amelyek aktiv értéket képviselnek és amelyek értékét a kincstár állapítja meg. Készpénz nem tartozik ez alá az adó alá. Kamatnélküli papiros A 35. szakasz szerint a nemzeti hozzájáru lás alapján az amortizációs pénztár kibocsát ság a főtényezö ma azokban a belső viszályokban, amelyek között annyit kell szenvedniük és annyi támadást kell kiállaniok a kisebbségeknek. Ha Titulescu visszautazik hosszabb távoli tartózkodásra és Maniu visszahúzódik a tavasz jeleit nem látva, barlangjába, akkor rossz jelt mutatnak a népnek a számára. Az egyik kinn az állam amortizációs pénztára utján likvidáltatnak konverziós kötvényekkel, a 35-ik szakaszban megjelölt módon. Ezek közül az intézetek kö-:ül a népbankok száz százalékban megkapják követeléseiket, azok a magánbankok, amelyek az utolsó két évben húsz száza-* lóknál kisebb kamatot szedtek, 85 százalékát, ahol a kamat 25 százaléknál volt kisebb, 75 százalékát, a többiek pedig a követelés felét. A népbankok követeléseinek likvidálására az állam külön szerződést köt a központi szövetkezeti bankkal, miután a követelésből 720 milliót, mint az állammal szemben fennálló adósságot levont. A jelzáloghitelek átszálltnak az amortizációs pénztárra és ez fogja likvidálni az összes fennmaradó mezőgazdasági adósságokat is. A magánadósok csak úgy részesülnek ebben a kedvezményben, hogy ha az adósságok tiz százalékát kifizetik három hónapon belül, attól a naptól számítva, amikor a minden egyes adósságot külön felülvizsgáló speciális bizottság döntött a konvertálhatóság felől. A határozatok is csak ettől a naptól kezdve felebbezhetők. kamatnélküli értékpapírokat, amelyeket a tőzsdén nem fognak jegyezni. Ezeket a papírokat azoknak a pénzintézeteknek adják át, amelyeknek mezőgazdasági tárcájuk van és azokat a hozzájárulási alapnak a kincstárba való befolyása mértéke szerint vonják ki a forgalomból. Ezek a papírok adópientesek lesznek. A 36. szakasz szerint minden egyes nemzeti hozzájárulás fizetése alkalmával a kincstár 100 és 1000 lejes nóvértékről szóló hatszázalékos névre szóló járadékot ad az adófizetőnek. Ezek a papírok egyéb adók fizetésénél is igénybe vehetők, azonban csak 50 százalék erejéig, 5 évig azonban nem adhatók el. Hegedűs Nándor interpellált. A kamara ülésén Oteteleseanu megállapítja, hogy az előző ülés gyorsírói jegyzeteiből hiányzik az Epoca cikkének az a részlete, amelyben a lap illetlen hangon irt Mária királynéról. Ottulescu kijelenti, hogy a cikk nem Mária királynéra vonatkozott és azt egyébként Grigore Filipescu irta. az exponált megfigyelő poszton, a másik az erdélyi völgyek közötti csillagvizsgáló magányban, nem tudták még felfedezni a megragadható kilátásokat. A máért nem vállalnak semmi felelősséget, a holnap érdekében nem mernek sorompóba állani. Mi lesz, ha sokáig tart a várakozásuk? Adó minden ingó és ingatlan vagyonra (Folytatás a 2-ík oldalon).
