Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-15 / 37. szám

2 Knmüpm TV. «VF. 36. SZÁM. Mesterségesen felizgatott hangulatban tárgyalta a szenátus a Státus ügyét Oanea szenátor nyitott sebnek nevezte a magyar katholicizxaust és a magyar diákok ellen szónokolt Gyárfás Elemér rögtönzött, de nagyhatású beszéd» ben cáfolt meg minden vádaskodást Jorgfa megismételte, hogy nem fog brutális eszközökkel élni a Státus ellen rodui. — Itt van a bukovinai metropolita — mon­dotta Gyárfás szenátor. Kérdem, hogyha máról holnapra valamilyen véletlen folytán Bukovi­nát Lengyelországhoz csatolnák, ő nem ragasz­kodna-e a román integritáshoz1! Jorga: Ne vitassuk a nemzeti érzelmeket, amihez mindenkinek joga van. Egészen termé­szetes, hogy a Státus akkori vezetői, mint jó hazafiak, a magyar államhoz ragaszkodtak. A leolvadt státusvagyon. A státusi vagyon eredetének jogi ismerte­tése után Gyárfás hangoztatja, hogy az ilyen közvagyon a különböző rezsimek hatása alatt nem szaporodik, hanem csökken és a valami­kor hatalmas státusi birtokok ma jelentéktele­nek. Nevetsége« az az állítás, hogy milliárdos vagyonokról van szó. Nagyrészük jelenleg nem is jövedelmez, hozadékuk alig elég három gimnázium fenntariására, mig a többi iskolák költségeit a hívek és a szülők hozzájárulása adja. (Bukarest, február 13.) A szenátusban Lau- ren'tiu_ Oanea beterjesztette interpellációját az erdélyi római katolikus Státus ügyében. Mind­járt a beszéd elején érzett a túlzó sovinizmus hangja. Interpellációját többször szakította félbe a helyeslő taps csaknem az összes szená­torok^ részéről. Azt hangoztatta, hogy az erdélyi római katolikus Státus nem is annyira egy­házi, mint inkább magyar nemzeti intézmény, amely semmibe veszi a román állam, a buka­resti érsek és a nunciatnra fennhatóságát és te­kintélyét. Ezt azzal bizonyítja, hogy a Státus ezeknek a szerveknek a megkerülésével egye­nesen Kómába sietett Románia elleni vádjai­val. A katolikus Státus nem egyéb, mint seb a román nép testén. Felveti a kérdést, hogy kanonikus jellegű és jogi szemólye-e a Státus és mindkét kérdésre nemmel felel. Ghibu nyomdokain. oanea ezután történeti meggondolásokra tér át és ennek alapján akarja megcáfolni a Státus ügyében kinyomtatott memorandum egyes pontjait, azonban nagyon kevés objekti­vitással és alapossággal. Csaknem ugyanazokat a történelmi eseményeket és dokumentumokat hozza i'el érvül, mint a memorandum, de min­dig az ellenkező konzekvenciát vonja le belőle. Beszédén nyilvánvaló Ghibu hatása. Szemére veti a Státusnak, hogy mindig az erdélyi románság ellen dolgozott s közreműkö­dött annak idején abban, hogy az erdélyi ro­mánságot, a katolicizmushoz való csatolással kettészakítsák, ami a legnagyobb szerencsét­lenség volt a román népre nézve. Mint Erdély legfeduáiisabb intézménye, a román jobbá­gyokkal szemben erőszakosan viselkedett és megakadályozta a románságnak, mint negye­dik erdélyi nemzetnek elismerését. 1918-ban, a forradalmi időkben a Státus Majláth püspök­kel az élén harcot folytatott Erdélynek Ma gyarországtól való elszakitása és Romániával való egyesítése clleD és az impérium változás után mindig igyekezett Romániát, a külföld és a Szentszék előtt kompromittálni. Útjában van a kolozsvári egyetem és a mezőgazdasági aka­démia fejlődésének. A Ferdinánd király egye tem, mondja, mindig barátságos volt a magya­rokkal szemben. A magyar diákok otthonosan is érzik magukat az egyetemen, magyarul be­szélnek és kedvezőtlen hatásokat is gyakorol­nak a román kollégáikra. — Kénytelenek leszünk — mondotta — a kolozsvári egyetemet mozgósítani a magyar diákság és a íitátus ellen. Á vagyon az államé. Beszéde összefoglalásából különben kiderül, hogy az egész kampány nem elvi alapon áll, hanem kizárólag a Státus vagyonának és isko­láinak elvételét célozza. Ezután azt fejtegette, hogy az óriási va­gyon az államé és az erdélyi összkatolicizmusé és kulturális szükségletek fedezésére kell szol­gálnia. igy tehát fel kell oszlatni az állam, a római és görögkatolikus egyház és a kolozsvári egyetem között. Beszéde további folyamán Ghibu elméletét mondja el a Státus jogi személyiségének kér­déséről. A hangúit általában nagyon kedvezőtlen volt a replika számára. A magyar szenátorok és különösen Sándor József, a beszéd tartama alatt azonnal igyekeztek korrigálni és tilta­kozni, de nem engedték őket /.éhez és egymás­után hallatszottak a „jós“ kiáltások. Onea be­széde mintegy három órát vett igénybe. Gyárfás minden vádpontot megcáfol Gyárfás Elemér dr. magyarpárti szenátor kért szót ezután. Először is a szenátus elnézését kérte, ha válasza némileg hiányos lesz. Vissza­utasítja Oanea vádjait és a beszéd alatt készí­tett jegyzeteiből sorban cáfolja meg az inter­pelláció minden pontját. Gyárfás Elemér dr. először is tiltakozott az ellen, hogy az ügynek a Szentszék elé való ter­jesztését államellenes cselekedetnek tekintsék. A pápához benyújtott memorandum szószerint azonos azzal, amelyet, a Státus a román fóru­moknak is átadott. A Státus nein akarta a köz­véleményt felizgatni mindaddig, amig a kor­mány részéről békés elintézést remélhetett^ noha annak idején az ügyész maga azt kér­dezte, hogy miért nem indít a Státus kampányt igazsága érdekében. Azt azonban meg kellett tegye, hogy illetékes fórumok, a román kor­mány és a Szentszék előtt leszögezze álláspont­ját. Erre jogot ad a konkordátum is. Kitér Oanea azon állítására, hogy az erdé­lyi római katholikue Status intézménye seb lenne a román nép testén. Szomorú dolog, ro­mán szempontból nem előnyös ezt állítani, mert azt je­lenti, hogy Románia másfélmillió kat- holikussága seb az állam testén és könnyen felmerül az a kérdés, hogy egészséges-e az a test, amelynek ekkora sebe van? Nincs miért tiltakozni az ellen, hogy a Státus hozzájárult az erdélyi románság egyrészének a romai egyházzal való uniójához. Hogy ez szerencsétlensége volt-e, vagy előnyére vált a román nemzeti kultúrának, azt döntsék el ma­guk között a román katholikusok és ortodoxok, a Státus meg van győződve, hogy a katholi- cizruus nagy szolgálatot tett a román népnek. Hivatkozik Jorga több hasonló értelmű nyilat­kozatára. Nem a római katholikus Státus volt uz, amely az erdélyi román népnek negyedik nemzetként való elismerését megtagadta. Jorga: Minek boncoljuk a történelmet. Nem a távoli múlton múlik az ügy elintézése. Senkit sem lehet ma felelősségre vonni a kö­zépkori intoleranciáért. Jorga: a magyar hüségeskü természetes. Gyárfás az idő rövidsége miatt nem akar tovább foglalkozni a történelmi résszel és ezért áttért a politikai fejtegetésekre. Ki kell térni arra a vádra, hogy 1918-ban a Státus és Majláth püspök a magyar integritás mellett foglalt volna állást. A státusgyülés 1918-ban november 15-én volt, vagyis két héttel a gyula- fehérvári román nemzetgyűlés előtt, tehát egé­szen természetes, hogy akkor még a regi ál­lamnak letett hisségeskühöz híven nyilatkoz­tak. A szászok csak 1919. januárjában foglal­tak állást, a magyarok pedig a békeszerződés ratifikálása után. Nem lehet 3918. novemberé­ben tett nyilatkozatokért valaki ellen felhábo­Az olasz tanárok nem román állampolgárok. Épen úgy nevetséges az is, hogy Jósika Lajos, státusi elnök, annakidején a Státus-va- gyont egyszerűen ellopta volna az államtól. A puszta tény, hogy a magyar állam ezt tudomá­sul vette, most hatvan év után elegendő jog_ cim már a jogos tulajdonra. Nem akar kitérni részletesebben Oanea állításaira, csak három főpontra kíván reflektálni. Az egyik a kolozs­vári egyetem olasz és francia tanárainak ügye A szabályzat szerint a magyar királyi Ferenc József tudományegyetem katholikus tanárai tagjai a státusnak. Az uj szabályzat ezt ki is bővitette az összes katholikus felsőiskolai taná­rokra, de az természetes, hogy az illetőknek be kellett volna jelenteniük, hogy reflektálnak erre, amit nem lettek meg. Egyébként az emlí­tett tanárok nem román állampolgárok és igy nem lehetnek tagjai a státusnak. — Mit szólnának Önök ahoz, hogyha bevá­lasztanám tagjaink közé a nem román állam­polgárokat! Akkor lenne még csak vihar. Egyébként a státus melletti bizonyíték, hogy Kiss Géza liberális szenátort állandóan meg­hívták az ülésekre, noha vele szembeni szimpá­tiával igazán nem vádolhatok. Vizsgálati jegyzőkönyv a meg nem indított vizsgálatról. Ami a státus elleni vizsgálatot illeti, Pop Valér akkori erdélyi miniszter és Hamangiu kijelentették, hogy nem rendeltek el vizsgála­tot a Státus-ügyben. Most a legnagyobb meg­lepetéssel hallotta, hogy Oanea felolvasta a vizsgálati jegyzőkönyvet, arról a vizsgálatról, amelynek elrendeléséről nem is akartak tudni és amelyet magas állami titokként kezeltek. Kié az óra? A Lep adat u- féle iráshamisitás vádját szál­lította le ezután kellő értékre, majd arra a ki­jelentésre, hogy a mai birtokok a romániai összkathoiieizmus tulajdona, Gyárfás a követ­kező módon válaszolt: — Én katholikus vagyok — mondotta, katholikus Oanea ur is és Csiszár érsek is. Kivett a zsebéből egy órát: Ez még nem je­lentheti azt, hogy ez az óra az Oanea űré és a Csiszár érsek űré is. A státus erdélyi katholikus egyházi szer­vezet, egyik vád ellene az állaroellenesség. Jogi személy nem lehet államellenes, csak egyes egyének. Járjanak el ezek ellen, bün­tessék meg őket, ha kell, de ne bántsák az egy­házat. Egy másik vád, hogy a kanonikus szem­pontoknak nem felel meg. Bízzák ezt a szem­pontot az egyházi elöljárókra ós ne izgassák vele a közvéleményt a mai, enélkül is izgatott időkben. Ha pedig a vagyonkérdésrőí van szó, akkor forduljanak a bírósághoz, bizonyítsanak és ne folyamodjanak hangulatkeltéshez, ami igazán nem időszerű egy olyan konstruktiv intézménnyel szemben, mint a Státus. A Stá­tus a múltban sem tett egyebet, mint teljesí­tette egyházával szembeni kötelességeit és most is vállalja a harcot ebben az irányban. Gyáríás három kérdése és Jorga higgadt válasza Végül három kérdést intézett a minisz­terelnökhöz: Vau-e tudomása arról, hogy Ghibu könyvére rá van nyomtatva a közoktatásügyi minisztérium szó és igy mintegy hivatalos köz­leményként szerepel! Jorga: Nem tudok erről. — Adott-e a közoktatásügyi minisztérium pénzt a Ghibu könyvére! Jorga: Egyéb komolyabb dolgok fedezé­sére sincs pénzünk. — Fenntartja-e a miniszterelnök ur azt a kijelentését, hogy nem szándékszik brutális eszközökkel likvidálni az ügyet, hanem békés megoldást keres! Gyárfás beszédére Jorga válaszolt. Újból leszögezte, hogy nem fog brutális eszközökkel élni és arra törekszik, hogy az ügy békés és sima elintézést nyerjen. Méltatja Óanea szor­galmas munkáját, de elismeri, hogy több he­lyen fiatalos heve és túlzó nacionalizmusa el­ragadta. Elismerte Gyárfás szenátor objektivi­tását és folyékony románsággal előadott érvei­nek súlyát, végül újból ismételte azt, hogy a kormány nem antiklérikális, az erdélyi katho- licizmusnak nem ellensége és objektiv igazsá­got, vizsgálatot Ígért az ügyben.

Next

/
Thumbnails
Contents