Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-14 / 36. szám
Előfizetés belföldön; Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 tej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi ós kiadóhivatal! telefon: 508, 6-94 XV. évfolyam Jje 36. szám Előfizetés Magyarországon; Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.59 P» Egyes szám ára 20 Hllftr Az emberiség (l.) A kínai diákok kiáltványt intéztek a legfelsőbb fórumhoz, az emberiséghez. Elpanaszolták, hogy rosszul bánnak velük a japánok. Robbanó bombákkal egy nyílt városrészt lövöldöznek össze, a tanárokat, diákokat összefog - dossák, könyvtárakat gyújtanak fel, mindezt ok nélkül, hadüzenet nélkül. Ezek a naiv kínai diákok, akik hol amerikai, hol pedig európai egyetemeken szerezték műveltségűket ós fajtájuk többezer esztendős kultúrája fölé a nyugati civilizációt serénykednek fölrétegezni, úgy képzelik el, hogy az emberiség tud tenni valamit az érdekükben. Az emberiség azonban csak a füle tövét vakarja ós nem tesz semmit. Mindig csodálkozunk, ha valakinek eszébe jut, hogy az emberiséget környékezze meg keserveivel. Ez még romantikusabb vállalkozás, mintha valaki egy szál deszkán az óceán közepéről palackba gyömöszölné nevét és lakásai és várná, hogy mi lesz. Az emberiség a legüre- svhb fogalom a világon. A legnagyobb sóhivatal. Ezerszeresen hatványozott Népszövetség. Pedig ha van valakinek jogcíme az emberiséghez fordulni, hát a kínainak van. Kétezer- millió ember él a földkerekségen és ebből leg alább is négyszáz kínai. Szóval minden ötödik t ember. De ez a jogcím csak elvi alapon nj ug- szik. Kínaiak vannak — emberiség nincs, az csupán fikció. Emberek vannak, nemzetek és fajták. Egye- dek, foglalkozási ágak, pártok. Az egy ember több mint az egész emberiség. Ha nekem, a szomszédomnak, vagy egy harmadiknak panaszkodnának a kínai diákok, többre mennének. Egyénenként nagyon is meg tudjuk élten i, hogy mit jelent az, amikor egy rommá lőtt városból puskákkal kergetik ki a lakosokat és amikor az élet házaiból nem marad több, mint egy-egy füstölgő rom, eltépett falragasz. Például milyen kísérteties: egy fél plakát a kinai negyed egyik mozijának megüszkösödött falán: „Nyugaton minden csendes“, — Remarque filmje. Az emberiség, mint olyan, mint külön testület, aereopag sohasem tudott még egy gyufaszálat sem felemelni. Ezt legjobban a kínaiak tudhatják. Hiszen pár hónappal ezelőtt, amikor a Jang-Cse eláradt és milliók pusztultak el éhínségben, a modern korszak egyik legborzasztóbb katasztrófája sújtotta őket, akkor is proklamiroztak. Koldultak egy darab kenyeret, az emberiség azonban a vállát vonogatta és az óceán másik partján hajórakományszámra vetette be a tengerbe a rizst, búzát, kávét és élelmiszert. És nem jártak jobban azok a népcsoportok sem, amelyek másnemű kérelemmel fordultak a nagy tekintetű emberiséghez Még jó, hogy nem is ügydarabozták az ilyen platonikus beadványokat.. Mert az emberiség a legfelelőt- lenehb valami, amit csak el lehet képzelni. Nem is csoda, hiszen intézményeinek is az a hibája, hogy akik élén állanak, könnyedén egymásra hárítják a felelősséget. Vájjon mindig igy volt ez és az életnek a törvénye, hogy igy legyen a jövőben is? Nem A fejlődésnek az a vonala, hogy az emberiség üres fogalma eleven tartalommal telittessék meg Az ember, mint a nagy összesség tagja, önönmagában véve sem nem rossz, sem nem jó, egyszerűen közömbös. A kollektivitás nagy érzéke hiányzik belőle, az, hogy tudatosan részt vegyen a szolidaritás összekötő gondolatában Nem az a baj hogy az emberiség nem úgy érzi magát, nem úgy viselkedik, mint. egy ember De hogy az ember nem viselkedik úgy, mint maga az emberiség. A nevelés döntő problémáAlighogy elsimult a rövid kormányválság, a cukor- kérdésben leszavazták a kormányt Tituiescu útban hazafelé — A király szombaton és vasárnap csak őt Sogactfa — Izgatott hangulat, viharos jelenetek a kamarában A liberálisok még tárgyalás alapjául sem lohadják el a konverziós javaslatot (Bukarest, február 12.) A politikai helyzet fölött, amelyben a konverziós javaslat egyre fokozza a várakozást, az a tény uralkodik, hogy Tituleseu hazaérkezik. Elindult Genfből s a szombati és vasárnapi r»*, ,vn az uralkodó mást nem fa fogad, csak a londoni követet. Nagyjelentőségű ügyeket fognak elintézni, amelyek minden valószínűség szerint külpolitikaiak s amelyeknek csak közvetve lehet belpolitikai vonatkozásuk, vagy következményük. A konverziós terv keresztülvitele előtt nem is volna lehetséges a kormány eltávolítása, mert a helyét cl sem foglalná más, hacsak Argetoianu nem venné át a kormányelnökséget. így a kormányválságot igyekeznek kitolni még abban az esetben is, ha a miniszterelnök lemondási szándékot akarna megvalósítani. .Horga a koncentráció ellen. Elég sokat mond Jorga lapjának egy mondata, ami minden valószínűség szerint magától a miniszterelnöktől származik. A Neamul Romanesc mai számában a következőket Írja: — Jorga miniszterelnök nem hiszi, hogy egy koncentrációs kormány alakítható és igy nem lehet neki szerepet tulajdonítani egy ilyen kormány megalakítása körül. Tehát e mondat szerint illetékes helyen szóba került a koncentrációs terv úgy, hogy Jorgának e kijelentése ebbői kaphatott aktualitást. Argetoianu ma kihallgatásén jelent meg a királynál. Az audeneia 11-től 1 óráig tartott. Várják Titulescut. Az Adéverul Tituleseu hazaérkezéséről Írva újból hangsúlyozza, hogy az utazásnak kizárólag külpolitikai céljai lehetnek, bár nincs kizárva, hogy belpolitikai kérdések is szóba fognak kerülni az audencián abban a vonatkozásban, hogy az ország külpolitikáját egy koncentrációs kormány jobban alátámaszthatja. Tituleseu érkezése nem lesz kihatással a belpolitikai helyzetre. A Viitorul szerint különböző kommentárok hallhatók a londoni követ érkezésével kapcsolatban. Tituleseu a külállamokkal folytatott tárgyalásai során meggyőződött arról, hogy olyan helyzet áll fenn, amelyben szükséges bizonyos káros hatásokat elhárítani a külpolitika utjából. A lap itt Ghica külügyminiszterre céloz. Lebeszélték Joargát lemondási szándékáról Bukaresti lapok ismét válsághíreket közölnek, sőt azt állítják, hogy Jorga miniszter- elnök tegnap le is mondott, de a lemondását a király nem fogadta el. A lemondás okáról különböző verziókat korpoltál az ellenzéki sajtó, amely részint Jorga és Argetoianu konfliktusára vezeti vissza a történteket, részint Titu- lescu hazaérkezésére, illetve arra a tényre, hogy a londoni követ királyi audenciájának kitűzéséről Jorgának nem volt előzetes tudomása. A Dimineaţa szerint Jorga szerdán délben volt kihallgatáson a királynál. Az audenciáról igen lehangoltan jött vissza a miniszterelnök és egyik barátjának ki is jelentette, hogy a király koncentrációs kormányt akar, ezt világosan mondotta. Ez nagyon lehangolta a miniszterelnököt, annyira, hogy csütörtökön délelőtt egyik minisztertársának ki is jelentette, hogy már nem érzi magát miniszternek. Később elkergette a rendőrt a lakása elől, akinek ott nincs keresnivalója. Amikor tegnap délelőtt Válcovici miniszter meglátogatta Jorgát, azt mondta neki a miniszterelnök, hogy siessen, intézze el a sürgős ügyeket amíg lehet. Válcovici értesítette Arge- toianut, aki azonnal Jorgához sietett. A pénzügyminiszter érveire megígérhette Jorgával, hogy eláll lemondási szándékától. Mind e hirekkel szemben a Rador távirati iroda határozottan közli illetékes helyről nyert ama információját, hogy a válsághírek csak a lapok fantáziájának szüleményei. ja. hogy elérkezzünk a belátásnak arra a szintjére ahol mindenki, ahol gondolkodik és cselekszik. úgy gondolkozzék és cselekedjék, mintha az összesség nevében kapna erre felhatalmazást. A kinai diákok ott tévesztették el az ügyet, amikor többet tételeztek fel a fehér emberiségről, mint amennyit szabad lett volna. Ha majd a keleti ember átcivilizálódása után hekövetkezik a nyugati ember átmiivelődése a vallásrendszerek és filozófiák mélységes értelmezésében, akkor nem lesz üres palackba hányt jajkiáltás az emberiséghez intézett S. O. S
