Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-14 / 9. szám

-i—rnrimfCTnrmwMi>fMiM«iiiiiiirii-irriiiiii XV. EVF. 9. SZÁM. ■MU«— inomiOMnsMüvÉsim Tíloínár dem ufató BécsŐen Jemand, Molnár Ferenc uj vigjátéka (Becs, január 12.) Néhány hete csak, hogy a Reinhard bécsi színháza, a Josefstädter Theater százas széria után levette műsoráról Molnár Jó tündérét és íme megint Molnár premier volt Becsben. Az uj Molnár vígjátékot, melynek Jemand, magyarul tehát valószínűleg: Valaki a címe, ezúttal Pestet is megelőzve játszák Bécsben, még pedig a Deutsches Volkstheater- ben. Abban a színházban tehát, melynek szín­padáról jó húsz esztendővel ezelőtt Molnár meg­hódította a bécsi közönséget, amelyhez azután Beinhard kedvéért hűtlenné lett. Az ördög és a Liliom emlékezetes korszaka volt ez. Es tör­ténetesen ugyanaz a színész: Kramer játsza a Jemand főszerepét, aki annak idején az Ördö­göt. a Molnár első export-vig játékát a címsze­repben diadalra vitte. Az idő persze Kramer felett is eljárt. Hóditó bonvivánból színpadi apává öregedett. De hiánytalanul megmaradt, sőt tahin még fejlődött is ritka beszédtechni­kája, megmaradt pompás megjelenése, közvet­lensége és humora. Ezzel a nagyszerű felké­szültséggel aztán el tudja velünk fogadtatni a Valaki erősen bizarr alapötletét, amelyen az egész vígjáték épül. A szakításai révén dúsgazdaggá lett szép, de harmadrangú színésznő unja már az örökös utazgatást, a világcsavargást. Otthonról, nyu­galmas életről álmodozik. Persze nem szerény kétszobás lakásról, hanem főúri kastélyról va­lahol a Duna mentén. A pénze meg van hozzá. Most már csak még valaki kellene, aki a főúri kastélyhoz a főúri címet szállítja. Az álomban ugyanis a grófi cim is benne van. Ezzel feléke- sitve szeretné az ifjú ex-szinészoő a „környék védangyalának“ hálás szerepét játszani. Fér­jet, akár főnemesi rangú férjet is, olcsón vásá­rolhatna. De attól tart, hogy ez az ur valami­kor és valahogy még is csak kényelmetlenné válhat. Komplikációkat okozhat és megzavar­hatja az oly erősen áhított nyugalmat. Kap te­liét szélhámos apja tanácsán, hogy a férjnek nem kell okvetlenül élő embernek lennie. Jó lesz egy képzeletbeli ur is. Valaki, akiről a szü­letési bizonyítványa és egyéb gyorsan megszer­zett okiratai, az adakozásai, a címére nap-nap után érkező levél-halmaz, a bankszámlái, a tőle és a róla megjelent újságcikkek, a fegyver meg a szivarszipkagyiijteménye és ezernyi apróság révén — amikről a vén gazember imponáló ta­lálékonysággal és nagyszerű rendezői művész- tettel gondoskodik — a világ majd elhiszi, hogy eleven valóság. A játék sikerül. Sőt túlságosan jól sikerül. („Segíts, Allah, de ne ilyen na­gyon.“) A kitalált grófnak politikai ellenfelei és irigyei támadnak, hitelezői jelentkeznek, sőt már egy apasági keresetnek botránya is fenye­geti. Báadásul útjában áll annak a jócsaládból való és kissé suta fiatalembernek, aki megsze­rette a „grófnőt“ és a viszonzás nem elégíti ki, mert a nagymamájától, aki felnevelte, azt ta­nulta, hogy csakis „törvényes és gyermekkel megáldott házasság boldogít.“ Az elképzelt és képzeletbeli mivoltában is komplikációkat fel­idéző férjnek tehát pusztulnia kell. Ugyanaz a szélhámos, aki az élettel megajándékozta, vet most véget létezésének. Egy Délamerikából ér­kező távirat a gróf halálát és az őserdők mélyén történt elhantolását jelenti... A közönség és a sajtó egyaránt hódol Mol­nár tehetségének. Nagv a siker. (f. j.) (*) A színházi bérlők szives figyelmébe. A pár iietes színházi szünet alatt, hogy a bérlők és a színház közötti viszony meg ne szakad ion az igazgatóság úgy intézkedett, hogy minden bemutatandó uj film premiérjének napján úgy a premiere, mint az „A“ és „B“ bérlők az est' í) órára kitűzött mozielőadast díjtalanul néz­hessék meg. A bérletjegy felmutatása ellené­ben a bérlők a színház bármely helyére beme- hetnek. Ez a bérlőkkel szemben való előzéke;: ••• ség természetesen nem érinti a bérlők biztos’- tott jogait, mert a szinbáz pontosan le fogja játszani a bérlet hirdetésben jelzett előadáso­kat. Torockó és a torockói menyasszony A „Magyarság“ cimü budapesti lap kö­zölte ezt az érdekes levelet: igen tisztelt Szerkesztő Ur! Erdélyben élek, csak néha járok fel a fővárosba. Most itt vagyok néhány napra és mint erdélyi unitárius magyar, természetesen felhasználom az alkalmat arra, hogy megnézzem a Belvárosi Színház vigjátó- kát, A torockói menyasszonyt, Az előadás olyan visszás érzéseket keltett bennem, amelyeknek szeretnék kifejezést adni. A vígjátéknak sok a kedves, mulatságos részlete, amelyekben gyönyörködtem. Teljes el­ismerésre méltó a kitűnő színészek játéka is, igazán valamennyieknek kijár a taps. A víg­játék témája, alapeszméje ezzel szemben olyan, amellyel nehéz megbékülni. Ez a színpadi munka, mintha csak azért vá­lasztotta volna szinteréül Torockó kies völgyét, bájos és eredeti népviseletét és a mi érdekes, unitárius hitfelekezetiinket, hogy jobban alá­fesse az unitárius-zsidó kettős vallásu Patkós Nagy Rózsi és a tisztán zsidó Herskovics kocs- máros személye körül lejátszódó bonyodalma­kat és az egészből a zsidóságot glorifikáló kul­tuszt hozzon ki. Ez még önmagában véve nem túlságosan nagy baj. Súlyosabb hiba, hogy a máskülönben eleven és érdekes színdarab fel­áldozza a torockói magyart, csúfosan állítja be az emelkedett hit világu miitáráius lelket. A cselekmény szerint Patkós Nagy Rózsi tizen­nyolc évig unitárius hitben ólt és egyszerre ki­derül róla, hogy zsidó. A lelki válságban ver­gődő, ártatlan leány talán bucsuzásra még egy vasárnap megjelenik az unitárius templomban, innen azonban esufondárös, zsidógunyoló sza­vakkal elriasztják, elzavarják az unitáráius hí­vők. Igen tisztelt Szerkesztő Ur, ez a száz szá­zalékban unitárius torockói nép nem viselkedik ilyen durván, ez ellen a beállítás ellen nemcsak az igazság, hanem az elemi jóizlés nevében is tiltakozni kell. Az írónak talán nem minden szavához szük­séges az igazság, de nem is szabad a valósággal teljes ellentétbe kerülnie, különösen akkor, lia igazságtalansága kárára lehet másoknak. A to­rockói menyasszony igazságtalansága kárára van a torockói magyar népnek. Aki ezt a né­pet csak a Belvárosi Színházból ismeri, azt fogja hinni róla, hogy türelmetlen, igazságta­lan és rideg érzületit a másvallásuakkal szem­ben. Ezzel szemben az igazság az, hogy a világ­nak egyetlen más sarkában sem tekint a homo­gén vallásu lakosság olyan tökéletes erkölcsi magaslatról a más hitvallásnak felé, mint a to­rockói és általában az erdélyi magyarok. Az erdélyi magyarság közmondásos türelemmel és megértéssel viseltetik vallási kérdésekben mindenki iránt. Vájjon tudja-e A torockói j menyasszony érdemes szerzője, hogy a kicsi Erdély, János Zsigmond fejedelem alatt, 1568- ban az egész világon elsőnek iktatta törvénybe Tordán a vallás szabad gyakorlását? És ez a törvény mind mostanáig sehol sem érvényesült a gyakorlatban olyan tisztán, mint éppen Er­délyben. Ennek az országnak magyar népéről igazságérzettel nem illik olyan ferde képet fes­teni, amint azt a Belvárosi Színházban látjuk, sőt talán nem is szabad. A helytelen beállítás ellen szót kell emel­nem a történeti igazság, az unitárius felfogás, meg a torockói faj- és hittestvéreim érdekében is. Egyebekben béke közöttünk! E. Borbély Sándor. (*) Erdélyi Muzeum. Az Erdélyi Muzeum legújabb füzete, az 1931. évfolyamot befejező 10—12. száma, Dr. György Lajos főtitkár szer­kesztésében a következő gazdag tartalommal jelent meg: Dr. Tavaszy Sándor: A szociológia filozófiai alapjai. Dr. Balogh Arthur: A szé­kely vallási és iskolai önkormányzat. Dr. György Lajos: Eulenspiegel magyar nyomai. Dr. Dömötör Sándor: A cigányok temploma. Dr. Banfi Florio: Olasz novella Zápolya János magyar királyról. Józsa János: A piaristák bukaresti letelepedésének kísérlete és Mavro- cordat Konstantin. Dr. Erdélyi Pál: Adatok Zajzoni Rab István életéhez. Dr. Balogh Ernő: Mélyfúrás Kolozsváron. Bányai János: A ruo- reni-i égő petróleumkut. Dr. Koleszár László: Parády Kálmán alkattani megvilágításban. Könyv- és folyóiratszemle. Mutatványszámot készséggel Küld az Erdélyi Muzeum kiadóhiva­tala, Cluj-Kolozsvár, Str. Baron L. Pop (volt Brassaí-u.) 5. szám. (*) Az „Ellenőr“ uj száma. Politikai, köz- gazdasági, irodalmi és színházi kérdéseket fel­ölel Tóth Sándor folyóiratának, az „Ellenőr­nek most megjelent uj száma. A változatos és élénk tartalmú és gondosan szerkesztett szá­mából kiemeljük az alábbi cikkeket: A katho- likus napilap első számához, Tóth Sándor cik keiből: Újévi naptár, Szilveszter után, Közgaz­daság a szerkesztőségben, Motaş, a íöldgázdik- tátor és a magyarországi részvényminoritás, Lengyel Irén ügy, Kovach Aladár: Párisi Mo­zaik, Tamásy György: Ne kiabáljunk, hanem beszéljünk, A Budapesten élő erdélyiek Han- kó Elemérért, Ganzék nagybányai üzlete, Nyi­latkozik a tordai primár, Piaci árusok hajdan és most, Szomorú vulkáni tudósítás. Jól infor­mált és tartalmas a lap Közgazdaság rovata és őszinte kritikákat találhat az olvasó a Színház rovatban. Az „Ellenőr“ kapható az egész or­szágban mindenütt, ahol újságot árulnak. DÁC1Á-MOZGÓ HETI MŰSORA: Szerdán délután 3, 5, 7 és este 9 órakor utoljára! „A fehér íogolynö“, vágj' „A bomeoi maharadzsa", németül beszélő hangos világfilm. A Hindu siremlé- ket messze felülmúló monumentális filmkolosszus. A főszerepekben: Rose Hobart, a Liliom hősnője, a férfifőszerepben: Charles Bickfort, Amerika leghí­resebb drámai szinésze. Egy fehér asszony páratla­nul izgalmas története a borneoi maharadzsa palo­tájában. Helyárak: a délután 3 órai előadáson er­kélyülés 10 lej, páholy és földszinti ülés 20 lej. Az 5, 7 és esti 9 órai előadáson: 10, 20 és 30 lej. Csütörtökön, péntek, szombat, vasárnap: Délután 3, 5, 7 és este 9 órakor premiere! Az UFA legszenzációsabb hangos világfilmje: „A király parancsol“. Flötenconcert von Sanssouci.) A legmonumentálisabb történelmi film, amelyet va­laha alkottak. A főszerepekben: Renate Müller, Ottó Gebühr, Walter Janssen és Raul Arlan. Hely­árak: A 3 órai előadáson erkélyülés 10 és páholy, valamint földszinti ülőhelyek 20 lej. Az 5, 7 és esti 9 órakor 10, 20 és 30 lej. A CLUJI ROMAN OPERA MŰSORA: Szerda, január 13.: Faust. (Valentina Cretoiu, a buka­resti Opera tagjának közreműködésével.) DER MÖRDER a világ legizgalmasabb detektív drámája, mely a düsszeldorfi vámpir, Kürten életét mutatja be. A fil­met rendezte Fritz Lang, Thea v. Harbou kéz­irata nyomán. — Bemutatja január 14.-1 kezdettel a SELECT MOZGÓ •• KüSH£i % 4 : ,<Jü§A film megtekintése fiatalkorunknak ‘ * * szigorúan tilos. — Kérjük a jegyeket ide- HFÜJében megváltani. — Monopol Panfilm.

Next

/
Thumbnails
Contents