Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-13 / 8. szám
XV. EVP. S. SZÁM. manBHHnnni 3 •ffiXWni<u>MW« WWIIMWI ^.«wtwiwriu. —BBHMMWBW^^MHfcWÜUIIdlgSPiraüiyMiMIJaWPfU IW—W A Magyar Párt tagozataitól vár támogatást a diák- segély.akció A magyar főiskolai ifjúság szegényeinek a helyzete egyre súlyosabb. Az egyetemi félév- kezdetére most érkeznek vissza s vannak, akiknek még szállásuk sincs, azokra a napokra, amelyek alatt várják, bogy hátha valamilyen lakás, elhelyezkedés nyílik a számukra, vagy segélyt kaphatnak. Annyi pénzük nincsen, hogy a legszerényebb tömeglakásban födél alá húzódhassanak s ebben a csikorgó hidegben hajléktalanul várnak segítségre. Kitartásuk utolsó erőfeszítéseire van szükség, hogy életpályájuk összeroppanásának kétségbeejtő veszedelme ellen küzködve védekezzenek, amíg csak tudnak s igy is vannak már sokan, akik menthetetlenek. E serdülő egzisztenciák, jövőreménységek között nagy aratást végzett a kérlelhetetlen nyomor s vannak még nagyon sokan, akik megmentésre szorulnak. Vidéki gyűjtésekkel most nehány párttagodat siet az akció támogatására. Minden párt- tagozat számára buzdító példát mutathat az alábbi kimutatás, amelyben falusi tagozat is beküldötte a maga gyűjtését. Ez a példa adhatna lendületet a sok nehézségekkel küzdő gyűjtési akciónak. A Diáksegélyakció javára újabban a következő adományok folytak lse: N. N. Érmihályfalva 300 lej. Temesvár-Erzsébetvárosi Magyar Párttagozat 1200 „ Brassói Magyar Párttagozat 3140 „ Keresztes Ödön. Marosiadé,s 250 „ Hahnágy községi Magyar Párttagozat (Fogaras m.) 500 „ Összesen: 5190 lej. Eddig begyült adományok összege 75.930 „ Összesen: 81.120 lej.-A főiskolai évnek a második szemesztere nyílt meg, az első félév diáknyomorának az enyhítésére is vajmi kevés volt 81 ezer lej. Most egy uj félév kezdődik, a nélkülözéseknek soha el nem képzelt fokozódásával. Ha minden párttagozat kiveszi a maga részét a gyűjtésből, úgy, ahogyan tudja, akkor lehetne reménység az akció áldásosságához. Ktîmmuîdsfg röpiratokat osztogattak a GSrögtemplom uccáöan (Kolozsvár, január 11.) Az elmúlt éjszaka folyamán a Petőfi-utcában posztoló rendőr gyanús külsejű fiatalemberekre lett figyelmes Utánuk sietett, ezek azonban egyszerűen meglógtak. Az üldöző rendőr meglepetve tapasztalta, hogy nyomukban hatalmas köteg írás maradt. Gyorsan felszedte és bevitte a kerülethez. Az ügyeletes tiszt megállapította, hogy a menekülés közben elszórt nyomtatványok izgató kommunista röpiratok. A vizsgálat tovább folyik. A üéraet bomba Óriási konsternâd© Párisbaa — A francia sajtó egyöntetűen gazdasági megtorlásokat követel Anglia szemmeilátliatóiag Németország mellé ál e kérdésben (Berlin, január 11.) A lausannei konferencia előtt lecsapott a boraim. Január 25-re a nagyhatalmak összehívták a jóvátételi konferenciát, amelynek gerincét a baseli gazdasági szakértőknek nemrégiben meghozott véleménye képezte volna. E jelentésből, amely megállapította, Németország mostani fizetésképtelenségét, a németek azt olvasták ki, hogy ők nemcsak most, de végérvényesen sem fizethetnek. Eleinte csak német ellenzéki körökben járta a hír, hogy a konferencián a németek egyszer s mindenkorra meg akarják tagadni a jóvátételek teljesítését, most azután Brüning kancellár hivatalosan közölte, hogy a kormány összes német pártokra való egyetértésben többet politikai fizetéseket eszközölni nem tud. Pánikhangulat Parisban. Ez a közlés, amelyet a német kormány eljuttatott úgy az angol, mint a francia berlini nagykövethez, Párisban óriási konsternóciót keltett. Ma már annyira kiélesedett a hangulat, a két ország között, hogy Párisban a diplomáciai viszony megszakításával fenyegetőznek, sőt Németország ellen gazdasági háborút sürgetnek. Egyes nacionalista lapok pedig Briand távozásából arra következtetnek, hogy a békepolitikának vége, most már könnyen háború is kö- vetkezhetik. A francia lapok élesen támadják Poncet berlini francia követet, mint aki nem tudta j eléggé latba vetni befolyását, hogy Brüning ne tárgyaljon Hitlerrel. Poncet kijelentette, hogy neki még fogalma sem volt a Brüning és Hitler féle tárgyalásokról és Brüning neki több- izben azt mondotta, hogy Hitlert nem fogja fogadni. A francia lapok csodálkoznak, hogy épen a Berlinben tartózkodó francia követ nem tudott volna Brüning és Hitler találkozásának előkészítéséről, amikor Poncet állandóan érintkezést tartott fenn német jobboldali körökkel és érintkezései rendkívül szívélyes formák között folyt le. Pénzügyi megtorlásokat! Mi fog következni most már ezután? A Havas távirati iroda közlése szerint a francia kormány tanácstalanul áll az eseményekkel szemben és egyelőre a konferencia elhalasztását kívánja. Felvetődött az a gondolat is, hogy a Németországból beözönlő ipari árukra magasabb vámokat rójjanak ki és a többletből külön jóvátételi alapot létesítsenek. A párisi sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy Németország egyoldalúan megsértette a Young-féle egyezményt és ennek következtében Németország hitelezői visz- szanyeüték szabadságukat. A nacionalista sajtó szerint az első teendő, nogy a februárban esedékes rövidlejáratu német kölcsönöket ne hosszabbítsák meg. Az Echo de Paris szerint pénzügyi represszáliák- kal kell a kormánynak válaszolni, a Figaro pedig, a jobboldaliak harcias lapja „Versaillesi papirrongy“ címen ir vezércikket és konstatálja, hogy Németország felrúgva a civilizációs népek között szokásos formákat, abba a helyzetbe került, hogy elveszítette a hitelét. Ami az eredeti francia álláspontot illeti, Franciaország készen volna a lausannei jóvátételi konferencián egy, sőt hat esztendős moratóriumot is adni Németországnak. Francia- ország Németország részéről csak a hatszázhat- vanhatmillió annuitás megfizetéséhez kötötte volna magát, azt is olyan formában, hogy pénz helyett birodalmi vasúti obligáeiós kötvényeket kapjon Németországtól. Franciaország is feismerte a segités szükségességét, a német adósságok stornirozásába nem mehet bele annál inkább nem, mert Amerika nem hajlandó vele szemben sem stornirozni a követeléseket. A francia sajtó azzal vádolja meg az angol kormányt, hogy tudott jó előre a Brüning kormány készülő terveiről és egyetért vele. A német radikális lépés kétségtelenül Londonban is nagy feltűnést keltett. MacDonald sürgősen visszatért az angol fővárosba, hosszasan tanácskozott John Simonnel és Neville Chamberlainnel. A miniszterelnök tanácskozásai után a sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában közölte, hogy számára a baseli szakértők megállapításai után nem volt különösebb meglepetés Brüning azon kijelentése, hogy Németország nem tud többé politikai fizetéseket teljesiteni. Ilyen nyilatkozatot MacDonald Lausanneban várt Brüningtől. Az angol kormány a kellő időpontban és helyen ismertetni fogja a német nyilatkozattal szembeni álláspontját. A miniszterelnök hangoztatta, hogy a jóvátételi konferencia ülésezése most szükségesebb, mint valaha. Az annuitások fizetésére vonatkozó kötelezettséget konferencián létrejött egyezmény állapította meg s a mostani helyzetből származó konzekvenciákat is csak konferencia veheti tudomásul. MacDonald nem kételkedik abban, hogy európaszerte belátják Németország fizetésképtelenségét s most már a kormányokon a feladat, hogy a rideg tényekkel szembenézzenek. A jóvátétel és világválság Érdekes egyébként, hogy a német s általában a jóvátételi kérdésekkel kapcsolatosan a gazdasági szakkörök felfogása szerint a világválságnak tényleges oka épen ajó- vátéteíi kérdés elmérgesedésében tekintendő. Gustav Cassel professzor, a világhírű nemzetgazdász egy svéd lapban azt írja, hogy a jóvátételi követelések rázkódtatták meg a világ aranystandardját és döntötték romlásba a nemzetközi kei*eskedelmet, mert Németországnak a reparációs összegeken kivül régebbi jóvátételi adósságok kamataira kölcsönzött tiz milliárd külföldi adósságot is vissza kell fizetnie és ezért egy olyan óriási kiviteli fölöslegre lett volna szüksége, amelyet a hitelezői államok nem akartak felvenni. Az egész világ feszült érdeklődéssel nézi, hogy mi fog történni most, amikor — a francia sajtó szerint — Brüning, Hitler és Hugenberg foglyaként elvet a lába alól minden jogalapot és Európa egyik legválságosabb órájában kalandos politikába kezd.- Az amerikai visszhang. Amerikának álláspontja e kérdésben még nem ismeretes. A newyorki lapok általában kedvezően kommentálják Brüning kancellár azon nyilatkozatát ,hogy Németország a további jóvátételek fizetésére képtelen. Ez a kijelentés kétségtelenül fedi a német nép nagy többségének meggyőződését. Baselben meghosszabbították a német hiteleket. Baselból jelentik: A nemzetközi Fizetések Bankjának igazgatótanácsa elhatározta, hogy a Német Birodalmi Banknak nyújtott február 4-én esedékes 25 millió dolláros hitelt három hónappal meghosszabbítja. Az érdekelt jegybankok valószínűleg hasonló meghosszabbítást fognak nyújtani a németeknek. Februárban egy százmillió dolláros kölcsönnel érdekelt az Angol Bank, a Francia Bank és a newyorki Federal Rezerve bank is. ÍfV^AAi^AA»S^WVVWVWVWWSAAA/WW<iil Sít SIX ©ZCnv’I? Dehogy is. Csak az olcsó könyvek özöne a Lepage-antikváriumban Kvár. — Kérjen jegyzéket. Anglia álláspontja Anglia álláspontja nem azonos a francia állásponttal
