Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-11 / 7. szám

10 KMXXttU&A8 XV. ÉVF. 7. SZÁM. ÉRDÉLYi mn>M Rovatvezető: TÖRÖK B.4IJXT, az EGE titkára. Á kolozsvári pásztorbérek ügye Több kolozsvári kis- és nagyobb birtokos kérésére ismét foglalkoznunk kell a kolozsvári pásztorbérek kivetésének kérdésével. Mint isme­retes, még 1928-ban, Simon pénzügyi tanácsos­sága idején, nem lévén pénze a városnak, 1923-ig visszamenőleg kát. holdanként 50 lej pásztorbért vetettek ki a gazdákra és követel­ték annak befizetését. Miután három év alatt elévül az adó, ha nem szorgalmazzák, tehát a visszamenőlég öt évre kivetett adóból a két előző évi kivetés már magában jogtalan és tör­vénytelen. Éppen igy jog- és törvényellenes az adó összegének megállapítása, mert a város a pásztoroknak az e címen kivetett adónál jóval kevesebbet fizetett. A gazdaközönség 1928-ban is képtelen volt már a több millióra menő pász­torbért megfizetni, de még kevésbé tudja meg­fizetni azt ma, amikor az 1000 lejes buza he­lyett 200 lejt kap, a 12 lejes literenkénti tejár helyett 6 lejt, a 6—8000 tejes kövér disznóért 2—300(1 lejt és a gazdaságában termelt gaboná­ból a'saját és gazdásági munkásai részére sü­tött kenyér után az adót kell fizetnie, nem be­szélve megannyi mindnyájunk által érzett nyo­morúságról, mely a gazdákat is sújtja és pé­tiig fokozott mértékben. Az 1923—1928. évekre visszamenőleg kive­tett adók most már az 1929—1932. évi adók is hozzáirattak, igy a fizetés teljesítése ma már csődöt jelentene és árverések nélkül csak ke­vés gazdától lehetne a kivetett összegeket be­hajtani. Ezzel a kérdéssel ismételten és behatóan foglalkozott a Kolozsvári Gazdasági Egylet és a' tavaly el is járt a városnál egy barátságos egyezség létesítése céljából. A városnál akkor dí: Ujvárossy Miklós ügykörébe tartozván a dolog, meg is állapodtak, hogy a késedelmesen kivetett adóknak csak 50%-át igényeli a varos azoktól, akik befizetik hátralékaikat. Akik nem fizetik be rendes időben, azoktól az egész ösz- szeget követeli a város. Mire azonban a mézes madzagnak szánt megállapodás alapján való fizetésre került a sor, a gazdák siralmasan ka­tasztrofális helyzetbe kerültek, úgy, hogy adós­ságaikra moratóriumot is adott a'kormány. Megjegyezzük, hogy a moratórium az adókra nem vonatkozik. A helyzet súlyosságára való tekintettel, a Kolqzsvári Gazdasági Egylet is­mét akcióba lépett és Balázs István elnöklete alatt tartott választmányi ülésén felkérte dr. Bariba Ignác egyleti jogtanácsost egy memo­randum szerkesztésére, melyben a kormánytól aşl e címen hátralékban levő Összegek teljes el­engedését, törlését kéri az Egylet. Ezt a me­morandumot az egylet Szabó József tb. elnök vezetése alatt egy küldöttség adta át dr. gróf Bethlen Györgynek, az 0. M, P. elnökének és Pop Valér erdélyi miniszternek. A memorandu­mot az egylet beadta a városi tanácshoz, a ko­lozsvári közigazgatási kerületi felügyelőséghez és az u. n. „Comitetul Local de Revisi unei“-kez, feltárva a gazdák fizetésre képtelen helyzetét. A memorandummal még egyik hatóság sem foglalkozott érdemben, de tudomásunk szerint a kolozsvári interimár bizottság a legközelebbi ülésén tárgyals alá veszi az ügyet. Ami az 1929—931. évi pásztorbéreket illeti, azokat mindenki pontosan befizetni tartozik. Az 1923—928. évi pásztorbérekre nézve vélemé­nyünk az, hogy a város nem tűzhet ki árveré­seket mert a régi kivetési alapon már nem jár­hat el, mivel egyezségi alapot létesített az egyes gazdákkal, ezt az egyezségét azonban még nem hagyta jóvá a központi felülvizsgáló bizottság. Ezek szerint egyik alapon sem járhat el a gaz­dák ellen. A memorandum nemcsak a régi adók törlé­sét, hanem a maiaknak a ténylegesen fizetett pásztorbéreknek megfelelő összegre való redu­kálását is követeli. A pásztorbér a földadónál is többre rúg, sőt olyan birtokosokra is kivétet­tek ezt, akik birtokaikat — 109 kát. holdon fe­hlt lévén — önállóan pásztoroltatták. Kivétel nélkül minden gazdára kivetették az adót és .őst alig tudnak kimosakodni az adólabirin- tnsból azok. akikre jogtalanul rótták ki. A pol­gárság által fizetett alkalmazottak felületes [ munkája sok kellemetlenséget, gondot és költ­séget szerez ezért a polgárságnak. A pásztorbér ma csak egy adóztatási jogcím a városnak, i hogy ezáltal a gazdák zsebére bevételeit fo- I kozhassa. A gazdák lényegesen olcsóbban jön­I nének ki, ha általuk ismert, felelősségre von­ható pásztorokat alkalmaznának. Végül még egyet. A rossz gazdasági viszonyok miatt ma , szó sem lehet arról, hogy egy 15—20 holdas kis- i gazda 5—10,000 lejt csak pásztorbér cimen fi- I vethessen. Ezért, a törölt adórész után feiuuna- I radó és 1931 előtti adóknak konverzió alá vo- i nását követeli és talán egy 30 éves törlesztése» | kölcsönnel vaahogy kifizeti. Hasonló az esete a j 100—150 holdas középbirtokosoknak is, akik ma 1 50—80.000 lejt kellene fizessenek, de nincs miből. A felemelt bélyegilleték Közli: Dr. Vajda Béla ügyvéd, Dicsőszentmárton Az 1932 január 1-én közzétett törvény s az ennek rendelkezéseit magyarázó és a pénzügy-igazgató ságok nak már szétküldött pénzügyminiszteri rendelet alap­ján a bélyeg- és illetéktörvényt módosító uj törvénynek a nagyközönséget érdeklő fontosabb rendelkezéseit a kővetkezőkben ismertethetjük: Általánosságban kimondja az uj törvény, hogy- a bét lyegek és bélyegilletékek összege a kincstár javára fel­felé kikerekitendők és pedig az ingó bélyegeknél egy lejnek a töredékei egy egész lejnek, az illetékeknél pe­dig a tizedes törtek töredékei egy kerek tizedes tört­nek veendők. így tehát: az eddig 4 lej 50 bani, 13 lej 50 bani, 26 lej 50 bani összegben megállapított bélyegek helyett ezentúl 5 lej, 14 lej, 27 lej számítandó, mig az eddigi 0.264, 0.33, 0.66, 1,32, 1.584, 1.9S, 3.96, 5.28, 7.92 százalékos illetékek helyett: 0.30, 0.40, 0.70, 1.40, 1.60, '2—, 4.—5,30, 8.— százalék illeték fizetendő s hasonló kikerekitések viendök keresztül más hasonló esetben is. (Például: a hat hónapnál rövidebb időre kiállított belföldi váltó illetéke eddig volt ezer lejenként 3 lej 30 bani, ezentúl pedig 4 lej lesz; az ingatlan adásvételi szerződés után fizetendő illeték eddig volt 7.92%, ezután 8% lesz, biztosítéki okiratok illetéke eddig volt 1.584%, az uj törvény értelmében 1.60% fizetendő.) Emeléseket és uj intézkedéseket tartalmaz a tör­vény a bűnügyeknél s különösen uj az, hogy akinek ja­vára kártérítés is Ítéltetik meg, a kártérítés összege után 0.25% illetéket kell lefizetnie. Váltóknál, amidőn a tarifát 0.40 és 0.70%-ra emeli fel, egyúttal úgy intézkedik, hogy ahol a váltó szövege szerint a váltó értékét áruban kapta meg a hitelező, ott a váltó illetéke 50 százalékkal kisebbittetik. Ingók vételárának aa iUetéke, amennyiben írásbeli; szerződés jött létre, 2.70%, ha azonban a megkötött) szerződés szerint a vételár hátralékról váltó adatott, j abban az esetben az illeték 1 százalékra szállittatik le. j A szerződésnek illetékezésre való bemutatásakor kell j igazolni a váltó kibocsátását. A csekk csak akkor volt illetékmentes, ha a tör­vénybe irt osztályozás szerint 15, 30, vagy 90 napon túl nem maradt forgalomban. Ezentúl ez a kikötés elesik és a csekk egészen bélyegmentes lett. Igen fontos intézkedése a törvénynek az, hogy cső- dönkiviili kényszeregyezségek nem esnek illeték alá ezentúl s ez a mentesség kiterjed azokra az esetekre is, amelyekben az omologálás már megtörtént, kivétel­nek csak akkor van helye, ahol az illeték már befizet­tetett. Az egyszerű hitel- és folyószámlamegállapodások után, amennyiben más biztosíték külön okiratban nem köttetik ki, 0.30% fizetendő. Ujitás az illeték emelésen kivül az, ami egyben könnyítés is, miszerint az illeték fele nem a megállapodás létrejöttekor, a különbözet pe­dig nem az ügylet megkötésekor fizetendő, hanem olyj módon, mint a betéteknél, vagyis a számla legelső zá-j rásakor mutatkozó nagyobb egyenleg után s minden j következő záráskor az illeték csak a későbbi egyenleg) növekedés után jár. Az egyhavi határidőre kötött bármilyen bérlet arra! az esetre, ha nem hosszabbittatnék meg, eddig illeték-) mentes volt, ezentúl csak a lakbérletek lesznek illeték- mentesek, ugyanezen feltételek mellett. A nembélyegzett kereseteket beiktatták eddig is, j de az eljárást csak akkor folytatták, ha a bíróság fel­hívására a fél a szükséges bélyegeket lerótta. A tör­vény uj intézkedése az, hogy amig a bélyeg lerovása nem történik meg, ezen keresetek még biztosítási vég­rehajtás alapjául sem szolgálhatnak. Hagyatéki ügyekben a semmiségi panasz (recurs), az eddigi 20 nap helyett 30 napon belül adható be. Kihágások esetében a kihágási jegyzőkönyv közlé­sétől, számított egy hó lesz a fellebbezési határidő az eddigi 20 nap helyett. Ugyancsak idetartozó intézkedés az is, hogy a ki­hágási jegyzőkönyvek csak jogerösségük után végre­hajtható hatályúak. Hagyatéki illetékek kamata egységesen 5%-ba ál­lapíttatok meg s aki részletfizetési kedvezményt kap s az így nyert határidőket nem tartja be, kamatot csak az esedékessé vált összegek után köteles fizetni. Ugyan­csak itt egy fontos átmeneti intézkedéssel az a kedvez­mény állapíttatott meg a hagyatéki illetékkel terhel­tek javára, hogy amennyiben a hátralékos részleteket 1932 november 15-ig kifizetik, ezt kamatmentesen tehe­tik meg. Illeték rövidítés esetén nem csak büntetést kell, hogy fizessenek ezt a kihágást elkövetők, hanem ezen­kívül a törvényes illetéket is lefizetni lesznek kötelesek. Az illeték rövidítés elkerülése érdekében a törvény kötelességévé teszi a közjegyzőknek és azoknak a ha­tósági személyeknek, akik illeték alá eső iratokat át­vesznek, hogy felolvassák a felek előtt a törvény azon intézkedését, mely szerint a rendes illetéken kivül a megrövidített, illeték háromszorosát kötelesek fizetni, ha az okiratban a valóságnak megfelelően a tényleges’ értéknél kisebb összeget Írtak s igy a kincstárt a va­lódi érték elhallgatásával megkárosították. Ezek volnának a lényegesebb intézkedéséi az uj bélyeg- és illetéktörvénynek, amely záradékul kimond­ja, hogy a jelen törvény által megállapított bélyegek és illetékek csupán azon okiratok után szedetnek, ame­lyek 1932 január 1-étöl kezdődőleg jöttek létre. A milánói tizenharmadik mintavásárt ápri­lis 12-től 27-éig rendezik meg. Az érdeklődők­nek minden olasz konzulátus készséggel ad fel­világosításokat, Olcsóbb lett az élesztő. Nagyváradi tudósi­tónk jelenti: Az ország nagyobb élesztőgyárai,- amelyek Románia lakosságának élesztővel való ellátását biztosítani tudják, január l-étől le­szállították az élesztő árát. Az élesztő árának redukcióját a kenyérbélyeggel megterhelt pék- ipar nagy megelégedéssel fogadta, n Dr. Hoffmann Walter freiburgi egyetemi tanár kolozsvári előadásai. Dr. Hoffmann Wal­ter professzor, a freiburgi bányaakadémia nem­zetgazdaságtan tanára, a kereskedelmi és ipar- kamara dísztermében vasárnap, január 10-ikén, este 7 órakor, „A szociális felelősség és szociál­politika“, hétfőn január 31-én este 7 órakor „Európai gondolatok az uj év kezdetén“ cim alatt előadást tart. Az előadásra a belépés díj­talan. Meghosszabbították Kirialescu alkormányzó mandátumát. Oscar Kirialescunak, a Nemzeti Bank alkormányzójának a mandátumát egy év­re meghosszabbították. Csökkentik a tehervonatok számát. A CFR vezérigazgatósága a teherforgalom folytonos csökkenése miatt a teherjáratok leszállításának a gondolatával foglalkozik. Tárgyalják a. konverziós javaslatot. A ka­mara és szenátus egyesitett bizottsága meg­kezdte a konverziós javaslat vitájáját. A kor­mányt képviselő Radian atminiszter kijelen­tette, hogy a konverziót csak azoknál a birto­kosoknál fogják keresztülvinni, akik birtokukat maguk művelik. Az eddigi 75%-os globális jöve­delmet 50%-ra akarja a kormány a törlesztés­nél redukálni. A konvertálandó földtulajdon minimumáról még nem döntöttek. Valószínű, hogy az öt hektáros minimumot tartják meg. Elnapolták az Udvarhelymegyei Takarék- pénztár kényszeregyezségi tárgyalását. Az Ud­varhelymegyei Takarékpénztár kényszeregyez­ségi tárgyalását január 8-ára tűzte ki az udvar­helyi törvényszék, minthogy az anyagot nem lehetett összegyűjteni, a tárgyalást a felek be­leegyezésével február 26-ára napolták el. A Consum uj száma teljes terjedelmében közli a módosított adótörvényt, az uj bélyegtörvényt, a román­német ideiglenes kereskedelmi egyezmény teljes szöve­gét magyar fordításban, ezenkívül foglalkozik az uj ipartörvénytervezettel, a közszállitások szabályozására készülő uj törvénnyel és részletesen ismerteti a pénz­piac, ipar és kereskedelem legújabb tranzakcióit. A tőzsde- és pénzpiaci jelentések, valamint a legújabban kiirt közszállitási árlejtések, fizetésképtelenségek első forrásból a Consumban olvashatók. Kérjen mutatvány-« számot a kiadóhivataltól: Cluj, Strada I. Maniu 3.

Next

/
Thumbnails
Contents