Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-10 / 6. szám
XV. ÉVF. 6. SZÁM. KjtjumüfcMfe »Hi Profi végrehajtóból — amatőr Egy nyugalmazott végrehajtó azzal szórakozott, hogy üres óráiban foglalásokat eszközölt Érdekes jogi problémával foglalkoznak mostanában a német lapok. A probléma megértéséhez tudni kell, hogy Németországban a birói- lag lefoglalt ingóságokra a végrehajtó pecsétet ragaszt, amelynek eltávolitása szigorú büntetés alá esik s amely lehetetlenné teszi, hogy a lefoglalt tárgyakat eladják. Néhány hónappal ezelőtt egyik berlini bírósági végrehajtót nyugdíjba küldték. A nyugdíjazott végrehajtó legényember volt, aki nem tudta, hogy mit csináljon a sok szabad idejével. Eleinte állást keresett és több helyre ajánlkozott, azonban állást nem kapott. Unalmában eszébe jutott, hogy fiókjában még rengeteg zá- lógolási bélyeg van, olyan bélyeg, amelyet, mig hivatalban volt, a foglalásnál ragasztott az ingóságokra. Elhatározta, hogy ezeket a különben értéktelen bélyegeket felhasználja. Eleinte csak az autóbuszon ragasztott fel ilyen bélyegeket, majd a vendéglőben, ahol ebédelni és vacsoráim szokott, észrevétlenül „lefoglalta“ a fogast, a vendégek bundáit, az asztalokat és székeket. A végrehajtó szórakozásaiból nem is lett volna semmi baj, ha szenvedélyét mérsékelni tudta volna. Azonban elkövette azt is, hogy. az egyik fiatal berlini orvos várótermében, ahová gyógykezeltetése céljából gyakran fölment, szintén „lefoglalta“ a bútorokat. A fiatal orvos jegyben járt egy egészségügyi tanácsos leányával. A jövendő após és a menyasz- szonyjelölt felmentek az orvos várószobájába és ott várakozás közben észrevették, hogy a vőlegény egész berendezését lefoglalták a hitelezők. Az apa azonnal hazavitte leányát és levelet irt az orvosnak, amelyben felbontotta az eljegyzést azon a cimen, hogy eladósodott emberre nem bízza a leányát. Az orvos kétségbeesésében pácienséhez, a nyugalmazott végrehajtóhoz fordult tanácsért, akinek tanácsára ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, A rendőrség nyomozást inditott és egy rendőrtisztviselő kiszállt, hogy a nyugalmazott végrehajtót is kihallgassa. Ennek a lakásán azután megpillantotta a zálogo- lási bélyegeket és nyomban tisztában volt vele, hogy ki követte el a tréfát. A végrehajtót biróság elé állították, azonban nagyon nehéz volt megkonstruálni, hogy milyen bűncselekményt követett el. Végre ráhúzták a német büntetőtörvénykönyvnek azt a paragrafusát, amely a hatóság félrevezetésére vonatkozik. Minthogy azonban ezen a cimen nagyon nehéz lett volna elitélni, a biróság úgy segitett magán, hogy az orvosszakértők meghallgatása után, mint korlátoltan beszámitha- tót, felmentette. BEKÜLDÖTT HÍREK A Háztulajdonosok Szövetségének Elnöksége érte fiiti választmányi tagjait, hogy e hó 9-ére kitűzött ülést csak 12-én, kedden tartja meg! A Divine Service in the English Language will be héld on Sunday, 10th January, at 11 a. m. at Strada Regala 21. Preacher: Rev. Robert F. Chisholm, B. D. — Angolnyelvü istentisztelet lesz vasárnap, január 10-én, 11 órakor délelőtt Strada Regala 21. szám alatt. « Szerezzen tsriös örömet családjának. 5 Fizessen elő a legnívósabb 1 Dante kölcsönkönyvtárba 5 Str. Nicolae Jorga (v. Jókai utca) 5 sz. 5 ahol minden újdonságot megkap. Helyei ben díjtalan házhoz száiiitás. Pontos ki£ szolgálás vidékre ! — Címre ügyelni! HarcSérjMleL^ Haiieganu kwesztor azt mondja: Betiltották a nyugdíjasok nagygyűlését Pop adminisztrátor azt mondja ; Nem fizetek, mert nem érkezett kiutalás Egy ember sir a hivatalban, egy nyugdíjas összeesik az éhségtől az uccán ... (Kolozsvár, január 8.) A déli órákban megszólalt a szerkesztőség telefonja. A rendőr- kvesztor kérette magához a Keleti XJjság munkatársát, fontos, közérdekű ügyben. Néhány perc múlva már bekopogtatunk Hatiegan rend- őrkvesztor ajtaján, aki kezében egy belügyminiszteri távirattal megkér az alábbiak közlésére : A belügyminiszter ur a folyó hó 10-ére ösz- szehivott erdélyi és bánáti nyugdijasszövetség országos nagygyűlését betiltotta. Kérem az urakat, hogy minél feltűnőbb helyen közöljék a belügyminiszter ur rendelkezését.“ — Mivel indokolta a belügyminiszter a nagygyűlés betiltását? — tettük fel a kérdést Hatieganu kvesztor előtt. — Egyelőre csak a betiltó rendelkezés érkezett meg, amelyről á nyugdijszövetség elnökét már Írásban értesítettem. Az intézkedést a belügyminiszter mostanáig nem indokolta. Valószínű, hogy később fog megérkezni. A magam részéről a nagygyűlés napjára minden előkészületet megteszek arra nézve, hogy a nagygyűlés megtartását, ha az egyáltalában szóba is jöhet a belügyminisztérium tiltó rendelkezése után, karhatalommal is megakadályozzam. — És a nyugdijak kiutalásáról nem történt valamelyes intézkedés? — hangzott el az újabb kérdés. — Erről nincs semmi tudomásom, tessék a pénzügyi adminisztrátorhoz fordulni. Tehát a nagygyűlést betiltották. A nyugdíjasok már össze sem gyűlhetnek, hogy sérelmeiket, panaszaikat, megpróbáltatásaikat elmondhassák. Ez valamiképpen úgy fest, mintha az éhes gyomornak megtiltanák, hogy korogjon. A rendőrségtől nincs messze a pénzügyi palota, amely előtt napról-napra sötét rajokban állanak, várnak a szerencsétlen nyugdíjasok és tisztviselők. A Bocskay-térre néző vasráesos ablakok felé néha félő tisztelettel, de sokszor izzó gyűlölettel néznek. Itt adják, illetve már hónapok óta nem adják, csak Ígérik a nyugdijakat. Az első emeleten fogad Pop adminisztrátor. Szívélyes, mosolygó ember. Könnyű hozzá bejutni. Nem sokat ad a hivatalos ceremóniákra. — A nyugdíjfizetések ügyében érkezett valami rendelkezés Bukarestből? — tesszük fel hozzá is az első kérdést. Csak mosolyog és a tekintetéből az látszik: Hogyan lehet ilyen naiv kérdést feltenni?! — Rendelet hozzám nagyon sok érkezik. Táviratokat is kapok, hogy a Banca Naţionala utján nagyobb összegeket utaltak ki a nyugdíjasok illetményeinek a kifizetésére. — Szóval lesz nyugdíjkifizetés... — mondjuk örvendezve. Legyint a kezével az adminisztrátor és igy folytatja: — Ez még nem jelent annyit, hogy a pénz is megérkezett. Különböző intervenciókra Bukarestben feladják a táviratot, hogy kiutalták a pénzt, csak a tulajdonképpeni kiutalás marad el. Én látom a nyugdíjasok rettentő helyzetét, de mindaddig nem segíthetek rajtuk, amig akreditivet, vagyis kiutaló végzést nem kapok — A belügyminiszter ur már küldött egy rendeletet, amely szerint betiltotta a nyugdija sok nagygyűlését, remélhetőleg a pénzügymi1 öl 1. biikkhasáb tűzifa c^uko házhoz szállítva Lei 1.000 CALCIT R.-T.-nál Telefon: 11-06. - Rendelések felvétele: Cal Victoriei 45 és Reg. Ferdinand 12- (Hercules) niszter ur a betiltó rendelkezés indokolásául egy nagyobb összeget utalt ki. Ez történt! — Nem, — mondja az adminisztrátor. — Legyen szives adminisztrátor ur, kérdezze meg a Banca Nationalat, nem érkezett-e meg az akreditiv? — Felesleges, mert ezelőtt egy félórával kérdeztem meg telefonon, ahol kijelentették, hogy, semmiféle kiutalás nem érkezett. Már idegesek a gyakori felhívás miatt. Azt mondották, nem kell őket sürgetni, ha jön kiutalás, azonnal értesítik a pénzügyigazgatóságot. — Szóval nincs pénz, nincs kiutalás... — Bizony nincs pénz és nincs kiutalás. És ekkor kinyilik az ajtó .Belép egy ismerős öreg ember. Szédeleg, mintha rosszul volna, mintha szélütött lenne. Megáll az adminisztrátor asztala előtt. Nyitogatja a száját, de hang nem jön ki belőle. Kérdő, ijedt tekintettel nézek rá és önkéntelenül megszólítom: Mi baja, bácsi? Először érthetetlen hangok hagyják el a száját. Zokogásba fulladnak a szavai. Lassan magához tér. Elmondja, hogy háborús rokkant. A foglalkozása: férfiszabó. Négy éve nincs munkája. Nem tud adót fizetni. — Az Istenre kérem, pénzügyigazgató wr, adjon adóhaladékot. Két utolsó bútordarabomat, negyven évesek, előttem a legkedvesebb' emlékek, ma árverezik el adóban. Az Istenre kérem, évek óta nincs munkám, hatvannyolc éves öreg ember vagyok, segítsen rajtam... Újból elakad a szava és heves zokogásba tör ki. Az adminisztrátor elveszi az Írást és ráírja a haladékot s azt mondja: — Naponta százan, meg százan jönnek. Egyiknek nyugdij kell, másiknak fizetése kell, a harmadiknak adóhaladék kell. És mind sírnak és mind nyomorultak. Borzasztó ezen a helyen igazságot tenni. Bukarestből jönnek a szigorú rendelkezések és itt csak könnyekkel és sírással találkozom, Ezeket mondotta az adminisztrátor,, fizetni azonban nem tudja a nyugdíjasokat. A nagygyűlést pedig betiltotta a belügyminiszter. A1 nyugdíjasok éhen halhatnak, de panaszkodni, elviselhetetlen helyzetüket feltárni nem szabad. Ha összegyűlnek, megjelenik a karhatalom. Pedig ezek az emberek nem akarnak zavargást, csak kérni, könyörögni, siránkozni akarnak, csak — élni akarnak. Valamikor ők voltak az állam fenntartó elemei, dolgos, munkás, becsületes tisztviselők. Ma még gyűlést sem tarthatnak... Szédülő fejjel jövök le a pénzügyi palotából és az előcsarnokban nagy tumultus állja el az utamat. Egy öreg ember összeesett. Nyugdíjas. Három hónap óta egyetlen bánit sem kapott. Az éhségtől összeesett. Az uccán összetalálkozom Pop Valér volt kormánybiztossal és a nyugdijasszövetség elnökével. A zsebéből egy Írást vesz ki, amelyben a rendőrség arról értesíti, hogy a nagygyűlést nem szabad megtartani. A tiltó rendelkezésből hiányzik a belügyminiszteri szám. A nyugdijszövetség elnöke bizonytalanul áll és jóformán alig tudja, mit szóljon az eseményekhez. — Nincs más teendőnk ezután, csak Iorga miniszterelnökhöz fordulni és a királyhoz. Ha ők sem tesznek igazságot, akkor az erdélyi és bánsági nyugdíjasok helyzete tarthatatlanná válik. Most jöttem haza hunyadmegyei szülőfalumból. Az apám görög katholikus esperes és április óta fizetést nem kapott. A nyugdíjasok szintén négy-öt hónapja nem kaptak illetményeket. Nincs más utunk, csak Károly király. Hátha lesz valami foganatja az intervenciónknak? •<- -■»: íme, egy helyzetkép a nyugdíjasok frontjáról. Nem kapnak nyugdijat és azt a keveset, amit a múltban papiron biztositottak, még azt is leszállították. Betiltották a nagygyűlésüket. 1982. Ujesztendő. Egy darab történelem, szomorú és kísértetiesen aggasztó. Vájjon mit koz a jÖTŐ? (—j*s.)
