Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-31 / 24. szám
Stv, EVF. 24. SZÁM. KElETlUjS&G 5 Most olcsón juthat rádióhozu. Akar On egy olcsó és jó Európa- wvŐkéSKÜléket. Akkor vegyen Standard 3 a vagy 3al rádiókészüléket, arnig a készlet tart Äw mínd*-“ ae» te* .........................................» 3.000 Standard Sál a legmodernebb S+l MunpéijáHöáraniálrfí^ Bnrópa «W3 200—2000 m. hullámhosszra ■dnóösase Lel.................................5.600 Ezekbe* vegye a SOLOCON hangIsi 2.000 A l^defifaabb kom«- náció otthona részére. ^rje^kereakedfljétél a >;0 . • isvbű .-93ÍY r — Mţj. — És verifikálva vannak a nyugták! — Nem vagyok éppen tisztában ezzel az el- járással (valóban nein vagyok), de azt hiszem, hogy ez is el van már intézve. Előre fizetek. — Akkor nagyon simán még lehet csinálni a dolgot, ön kérem elhozza ide a könyvet s é(n kifizetem a januári vagy a februári nyugdilj- összeget. — De hogyan csinálja ezt! Előre kifizeti! ^ — Igen, előre. Én a nyugtával ugyani» azonnal felveszem a folyó évi nyugdijakat, önnek pedig nem kell állingálni és könyökölni a) tömegben s hetekkel előbb megkaphatja a pénzt, mintha személyesen venné fel. — S mindebből, mi a haszna? — Tiz százalék. Ennyi jár nekem a nyugdíj teljes összegéből. — S nincs ebben semmi szabályalamság? Vannak már üzletfelek. — Egyálalában semmi. Ön kérem hoz nekem egy közjegyzői meghatalmazást s ezzel azután én teljesen fedve vagyok. Tessék, már egy egész sereg jelentkező van. Itt van egy ezredes, egy őrnagy és még sokan, akiknek már kifizettem a nyugdijukat. Mutatja a könyveket, büszkén, hogy milyen óriási dolgot tud végrehajtani. És csekély íiz százalékért. — Mikor tetszik elhozni a könyvet? — Délután elhoznám. Talán megmondaná a nevét, hogy a szükséges meghatalmazást is elkészítsük. A nevét nem akarja megmondani. — Majd elmegyünk együtt a közjegyzőhöz, — tér ki a kérés elől. Ellenben felírja azt a fiktiv nevet és címet, amelyet feldiktálunk neki. Mert akár ő is eljön a nyugdijkönyv után. Általában nagyon szolgálatkész ember. Eltávozunk a bodegából, amelynek tulajdonosa a nyugdíjasokon akarja kihozni azt, ami a forgalomból hiányzik. A nyugdíjasok 1500 és 2000 lejéből, mert akinek több van, az már ritkaság. ^Nyugdijakat készpénzben kifizetek Egy külvárosi bodega-tulajdonos kitűnő üzleti vállalkozása, a nyugdíjasok bőrén (Kolozsvár, január 29.) Az egyik kolozsvári napilap csütörtöki számában az alábbi apróhirdetés jelent meg: „Nyugdíjasok! Februári nyugtákat készpénzzel már most kifizetek.“ Az apróhirdetés cimet is tartalmazott, any- nyi reklámot azohban nem csinálunk a hirdetőnek, hogy címét itt is leközöljük. Mindenesetre érdekes kis hirdetés. Azt igéri a nyugdíjas,oknak, hogy februári nyugdijaikat már most klffaeti, most, amikor boldog az, aki novemberi járulékát megkapta. Az illető tőkepénzes azonban hajlandó kp. alapon akár már a februárit is kiggyenliteni. Már első olvasásra olyan érzése van az embernek, hogy nem éppen tiszta a dolog. Nem lehet valami egészen egyenes üzlet ennek a hátterében. Különösen, ha tudjuk, hogy Kolozsváron hatósági nyomozás is indult már olyanok ellen, akik nyugdijak felvételét vállalták és hátsó ajtókon, csempészték ki a nyugdijössze- geket. És ezek után valaki nyilvánosság elé viszi, hogy ő hivatásosan foglalkozik a nyugdijak felvételével g hangzatos hirdetést közöl — hadd tudja meg, akit érdekel — hogy ő itt és itt készpénzzel, valódi kp.-vel kifizeti a feb ruári nyugtákat. De hogyan lehet ezt megcsinálni? Keresni a nyugdíjasok bőrén. Nem a legszimpatikusabb üzlet. Mindenesetre konjunktúrája van. A nyugdijvállalkozónál. Mielőtt az illetékesek véleményét kikértük volna a legújabb kolozsvári vállalkozásról, mely mondhatni romániai specialitás, elmentünk a megadott cimre. Megismerkedni a nyugdijfel- vevővel, illetve kifizetővel. Bodega a város külsőbb részén a vállalkozási irodája. Nem a legtisztább hely. Amolyan külvárosi kis falatozó, persze szeszes italokkal felszerelve, ahol nem ritkák a kisebb méretű összecsapások. A tulajdonos fiatalember, fehér köpenyben. — Mi tetszik, kérem? — Valami hirdetést olvastam a nyugdijakkal kapcsolatban. — feleljük érdeklődésére, Ez a cim .volt megadva — Igen, én adíam fel, —• mondja a fehérkabátos ember. — Szeretnék érdeklődni a dolog felől, tudniillik az apám szintén nyugdíjas. Már november óta nem kapott semmit — adjuk elő, nem éppen őszintén, — de tudva, hogy csak igy lehet szólásra bimi. — Kérem szépen csak tessék a könyvet elhozni s mindent elintézünk, — Örvend a nyug- dijkifizető, könnyű üzletfelet sejtvén bennem. Meg van már állapítva az uj nyugdíj? kérdezi ezután. Nem lehet semmit tenni, Dr. Pop Aurel pénzügyigazgatohoz megyünk. Mit szól mindehhez a pénzű gyigazgató- ság? Elmondjuk neki az esetet. — Kérem, nem lehet semmit csinálni. A nyugdíjtörvény megengedi, hogy közjegyzői meghatalmazással bárki felvehesse a pénzt. Elitéljük, de nem tehetünk semmit ellene. Ez a hivatalos vélemény s ezek után most már bizonyára szélesebb körben fogja vallala» tát protezsálni a külvárosi bodega illusztris tulajdonosa. A pénzügyigazgatóság udvarán, a hidegtől topogva, reszketve állanak tömegben a nyugdíjasok. Az ember sajnálja őket, mikor látja, a bodega tulajdonosnak kitűnő üzleti ötlete támadt ugyanekkor. Mindenesetre azt sem lehet említés nélkül hagyni, hogy az ügyészség lépéseket kiván tenni az ügyben. Szász Bébi. Autóbaleset országúti verekedés fináléjával Ä Barabás-autó utasai összetűztek az Ávéd-autó utasaival (Csíkszereda, január 29.) A még mindig vizsgálat alatt álló dr. Ávéd-Barabás-ügynek érdekes fejleményei játszódtak le a tegnap a gyergyói Gréces erdő havas országutján. A bombamerénylet felhajtásával vádolt Barabás dr., valamint az Ávéd János dr. hozzátartozói, egyszóval a vád és védelem tanúi, két autóval lementek Csíkszeredába a törvényszékhez. Az csak természetes, hogy Barabás tanúit a Barabás autója, az Ávédékat pedig az Ávéd-család autója fuvarozta. A kihallgatások megtörténte után hazafelé indult el a két autó, az emelkedett hangulatú tanukkal. A Barabás dr. autója ment elől, amely azonban a Gréce- sen, a jeges országúton megcsúszott és befordult a sáncba. Az autóban ülő Baricz Imre, Berszán János, Balázs Imre Jánosné és Balázs Imre asztalos, az árokba fordultak, azonban a puha hóban nem történt semmi bajuk. Nagy üggyel-bajjal éppen felakarták állítani a felborult autót, amikor odaérkezett az Ávédék autója, amelyen Ávéd András, Ungvári András, Orosz Béla és a csendőrőrmester ültek, akik szintén segítségére siettek a felborult autó utasainak. Munka közben az őrmester vieceseu elkiáltotta magát: — Ni, itt vannak a hamis tanuk! Több sem kellett erre a Barabás tanúinak, ökölre mentek az Ávéd tanuk ellen és olyan parázs verekedés támadt, hogy komolyabb fordulatot is vehetett volna az ügy, ha a soffőrök ügyesebbek nem lesznek és a motort megindítva vissza nem invitálják utasaikat azzal, hogy ha nem jönnek ott maradnak, ami nem nagyon kecsegtető kilátásra nyújtott alkalmat, mert az esteledő hideg már, tűrhetetlenné kezdett válni. Az esetnek természetesen törvényes folytatása is lesz, amennyiben Barabás tanúi feljelentést adtak be a törvényszékhez rágalmazás és súlyos testisértésért, úgyhogy, amint a következmények mutatják, az Ávéd-ügy valóságos tengeri kigyóvá nőtte ki magát és a sok hamis tannzás, hamis vád, rágalmazás, megvesztegetés stb. ügynek, ami mind ezzel aa üggyel kapcsolatban, se szeri, se száma.
