Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-31 / 24. szám
*• Előfizetés belföldön: Egyővr* 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztfiségi és kiadóhivatal! telefon: 508, 8-94 XV. évfolyam efe 24. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pangó, félévre 25 Pengó, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 mite Képv. Clui-Kaloxsvúr, 1932. fanuúr 31. Vasămap Sanghaj lángohbin Sanghai, az ázsiai kontinens egyik leghatalmasabb kereskedővárosa. Többmillió lakósa van és többszáz milliomosa, csodálatos Avenu- jei, óriási autóforgalma. A külvilág elől gondosan elzárt villákban olyan fényűzés, amely Európa fővárosaiban is párját ritkítja. Angolok, amerikaiak, franciák, japánok eldorádója volt sokáig e hely, amely felhalmozta és magába szivta a megmérhetetlen Kina gazdagságait, hogy azután hajóra szállitva a fehér emberek újabb tőkefelhalmozásainak legyen a forrása. Kina, e hatalmasméretü városában, természetesen kinaiak is laknak, akiknek szegény negyede fölött japán repülőgépek keringtek és felgyújtották a várost. A gyors tűz elérte már a nemzetközi negyedet is és nem lehet tudni, hogy sikerül-e majd lokalizálni? Hivatalos magyarázatok szerint Kínának Japánnal szemben elkövetett udvariatlan magatartása mérgesített^ el a helyzetet, de akik a viszonyokat jobban ismerik, azok tudják, hogy Japánnak akár a konfliktusnak szántszándékosan való kipro- vokálása is érdekében állott, mert Japán háborút akart. Japán háborút akar és legkevésbé Sanghai- ban akarja, de Sanghai az a kilátó torony, ahonnan e háború összes vészes következményei leginkább beláthatók. Japán háborút akar, mert gazdasági feszültségét le kell vezetnie, fölösleges emberanyagának uj elhelyezkedést kell biztosítania, mert Japán is megtanulta Európától azt a látszólagos radikális gyógykurát, hogy a háborúval mindig lehet alibit igazolni a belső nyomorúságok eldrapériázásánál. JapáJnnak, mint egy falat kenyér, úgy kell — Mandzsúria. Amerika lezárta határait a japán bevándorlással szemben és Japán nem mer újat huzni Amerikával, sőt örök konkurrensével, Oroszországgal sem. A gyönge agyagkolosszusra, Kinára vetette tehát magát és fegyverrel, diplomáciai cselszövéssel hatalmas adagot akar kivágni Kina testéből. Talán sikerülni fog neki, talán nem... A hadiszerencse tényei nemcsak elhatározásokon, elméleti képességeken, de a legtöbb esetben a véletleneken múlnak. De tegyük fel, hogy sikerülni fog létrehozása annak az önálló Mandzsúriának, amely voltaképpen Japánnak burkolt gyarmata lesz. Egy uj Mandzsúria létrehozása megint egy sereg konfliktus melegágya, mert hiszen Ázsiában is létezik az a bizonyos power of balance, a csendes Óceán birla- lásának egyensúlya. Ahány tengeri leszerelési konferenciát láttunk és ahány távolkeleti osztozkodási probléma felvetődött, Japán, Anglia, az Unió, Franciaország mindig szemben állottak egymássaL, mindig féltékenyen vigyáztak arra, nehogy egyik állam többet harapjon Kínából a kelleténél. Az amerikaiak és angolok e pillanatban azt mondják, hogy Sanghai polgárai ép bőrét védik, pedig dehogyis: imperialista helyzetük szilárdsága lebeg a szemük előtt, óvatos aggodalom, hogy a napán fák ne nőjjenek az égig. Kina, mint mindig, minden tragikusan szenvedő alanyisága dacára is, csak statisztája az eseményeknek, Ázsia nagy billiárdasztalán három nagyhatalom dákói mérkőznek. Éppen ezért sokkal végzetesebb események lehetnek a kikötőváros felgyujtásánál és a samghaii lángok sokkal hatalmasabb tüzet korbácsolhatnak a horizontra, mint amennyit a japán légi flotilla bombavetői a földre okádtak. japán replilőbombák felgyújtottak Sanghai egyik városrészét Tizenhat óra óta lángokban áll a kínai negyed — A bombaharc átterjedt a nemzetközi városnegyedre is — A sanghaii véres események megdöbbenést váltottak ki Genf ben — Charbin körül is harcban áll a kínai hadsereg a japánnal Cáfolják az Unió és Japán közötti diplomáciai viszony megszűnéséről szóló híreket A Sanghai körüli kinai-japán konfliktus véglegesen elmérgesedett. Ma már magában a miliós lakosságú városban zajlanak le a legvéresebb események. A japánok nagyszámú katonaságot vittek parifa és megkezdték a kínai városrész bombázását. Sanghai kikötő negyedét, a Sapei városrészt felgyújtották, az egész negyed lángokban áll. Felgyújtották a kaszárnyát is, amelyben ötezer kínai katonai talált elhelyezést. Sanghai uccáin állandó háborúság folyik a kinai és a japán katonaság között. A kínai városnegyedben a japánok elfoglalták a pályaudvart, a kinaiak ellentámadásba mentek át és a páncélvonat védelme alatt visszafoglalták a pályaudvart, amelynek egy része bombarobbanás következtében beomlott. A külföldiek a nemzetközi negyedbe költözködtek be, amelyet szintén nem kiméit meg a bombázás. A kinaiak ezerszámra tolongtak a nemzetközi negyed felé, ahol azonban nem engedték meg számukra a tartózkodást és az angolok fegyveresen verték vissza őket. A harc változatlanul folyik, a jelek szerint az északi pályaudvart akarják a japánok birtokba venni, amely e pillanatban angol kézen van. Miután a harc magát a nemzetközi negyedet is fenyegeti, e negyed védelmére önkénteseket mozgósítottak. Washingtoni jelentés szerint a sebesültek száma hatezer, a halottak száma szintén sok, de még hozzávetőleges megállapitást nem tudnak. Nemzetközi bonyodalmak A sanghaii események híre igen nagy megdöbbenést keltett Géniben, ahol a kinai-japán konfliktus szabályozására összeült bizottság a mai napra ülést hivott össze. A hir hatása alatt elhatározták, hogy az ülést csak holnap fogják megtartani. Jen, kínai delegátus jegyzéket intézett a Népszövetséghez, amelyben a népszövetségi okmány megfelelő paragrafusára való hivatkozással azonnali beavatkozást kér. A japán kinai konfliktus újabb szakasza legfőképpen az Egyesült Államok kormányát foglalkoztatja. Washingtoni jelentés szerint Amerika kormánya csak abban az esetben lép fel Japánnal szemben, ha Japánnak nem sikerül megakadályozni csapatainak a nemzetközi területre történő betörését. Az európai sajtóban az a hir terjedt el, hogy az Egyesült Államok meg akarják szakítani a diplomáciai viszonyt Japánnal szemben. E hirt illetékes diplomáciai helyeken teljesen valószínűtlennek tartják. Tény az, hogy a washingtoni szenátusban King republikánus szenátor azonnali gazdasági megtorló rendszabályokat sürgetett Japán ellen a sangbaii események miatt. Amerikában meg vannak győződve arról, hogy Japán ki akarja provokálni Kina hadüzenetét és ez esetben a kikötőket és a . partvidéket blokád alá veszi. Valószinüsithető, hogy a japán haderő mindent el fog követni a sanghaii nemzetközi negyed védelmére, de még ebben az esetben is Amerika és Anglia helyzete meglehetősen kényes, mert Sanghajban a nemzetközi kikötő teljes forgalma megbénult. Londoni jelentés szerint a japánok újabb kétezer főnyi katonaság partrahelyezését határozták el, a kinai nemzeti hadsereg pedig Sanghai védelmére egy hadosztályt menesztett útba. Ezek a készülődések azt-a kV Sót keltik fel, hogy Kina sangbaii zónájában bb véres háborúk lesznek. A mandzsuriai hadszíntéren. Ugyanakkor Japán ős Kina között más hadszíntéren is észlelhető a fokozott haditevékenység. Mukdeni jelentés szerint a Charbin környékén táborozó japán csapatok egy része utasítást kapott az északmandzsuriai vasúti vonal uj megszállására. Valószín ül eg, hogy e megszállás maga után fogja vonni az orosz érdekszférába tartozó Podgranicnaja és Mandzsúria elfoglalását. Charbinban a helyzet válságos. A kinaiak megújuló támadásokat intéztek az orosz és japán lakosság ellen. A város környékén véres karcok varúnák folyamatban, kinai katonák és Chirin- ből érkező japán csapótok között. A japánok tüzérsége folytonosan ágyutüz alatt tartja Charbin külvárosait. Londoni jelentés szerint az önálló mandzsuriai köztársaság pro- klamálását február 2-ára várják és azt hiszik, hogy a japán részről kierőszakolt esemény után lavinaszerűen következnek be újabb események, (Folytatása a 2-íSc oldalon.^
