Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-29 / 22. szám
2 KuetiUjsXG XV. EVP. 22. SZÁM. am á r » ,, Napi ápolási és ellátási díj: i. oszt. külön szobában 3)30 lei, 1! oszt. kétágyas szobában 240 lei. Klinikai mrosvasárhe V ozanatoriuni osztályon 120 1 -i. Ugyanitt orvosi gyógykezelés napi 60 lel. Műtét ad maximum 2000 lei. Sima szülés ■* egy heti ellátással 2000 isi. Röntgen stb. a rendes dij 50 °/o a. Az elhasznált anyag, gyógy- és kötszer külön fizetendő. Quartz, Diathermia, villany-és vizgyógyászat. Szabad orvos választás. Nyilvános szénsavas, kén és egyéb gyógy-, kád- és gőzfürdő _____________ Gyerőmonostor népe lázong az állami iskola igazgatója ellen Magyarellenes kifakadásokkal akarta palástolni a súlyos hibákat és visszaéléseket — A román lakosság nem volt hajlandó az uszításnak beugorni — Lónyuzás volt az iskola udvarán s ez robbantotta ki az elégedetlenséget (Kolozsvár, január 27.) A kolozsmegyei Gj erőmonostornak, ennek a fele magyar, fele román lakosságú, szépségeiről hires községnek nagy háborúsága van. Az állami iskola igazgatójával gyiilt meg a falunak a baja, még pedig olyan súlyosan, hogy szinte zendüléstől, illetőleg erőszakos kirobbanástól lehetett tartani. A hatóságok ezt akarták megelőzni azzal, hogy az iskolaigazgatót felfüggesztették a sorozatos panaszok alapján állásából, a fegyelmit megindították ellene. A lakosság azonban azt követeli, hogy vigyék el & faluból az igazgatót, mert különben nem állanak jót magukért. A gyerőmonostori állami iskola igazgatója, Ungur Lazar ellen rengeteg panasz merült fel. Súlyos visszaélésekkel vádolták, a gyermekek szüleitől pénzt, terményeket követelt s a falu rostás cigányaival tartott fenn érintkezést. Úgy a román, mint a magyar lakosság ellenségét látta benne. Ebben a kiélesedett helyzetben történt egy eset, ami a háborúságot kirobbantotta s ami véletlenül egy magyar ember tevékenységét vette igénybe. Az iskolaszéknek csak egyetlen egy magyar tagja van, Török N. Ferenc, monostori gazda. Decemgber 31-én hozzászaladtak azzal a panasszal, hogy Ungur igazgató az iskolában lovat nyúz. Török, mint iskolaszéki hivatalos ember, elment az iskolába megnézni, hogy mi történik. Tényleg az iskola-udvar kútja mellett lovat boncoltak, de az iskolaszék hivatalos emberének a megjelenésére riadalmat keltett, az igazgató a feleségével égj ütt rátámadt. Ungurné asszony magából kikelten nemzetiségi ügyet akart csinálni a ló- riyuzásból és ilyeneket kiabált: — Magyaroknak itt nincs keresnivalójuk. Itt nincs Magyarország. Takarodjatok innen, ahányan vagytok! Ilyen és ehez hasonló szidalmakkal igyekezett az igazgatónő elterelni a figyelmet a nyúzott lóról és kituszkolni iskolaszék magyar tagját az iskolaudvarról. A gyerőmonostori la kósság körében azonban rendkívüli felháborodással ment szét a hire az igazgatótanitó eljárásának és a román lakosság nem volt hajlandó nemzetiségi alapon behódolni az igazgatónak. Az iskolaszék elnöke összehívta az iskolaszéki gyűlést, az igazgató azonban kijelentette, hogy nem ismeri el az iskolaszék elnökéi és tagjait. Az iskolaszék erre közgyűlést hivott össze ja auár 10-ére, hadd mondja meg a lakosság, hogy kikből áll az iskolaszék. A közgyűlés nemcsak hogy az iskolaszék mellé állott teljes egyhangúsággal, hanem a legsúlyosabb panaszokat wrohák fel az iguzgató ellen úgy. hogy a tömeg neki akart menni az igazgatói lakásnak, hogy kényszerítsék a faluból való távozásra. A vezetőség azonban ezt megakadályozta s olyan határozatokat hoztak, hogy táviratban kérik lorga miniszterelnöktől a tanító eltávolítását s a preiekturától kivannak azonnali intézkedéseket. A távirat elment Bukarestbe s telefonon közölték a prefekturával, hogy a nép türelmetlen és ha nem történik valami, akkor a falu izgatottsága tarthatatlan. Közben az történt, hogy az igazgatónak az eljárása tovább fokozta az izgalmakat. Január 2-ára, habár a karácsonyi vakáció még nem járt Je, felrendelte az iskolába a gyermekeket. A nép már előre kiváncsi volt, hogy mit akar hat. S tényleg akart is valamit, ami nagyon jellemző az ó működésére. A magyar gyermekektől, 8—9 évesektől azt kívánta, mondjanak terhelő vallomásokat Török N. Ferencről. Hogy milyen eszközökkel, hogyan Íratott alá az apró gyermekekkel vallomásokat, azt nem lehet tudni. Ezekben a val lomásokban a gyermekek azt nyilatkozzék, hogy karácsony másodnapján Török N. Ferenc iskolaszéki tag biztatta a gyermekeket, hogy menjenek a táncba s olyan felháborító, észté len kijelentéseket tett volna: „én vagyok az Isten“. A gyermekek szülei azonbau egytől- egyig jegyzőkönyvbe diktálták, hogy az iskolából kisirt szemmel kerültek haza a gyermekek, akik elpanaszolták otthon, a kényszerítő eszközöket, amikkel a vallomásokat, mint leckét tanította be nekik az iskolaigazgató. A közgyűlésen úgy az iskolaszéki elnök, mint a község román lelkésze sajnálkozásuknak adtak kifejezést afölött, hogy Török N. Ferencet igaztalanul a magyarságában érte támadás akkor, amikor az egész lakosság képviseletében járt el. A kolozsvári prefekturáról a riasztó hírekre a prefektussal 12-én kiszállott a vizsgálóbizottság, amely elé Írásos nyilatkozatokban és szóbelileg terjesztették elé a panaszokat. Ezek: a gyermekektől követelte, hogy tojást, gabonát, kendert és más terményeket vigyenek neki hazulról s aki nem tudott vinni, azzal rosszul bánt. ütszáztól-ezerlejes baksisért vette fel az iskolába azokat, akik nem töltötték be a hete(Kolozsvár, január 27.) Régi dolog, hogy az erdélyi hadirokkantak a legképtelenelb nyomorúságban -élnek amiatt, hogy a mindenkori kormányok, 14 esztendő minden küzdelme dacára, sem akarják megoldáshoz juttatni ezt a háborús problémát. Az Erdélyben élő hadi rokkantak, akik a békeszerződések előtti közjogi helyzetükben nem a román kötelékében, hanem az osztrák és magyar haderők kötélé kében váltak hadirokkantakká, még mai nap is különleges elbánásban részesülnek és a kormányzat azon a cimen, hogy ezek a szerencsétlen emberek nem teljesítettek szolgálatot a román hadseregben, nyugdijaikat meg mai napig sem egységesítették. Az erdélyi rokkantak tizennégy esztendeje a legelkeseritőbb küzdelmet folytatják az éppen olyan igazságtalan, mint Iéleknélküli álláspont megváltoztatása iránt. A rokkantak eddigi küzdelme odáig jutott hogy a nemzeti, parasztpárt 1931 április 1 én a parlament elé terjesztett egy tóráik évüket. A júhpásztor gyermekeitől is sajtot, bárányt követelt. Állítólag a rossz bánásmód miatt nem mertek az iskolába menni a gyermekek, hanem elbujkáltak a tanítási idő alatt s az igazgatónak alkalma nyílt a büntetéseit sűrű kirovására. Az ezer lejes büntetést •háromszáz, ä kisebbeket 15Ü—200 lej el nem számolt összegek fejében elengedte. Általában minden pénzügyet mindenkivel csak uégyszem között szokott intézni.- A bizottság előtt szóba került a lónyuzás esete is. Ungur igazgató olyasmit mondott, hogy tudtán kívül történt a dolog. A lónyuzó cigány azonban elmondta, hogy munkája közben az igazgató tett cigarettát a szájába és gyújtotta meg. Az iskolaudvaron vágtak la lovat és a kút mellett nyúzták meg, állítólag kutyaeledelnek s ez nemcsak tilos, hanem a nép ezt különösen megbotránkoztatónak tartja. A bizottság Ungur igazgatót a panaszok alapján felfüggesztette állásából, ellene a fegyelmit megindította s helyébe Nastasiu Dumitru tanítót az igazgatói teendők végzésével ideiglenesen megbizta. A nép és az iskolaszék egyelőre megnyugodott, de nem csillapodott le. Azt követelik és azt kérik, nevezzék ki Nasta- smt véglegesen igazgatónak és adjanak ki olyan rendelkezést, hogy az egész faluval hadilábon álló Ungur igazgató távozzék Gyerőmonostorrói sürgősen, mert ottléte izgatja a kedélyeket s esetleg olyan kirobbanás történik, ami nem kívánatos. Most vasárnapra újból gyűlésbe hívták a falu népét ebben az ügyben. \ panaszok kivizsgálása a fegyelmi hatóság dolga, viszont az igazgató-tanitó és a falu népe között olyan éles a háborúság, hogy súlyos konfliktusoktól kell tartani- A vasárnapi gyűlésre is izgatott hangulatban készülnek a falusiak vénytervezetet, amelyben egységesíti a csatolt területek rokkantjainak nyugdíjügyét. A parlament ezt a tervezetet 1931 április 1-én meg is szavazta, a szenátus azonban az akkori nagy kapkodásban a törvényt befejezetlenül hagyta. Ebben a helyzetben ismét összeomlott egy idegölő küzdelemnek minden reménye. A nemzeti parasztpárti kormányt követő lorga-kabinetnél elölről kezdődött a hadirokkantak nyugdijegységesitésére irányuló harc, amelyben már anyagilag és erkölcsileg ieron- gyosodtak mindazok, akik a háborús kö teles- ségteljesitésben váltak keresetképtelenekké. * A bélyegtörvény módosításáról szóló törvény precíz magyar fordítása és román szövege kapható Dr Mandel Fordító Irodában, Cluj. Str. Memorandului 24. Ára 30 lej, vidékre portóval 40 lej. I § Select Mozgó mai kezdettel mutatja be | I LIANE HAID l 1 Varsói tsnokanővéfem I I I Verneuil színdarabja nyomán NŐTT KÁROLY kézirata alapján készült elsőrangú I német párbeszéde hangos fiira A többi szerepekben ■ Szőke Szakáit, Huszár Pufi. I i — Monopol Favorit-film — J-------------------------------- 1 Az erdélyi rokkantak a most összeülő parlamenttől várják a nyogdijegységesitést Egy törvény, amelyet a kamara már megszavazott, de a szenátus jóváhagyását elfelejtették kikérni
