Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-28 / 21. szám

6 KntnfljSA.a XV. EVF. 21. SZÁM. Tllegfjalt flißert Dénes, az unitárius egyház volt jószágigazgatója A közel száz évet megért öreg ur jóformán sohasem volt beteg (Kolozsvár, január 20.) A regi magyar vi­lágnak egyik legjellegzetesebb, legérdekesebb alakja dőlt ki ma éjszaka az élők sorából. Ta­lán az sem véletlen, hogy a mai generáció már a nevét sem igen ismerte Albert Dénesnek, az unitárius egyház egykori kiváló jószágigazga­tójának, aki pedig itt élt közöttünk jó egész­ségben a mathuzsálemi k.,r küszöbén, éber fi­gyelemmel kísérte jóformán haláláig a világ eseményeit, sőt még néhány hónappal ezelőtt az ő utcáján, a Post .ükért-utcán is végigtipe­gett öreges járásával, de azért derűs, mosoly­gós arccal. Kilenc renhat évet élt Albert Dénes és ezalatt a bosszú, , evés hijján egy évszázad alatt még beteg is csak nagyon ritkán volt. Családjának tagjai, legközelebbi hozzátartozói egymás után távoztak el ez élők sorából, a fe­lesége tartott ki a legtovább, de négy évvel ez­előtt ő is meghalt. Azóta rokonai felváltva vol­tak vendégei az öreg urnák Postakert-utcai la­kásán, hogy ne maradjon egyedül. Most is egyik rokona, egy vidéki unitárius papné ápolta pár hétig tartó betegeskedése alatt. Szé­pen, csendesen halt meg Albert Dénes, a leg­szebb halálnem: a végelgyengülés oltotta ki éleiét, a keddre virradó éjjel egy órakor. Teme­tése csütörtökön délután három órakor lesz a köztemető halottas kápolnájából. A gyászbe­szédet a koporsó fölött Vargha Béla püspökhe­lyettes tartja. Albert Dénes hosszú életpályá­ján mindig nagy érdeklődést tanúsított a köz­életi mozgalmak iránt. Pár évvel ezelőtt egy­házának jótékony akciót javára több alapít­ványt is tett. Szenzációs megállapítások a magyar őstörténet bolgár-török vonatkozásairól Dr. Fehér Géza bolgárországi kutatásai Fehér Gézának, a Szófiában élő kiváló ma­gyar tudósnak a i'erinti kérdésről irt és nemré­giben megjelent nagybecsű, vaskos kötete, kü­lönös figyelmet érdemel mindnyájunk részé­ről. Aki még emlékszik a középiskolában tanul­takra, annak könnyen eszébe jut, hogy bizony rnég a magyar időkben is úgy tanultuk, hogy az Ázsiából Európába elsodródott turáni ué- pek egyike sem volt. müveit nép. Ez a tan — amely egyébként majdnem dogmává mereve­dett minden nemzet történeti és tankönyvei; bőn — többé nem álj meg. Ezt a dogmát dönti meg Fehér könyve» melyben nyolc évig tartó kutatásainak páratlan eredményeiről számol bs a nagy lolmíségü, fáradhatatlan kutató. Legelőször a bolgár-törökök határvédelmével ismertet, meg bennünket. Már ez, a kínai és ró- imai határ-védelemre emlékeztető erődítési rend­szer — amely jóval erősebb a magyar gyepük­nél, — azt mutatja, hogy a bolgár törökök jóval kimagaslottak a többi turáni népek közül, mert !iiszep(V..á magyarokat, kivéve, egyedül az avarok oltalmazták magukat még győzőkkel is Azután végig vezet, bennünket a régi és nj főváros (Pliska, Preslav) meg Madara eddige lé feltárt romjain, amelyek nem állanak egy­másukban, hiszen körülöttük még sok város­nak, lelopnék van nyoma, de amelyeket csak rendre-reudre lehet felásni. Nagy kiterjedésű töltések, köralakn, négy és ötszögü bástyákkal megerősített hatalmas várfalak övezik Középen rendszerint az ural­kodók, a kánok palotái emelkedtek. Így a plls- kái városban a kán palotája a legnagyobb Köze! hozzá az asszonyoké; a gyermekeké s ez valamivel kisebb. Kettőjük közölt oldalt levő még kisebb épület az ott lelt sok állatcsontból Ítélve; a konyha volt. Hatalmas kőkockákból egyenletesen, gondosan rakott impozáns falak vannak Érdekes: mennél nagyobb valamely (épületnek a jelentősége, annál nagyobb kőkoc­kákat használtak a falak rakásához. Helyen­ként téglaboltozat nyomai is maradtak fenn. Több heiyeu uiárványlapok takarták a falat, másból meg többszínű mázos cseréplapok. Há­zaikat cseréppel fedték, sőt puha ólomlemczzel is. Vízellátásukat vizel osztókból kivezetett agyagcső vízvezetékek biztosították. Templomokat, szentélyeket is tártak fel. Egyrészülc már keresztyén, de van közöttük olyan is, amelyik még alighanem pogánykorból ered. Az a mádarai kis épület pb, amelyik szik­ladarabot foglal magában. Ez a szikladarab valószínűleg éppen olyan szentkő volt, mint amilyenek mellett a régi hithez ragaszkodó ma­gyarok még Szent László idejében is régi po­gány szokás szerint áldoztak. A kiásott fürdő- medencék is amellett bizonyítanak, hogy a tö­rök-bolgárok a műveltség fejlettebb elemeivel is tisztában voltak. Szobrászatuk emlékét több sirszobor őrzi. Kb. olyanok, mint amilyeneket az ötszáz évvel később (1247) a mongol dulás után a mongol fejedelmi udvarba igyekvő Rubruguss látott a kánoknál és amelyek egyébként, az ősmagyar ruha s hajviseletre is sok becses adatot tartal­maznak. Így most. már bizonyos, hogy az ős- magyaroknál is, a fejedelmek baja hosszú volt, az előkelők három hátrafont hosszú tincsben viselték, a közrendnek meg egészen tarfejüek valanak. A mádarai lovas szikladombormü minden rongáltsága ellenére is egyedüli Európában a maga nemében. S más egyéb jelenségekkel, együtt igen határozottan mutatja, hogy a török bolgárok ezt a műveltséget még a Kau­kázus északi lejtőjén volt őshazájukból hozták magukkal, különben nem lehetnének annyira telítve perzsa hatásokkal, amelyeket csupán Perzsia közvetlen szomszédságában volt ősim zajukban szívhattak magukba. ügyes érveléssel, igen meggyőzően mutat­ja ki Fehér Géza, hogy a nagyszentmiklósi Att.ila-kincse tulajdonképpen a bolgár-török üt vösség terméke. A bolgár-török feliratainak ja­varésze görög szövegű. Némelyiken bolgár sza vak is fordulnak elő. Kőkockákon, cserépedé­nyeken, téglákon, stb., egész sereg rovásirási, bevésett betű került elő. Megfejtésük azonban eddigelé még nem sikerült, tekintve, hogy nincs hosszabb szöveg, csak néhány betűből ál­ló szavak. Mindenesetre igazat kell adnunk Fehér Gé­zának, hogy az a nép; amelyik olyan nagysza­bású építőmiivészeti (tevékenységet fejtett, ki, nem lehet, műveletlen nép. Hosszú időnek kell eltelnie, amig a nomád ennyire átalakulhat, itt pedig még két emberöltő sp múlt el. Ezért va­lószínű az is, hogy a magyarság műveltsége is sokkal magasabb fokú volt, mint eddig képzel­tük, mert három nemzedék elteltével már mi- nálunk is nagyszabású építkezések folynak. De meg aztán a Kaukázustól északra a ma­gyarság sokáig a bolgár-törökök kötelékébe tartozott és ott a többszázados együttélés alatt volt alkalma mindent elsajátítania. Igaz vi­szont a levediui és etelközi őshazában az állan­dóan zaklatott élet mellett ilyesmit nem fejthe­tett ki, A magyar őstörténet kutatói nagy elisme­réssel illetik Dr. Fehér Géza nevét. De dicsé­rettel kell megemlékeznünk dr. Homan Bálint­ról, dr. Márton Lajosról és dr. Feítich Nándor­ról is, kiknek minden tekintélyükét és igyeke­zetüket latba vetve sikerült biztösitaniok en­nek a nagyjelentőségű könyvnek a mai rop­pant nehéz viszonyok közti megjelenését, sőt nemcsak megjelenését, hanem méltó, díszes, fényes köntösben való kiállítását is. (Maga a könyv 3ü pengő, ami a pengő alacsony árfo­lyama mellett nem nagy összeg. Aki teheti, vegye meg, nem vallja kárát a pénzének). Ferenczi Sándor. OLCSÓ könyvárusltás I! Az eddig hirdetett könyveinü néhány nap alatt teljesen elfogytak. — A megrendelések nagy számára való tekintettel újabb kiárusítást ren­dezünk. Átlagban a bolti ár egy ötödéért adjuk könyveinket Teljesen uj és hibátlan jó példányok. Könyvek lejért darabodként: Barta Lajos: örvény. Bazin René: Douatienne Bordeax; Testnek feltámadása Farkas Imre; Szent tavasz Farkas Imre: Melódia Harsányi Zsolt: A féltékeny költő Hajó Sándor: A ötvenéves íérli Kosztolányi Dezső: A rossz orvos Liptbay Imre: Kegyelmes uram Lovászy Károly; A szivem Szederkényi Anna: Sorsok ha találkoznak. Szép Ernő: Régi kedvünk Szomory Dezső : II. József császár Fényes Lászlő: A társadalom és a nemi kérdés Ráskai: A csodamajom Lövik Károly: Pogányok Frend: A hisztéria Dánielné, Lengyel Laura : Adlersfeldi Szent Agnes Méray Károly: Rítta meséi (kötve) Dobosi Pécsi Mária: Csodálatos Bábu (kötve) Millin: Isten mostoha gyermekei (kötve Frank Heller: Marco Polo milliói (kötve) Paul Fával: Óriások brigádja (kötve) Havas: Fekete matróz (kötve) Lakatos László; Egy válópör története (kötve) Sven Elvestad; Lizzia (kötve) E könyvek közül bármelyik 12 darabot együtt 100 leiért adjuk. Beküldhető bélyegben is és akkor portőmenfesen is szállítjuk. Könyvek 25 lejért darabonként: Barta Lajos: Elsülyedt világ Balzac : Vérbosszú Borbély: A spiritizmus Daudet; Jack (400 oldal) Karinthy: Ne bántsuk egymást Kaffka Margit; Csendes váls gok Kodolányi; Futótűz Rodzievics ; Lengyel orvos Sbeehaw Patrik: Gray doktor válsága (400 oldal) Tersánszky Józsi Jenő : Jámbor Óska Tharaud Jean—Jerome: A kereszt árnyéka Ridder Haggard: Cleopatra Locke: Simon de Gex megtérése (300 oldal) Locke: Pujol Arisztid vidám kalandjai (300 oldal) Locke: Uri csavargó (300 oldal) Aleramo: Szeretlek Vándor Iván : Andrea szerencséje Volney: Romok (társadalmi utópia 400 oldal) Avercsenko ,• A tükör lelke Arnbeimer: Renée Prévost; Félszüzek Bölsche; Ősvilág Haeckel A természet és az ember Fabre: A skorpió öngyilkossága Maeterlinck: A természet élete E könyvek közül bármelyik £0 darabot együtt 200 leiért adjuk és a pénz előzetes beküldése mel­leit portómentesen szállítjuk. Megrendelések a Keleti Újság elmére küldendők

Next

/
Thumbnails
Contents