Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-27 / 20. szám
XV. E VF. 20. SZÁM. KeiETlUjS&G 7 Komán terbelétannk is megszólalnak a megtévedt két román bíró elleni vizsgálat rendjén Amíg Stefanescn koronaügyész vizsgál, Creanga, a gyannsitott bíró ellenvizsgálatot tartós magához veszi a kompromittáló iratokat (Csíkszereda, január 25.) Háromhónapi kínlódásunknak, számtalan feljelentésünknek, egész Erdély sajtója egyöntetű megmozdulásának, amelyet a Dimineaţa is fenntartás nélkül t' riogatott, megvan az első eredménye. Elértük amit vártunk, megindult a vizsgálat a Szakáli-ügyben. Hogy az eredménye mi lesz, azt természetesen nem lehet tudni. Még természetesebb, hogy optimizmussal tekintünk a vizsgálat megállapításai elé. Semmiképpen sem tudjuk elhinni, hogy akadna Romániában még biró, aki hajlandó volna magára venni a további takar- gatás ódiumát. Érvényesülnie kell annak az álláspontnak, hogy a román birói karnak két büntevő elté- V elyedéseihez semmi köze nem lehet. És ha megállapítják, hogy Creanga és Banciu bűnösök voltak Szakáll halálában, ebből semmiféle erkölcsi vagy másnemű sérelem nem származ- liatik más, derék emberekre, akik kötelességüket tisztességesen teljesítik és nem vétenek senkinek. Volt már eset arra, hogy biró megtévedt, biiure vetemedett. Megbüntették s azzal el volt intézve. Egy Nagy István nevű budapesti törvény- széki bíróról derült ki az utóbbi években, hogy pénzért árulta a csődtömeggondnokságokat. Rábizonyosodott, letartóztatták s ha jól emlékszem, hivatalvesztésen kívül ötévi börtönre. Ítélték. I Kérdezem, akadt-e egyetlen ember, aki Nagy István budapesti törvényszéki bírónak elitéltetése miatt azt merte volna mondani, hogy a magyar birói kar megvesztegethető ? Vagy, aki csak azt tartotta volna fenn, hogy a legkisebb árnyék érte a magyar birói kar becsületét az ügyből kifolyólag. Ellenkezőleg, éppen a birói kar becsülete kívánta meg Nagy István esetében, kivánja Creanga és Banciu esetében, hogy megmutassa a tiszteletreméltó testület, hogy nem ért egyet csalóval, gyilkosságban részesekkel. A purifikáeiő kezdete. Kedden érkezett Csíkszeredába Stefanescu koronaügyész és mindjárt munkához látott. Telefon-üzeneteket küldött az ügyben érdekeltekhez, azzal a kéréssel, szíveskedjenek előtte megjelenni és felvilágosításokat adni. Szükségesnek tartotta egyes esetekben külön megjegyezni, hogy a megjelenést csak kéri, az nem kötelező. Hol van ez az eljárás attól, amit eddig az ügyészség és vizsgálóbíró részéről tapasztaltunk, amikor telefon-üzenetre való rögtöni meg nem jelenés esetén egyszerűen elővezeték az illetőt. A vizsgálat folyamán elsőnek Popp Tiberiu alispánt hallgatta ki a koronaügyész, azután tőlem kért felvilágosításokat az ügyben. Másfélórás kihallgatásom alatt az volt az impresszióm, hogy a koronaügyész éppen azért, mert végtelenségig jóhiszemű ember, gyanakodva és nagyon sok fenntartással fogadja a birók ellen leghatározottabban emelt vádakat, azonban el van szánva az igazság kiderítésére és gyökeres rendet szándékozik csinálni a kérdésben. Előadtam az ügyet elejétől végig. Figyelmesen meghallgatott, közben jegyzeteket csinált és e jegyzetei alapján utóbb kérdéseket adott fel. Megvallom, voltak közöttük olyanok is, amelyek furcsa utóizt hagytak a szájamban. Hogyan kerültek nyilvánosságra a csendőrök nyilatkozatai. Tudvalevőleg az ügyből akkor lett páratlan skandalum, amikor kiderült, hogy két csendőrörmester sajátkezüleg Írott nylatkoza- taikban vádolják meg az ügyészt, hogy utasítást adott a verésre, a vizsgálóbírót pedig, hogy ezenfelül sajátkezüleg verte a megkötözött Szakálit. Ezeknek a nylatkozatoknak fényképmásolatai kerültek kezünkbe s ezeket sok példányban sokszorosítva küldtük széjjel különböző hatóságokhoz, Táblához, minisztériumba. Wilier képviselő ugyanezeket a leuyképmásolato- kat tette le a képviselőház asztalára s ezek alapján állította, hogy a két biró bűnös. A koronaügyész ur érdeklődésének egyik gyújtópontja az a kérdés volt, hogyan jutottak e nyilatkozatok birtokunkba. A választ természetesen udvariasan, de határozottan megtagadtuk. A következő tanuktól is mind megkérdezte, hogyan kaphattuk ezeket a fényképeket, s legkevesebb öt-hatféle választ kapott kérdéseire, amelyek azonban mind azzal kezdődtek „Nem tudom, de lehet hogy . . így ez a kérdés még tisztázatlan és az is marad. Teodor Anastasiu, a Dimineaţa munkatársa, akit csütörtökön hallgatott ki, szellemesen jegyezte meg: — Engem egyáltalán nem az érdekelt, hogy honnan kapta, hanem, hogy mi áll bennük. És a nyilatkozatok alapján a két bírót, akiket máskülönben nem ismerek, bűnösnek tartom. További kérdései közül meglepett: Mivel magyarázható, hogy Ön annyira érdeklődik és annyit fárad ebben az ügyben?. Ön azt mondja, hogy azért dolgozik, hogy Creanga biró elmenjen Csikból, mindegy, hogy milyen A nátha és mindennemű hüíések gyógyszere az ASPIRIN^T ABLETT A! ASPIR De csakis valódi, a „BAYER- KERESZTTE L“ és eredeti cső-» magolásban 20 és 2 tablettává!.1 0 MO ft »»»»♦»< »»*«■»»»* ft formában. Milyen minőségben avatkozik bele az ügybe? — Hát amilyen minőségben az ember bele. avatkozik, ha egy gyilkost futni lát az utón s megfogja, amig eléri a rendőr. A koronaügyész urnák nemcsak ezt feleltem. Még inkább meglepett az a kérdés, amelyet Anastasiu tanárhoz intézett: Összeegyeztet- hetőnek tartja-e ön azt, amit tesz, román lelki- ismeretével. Anastasiunak becsületére válik amit felelt: — A gyilkosságnak semmi köze a román érzéshez! Creanga ellenvizsgálata Miközben a koronaügyésznél gyűlnek a terhelőnél terbelőbb nyilatkozatok Creanga ellen, ő sem marad tétlenül. Észreveszi a törvényszék folyosóján Magyary Dezső szenttamási közbirtokosság! pénztárnokot, felhívja magához s furcsa kérdéseket ad fel neki, majd visszarendeli, csak úgy szóban, délutánra. Magyary nem megy vissza. Erre Creanga, a helyettes ügyésszel kiszáll délután Csikszentta- másra s összeszedi a közbirtokosságnak azokat az Írásait is, amelyeket ezelőtt pár nappal az ugyanilyen céllal megjenő csendőrkapitány még meghagyott. Többek között magával vitt egy nyugtát, amelyben őmaga elismeri, hogy a csikszentta- mási közbirtokosság pénztárából, fuvarelőleg címén, ötezer lejt felvett. Ez a nyugta rendes körülmények között elég volna egymaga arra, hogy egy birót elcsapjanak. Lehet, hogy az egész kirándulásnak nem is volt más célja, mint a kompromittáló nyugta megszerzése. De közben ilyeneket kérdezett: — Miért érdekli egyáltalán a közbirtokosságot, hogyan halt meg SzakállI Hogy mertek a Szakáli-féle vizsgálatra pénzt költeni? Mennyi pénzt adtak dr. Sándory Mihály ügyvédnek? Na és mit csinált az ügyvéd ezért a pénzért? Mi, Bukarestben is járt? Hát ott mit csinált? Miért járt? Természetes, hogy a szorgalmas nyomozásért, az ötezer lejes esetért is, a közbirtokosság nevében is, a magam nevében is feljelentettem a hivatalos hatalmát igen szabadon értelmező vizsgálóbirót, aki minden iratot elvitt, anélkül, hogy azokról nyugtát adni szives lett volna. Szerencsére Magyary Dezső pénztárnoknak, aki cseppet sem ijedős ember, volt annyi esze, hogy a nevezetes nyugtára külön felhívta a jelenlevők figyelmét és a vizsgálóbíróét is, — nehogy elvesszen! A vizsgálat folytatása. A második nap Anastasiu tanár és újságíró, Netotian gyergyószentmildósi rendőrkapitány és Chindea gyergyószentmiklósi gimnáziumi igazgató, meg mások kihallgatásával telt el. Amig e sorokat írjuk, tart a két csendőrőrmester kihallgatása, amely a relytély kulcsát kell, hogy szolgáltassa. Ha a csendőrök megmaradnak eredeti nyilatkozataik mellett, a két biró nem szabadul. Ha visszavonják őket, maguk kerülnek a legsúlyosabb elképzelhető slammasztikába. így a helyzet cseppet som könnyű, hanem inkább igen érdekes. A vizsgálat eredményét továbbiakig mindenesetre bizalommal kell várnunk. Sándory Mihály. * * A bélyegtörvény módosításáról szóló törvény precíz magyar fordítása és román szövege kapható Dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 30 lej, vidékre portóval 40 lej. iii»nTmtzmJ1^iouaapcgJiT«:Pic Frakkingeket, gallérokat, báiiruhákat gyönyörűen tisztit, fest olcsón a Kristály u| Vezetősége WA gyilkosságnak semmi köze a román érzéshez!“
