Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-27 / 20. szám
XV. ffiVF. 20. SZÁM. KuetiUjs&g 3 A Magyar Párt kolozsvári tagozatának munkaprogram j a Irta: Vásárhelyi János. III. Mind e feladatok hathatós szolgálata érdekében állandó és alapos, szakszerű tájékoztatással kell szolgálnunk a különböző érdekeltségek számára és biztosítanunk kell részükre tanácsadásban is, jogaik megvédésében is a hathatós támogatást. E cél érdekében gondoskodnunk kell egy megfelelő népirodáról, amely Pártunk tagjai részére a szükséges útbaigazítást minden felmerülő kérdésben megadni igyekezzék. E népiroda keretében kell lehetőleg biztosifanunk a munkaközvetítés megoldását, utakat kell keresnünk a tőkeérdekeltségekhez, ipari vállalatokhoz és fokozatosan ki kell igy építenünk a támogatás és segítés alkalmait. E népiroda keretében tudnánk áldásos alkalmat nyújtani a legszegényebb néposztály egészségügyének szolgálatára is. Ma még nagyon nehéz kérdés, de kezdeményező lépéseket kell tenni abban az irányban is, hogy Pártunk alaposan és szakszerűen foglalkozzék megfelelő termelési, fogyasztási szövetkezetek létesítésével, a meglevő ilyen munkák kapcsolatainak kiépitésével és előmozdításával. Foglalkoznunk kell helyzetünknek megfelelő bank- politika helyes alapelveinek olyan érvényesítésével, amely gazdasági életünk szanálását valamiképen előmozdíthatja. Ez utóbbi feladatok betöltése érdekében nagyon élénk és helyes munkamegosztás alapján kiépített bizottsági tevékenységre van szükség és természetes, hogy e munka sikere érdekében gondoskodnunk kell arról, hogy nemcsak létesüljenek ilyen bizottságok, hanem az arra hivatott férfiakból kialakult bizottságok valóban alkalmas és állandó munkát is végezzenek. A gazdasági érdekek felkarolása mellett Pártunknak támogatnia kell kulturális akcióinkat, szervezeteinket és intézményeinket és evégből állandó figyelemmel kell kisérnie ezeknek munkáját is. Ki kell válogatnia az egyetemes érdekek szolgálatába álló kulturális vállalkozásokat és azokat az egyetemes magyarság gondjába és figyelmébe kell pártunknak ajánlani és támogatnia. Ezen speciális feladatok mellett különös gonddal kell részt vennünk a városi közélet irányításában, gondoskodnunk kell tényleges helyzetünknek megfelelő érvényesülésünkről. Hansulyozni kívánom, hogy város- politikai feladataink szolgálatában minden hátsó gondolat nélkül, őszinte jóakarattal kell előmozdítanunk minden olyan várospolitikai törekvést, amely széles kitekintéssel valóban' az összlakosság egyetemes érdekeit kívánja szolgálni, az összlakosság kereseti és megélhetési viszonyait igyekszik könnyíteni és előmozdítani és valóban a szociális igazság elve szerint kíván kormányozni. E munkában egynek érezzük magunkat felekezeti és nemzeti különbség nélkül mindenkivel, aki e gyönyörű várost szereti, magáénak tekinti és fejlesztésén önzetlenül közremunkálni kiván, azonban természetes, hogy e város kormányzatának és sorsának intézésében múltban végzett szolgálatunk elismerését és megbecsülését kivánmk és tény-' leges telierliordozásunk és számarányunknak megfelelő részesedést kérünk nemcsak a kőié lességteljesitésből, hanem a város által nyújtható erkölcsi és anyagi támogatásból is. E cél érdekében sokkal alaposabban kell foglalkoznunk a várospolitika kérdéseivel és magyarsá guak beható tájékoztatása alapján eredménye sebbé kell tennünk bekapcsolódásunkat a városi közéletbe. Ezt úgy fogjuk elérni, ha főként a köri választmányok és gyűlések állandó tájékoztatásáról és irányításáról megfelelően gondoskodunk. Nem térek ki általános politikai feladatunkra, mert arról vagyok meggyőződve, hogyha e helyi feladatokat tényleg nagy gonddal és eredményesen végezzük, akkor ugyanezen az utón az országos politikai és társadalmi feladatoknak a megoldásából is erőnknek tényleg megfelelő jelentőséggel tudjuk kivenni az ország egyetemes érdekeit becsületesen szolgáló munkából is részünket. E tekintetben is csak arra utalok, hogy az országos feladatok tekintetében is sziinetnélkül kell gondoskodnunk tagjaink rendszeres tájékoztatásáról és alkalmat kell nyújtanunk véleményünk kifejezésre juttatására, hogy igy az országos feladatok megoldása is mindig egységes közvélemény fundamentumán épülhessen fel. (Folytatjuk.) * © o N © g © © © * MA NAGY PREMIER!! Richard Erichberg sorozatának legjobb operett-filmje: A VŐLEGÉNY ÖZVEGYE Főszereplők: Marta Eggert, Georg Alexander, Fritz Kampers. Sláger dalai: ABC, ABC., Liebe tut nicht weh, Mein Herz ist ein Salon für schöne Frauen. Himnusz-per Piskin Irredenta pert kovácsoltak a piskii katholikus kántor ellen (Déva, január 25.) Újévkor a piskii katholi kus kántól1, mjnt más ünnepi alkalmakkor, a templomban orgonázott. Aki nem figyelte a kántor minden ténykedését s egy kicsit az uj évi áhitatnak is átadta magát, az nem hallott semmit, az nem vett észre semmit. Igen ám, de vannak szemfüles emberek, akiknek a révén szárnyra kelt Piskin, hogy a kántor a templomban a magyar himnuszt intonálta. S ebből formális per keletkezett. Kihallgatták a kántort, a templomban lévőket s másokat. De nem mindenkit hallgattak ki, aki benn volt a templomban. Hogy milyen módon válogatták ki a szavahihető embereket, arról nem beszélhetünk, mert nem is tudjuk, hogy kiket kérdeztek meg, de különben is az a hatóságok dolga. De, hogy ne nagyon ijedjünk meg a pertől — jóllehet Göblyös Antal kántor ellen a per már a dévai ügyészségen van — az alábbiakban ismertetjük a tényállást, szigorú tárgyilagossággal: Minden zenész ember tudja, hogy amikor orgonához ül, az eljátszandó darab elején és szakaszok közben végig fut ujjaival a billentyűkön. Olyan formán megy ez, mint a cigány hegedűjén a cifrázás. Néhány ilyen akkord a vallásos énekbe belecsúszott a magyar himnuszból is. Egészen öntudatlanul. A kántor vallomása szerint ez más énekből és máskor is és több alkalommal is becsúszott, sőt a román himnuszból a legtöbbször. S csak akkor eszmélt arra, amikor figyelmeztették, hogy milyen melódiát csalt ki az orgonából. Most sem tudta, csak amikor meglökték. Igaz, hogy ez nem volt a himnusz, csak néhány akkord, aminek zeneileg is csak annyi értéke van a maga sajátságát illetőleg, mint bármilyen más melódiatöredéknek, más billentyüfutta tásnak. Mindenesetre jellemző, hogy ebhói a néhány akkordból még 1932-ben is poranyagot lehet készíteni. Kornéljuk, hogy Ítéletet már nem, hiszel* a himnusz eljátszását a büntetőtörvény sem tiltja el.---------------------------------------- ■■iOOOCCfr" 1» -----------------------------------------Hat óra alatt Párizsból New-Yorkba A francia kormány megbízásából sztratoszférarepülőgéget épít Farmann Párizs, január 25.) A belga Picard profeszszor győztesen megjárta a sztratoszféra titokzatos útját, a tudományos világ érdeklődését a sztratoszféra rejtelmei felé fordítja. Picard nyitotta ineg az utat, de a francia kormány nem akarja kiadni kezéből a folytatás vagy talán a kezdeményezés dicsőségét. A francia légügyi minisztérium a léghajót nehézkesnek Ítéli erre a célra és azt hiszi, hogy sokkal könnyebben elérheti repülőgép segítségével. Ezért megbízta a leghíresebb repülőgép konstruktőrök egyikét, Henri Fafmannt, akinek neve elválaszthatatlanul összeforrt az aviatika eddigi diadalaival, hogy készítsen olyan gépet, melyen fel lehet emelkedni 16—18.000 méter magasságba. Henri Farmann azonnal munkához látott. A gép váza már készen van, csupán egyes részletek vannak még hátra és a készülékek kipróbálása. Mindez a legnagyobb titokban történik. A bülancourti telepet katonai őrség veszi körül, hogy avatatlan szeme ne láthasson meg semmit az uj csodagép titkaiból. Sikerült mégis a következőket megtudnunk : A sztratoszférikus repülőgép monoplán, speciális kémiai eljárásoknak alávetett vászonszárnyakkal, aluminiumszerü vázzal és kabinnal. A szárnyfelületek kétszer akkorák, mint a rendes Farmann-tipusu gépeké. Motora 500 CV, három kompresszorral és különlegesen szabályozható légcsavarral. Henri Farmann előadását mindjárt a legérdekesebb problémával, a magasság kérdésével kezdte. Ezen fordul meg az egész gép sorsa. A sztratoszférikus gépet fokozatosan fogják „reánevelni“ a magasságra. Előbb két, majd négy, aztán hat s igy tovább egészen tizennyolcezer méterig fog felmerészkedni a gép. Erre a fokozatosságra azért van szükség, hogy az uj magasságokkal kapcsolatosan jelentkező uj pro„©M.JO LEGMEGBÍZHATÓBB ohm. , dm ÓVSZER!! blémák mindjárt megoldassanak. A fómalkatrészekre vonatkozóan csak annyit árult el Farmann, hogy speciális, eddig nem használt, de már kipróbált anyagból készülnek. A magassággal kapcsolaban nem kevéssé izgató a gyorsaság problémája. A levegő ellenállásának ritkulása következtében hatezer méternél a gyorsaság megkétszereződik, tizenkétezer méternél megnégyszereződik. A gépen elhelyezett nagyszámú radiátor, melyek közül kettő kompresszoros, ezt a káprázatos gyorsaságot csökkenteni fogja. A sztratoszférikus gép tizennyolcezer méternél átlag nyolcszáz kilométerrel fog repülni. Ilyen gyorsasággal Párizsból hat óra alatt Newyorkban lehetünk a mai négy és fél nap helyett. Farmann hangsúlyozta, hogy ezek csupán elméleti számítások adatai, melyeket semmiféle gyakorlat még nem igazolt. Picard professzor léghajója sem tud semmi támpontot nyújtani idevonatkozóan, mert a léghajó és repülőgép nem állítható egymással párhuzamba. Lehet, hogy a gép gyorsasága még fokozódni fog, ha igazaknak bizonyulnak a sztratoszférikus me- teorólógia e feltevései, miszerint nyugatról keletre ötszáztól—ezer kilométernyi gyorsasággal rohanó áramlatok találhatók. A repülőgép itt teljesen uj problémákkal találja magát szemközt. Picard professzor ballonja tizennyolc óra alatt mindössze hatszáz kilométeres távolságot repült át. A pilóta helyzete kétségkívül nem lesz kényelmes és kellemes a szratoszférikus gép kabinjában. Sokkal kisebb tér áll rendelkezésre, mint Picard ballonjának csónakjában. Mozog- niok valóban alig lehpt, mert csupa műszer és élelmiszer az egész kabin. A legfőbb probléma, hogyan lehetne a műszerek és a gép szerkezetének komplikált mechanizmusait egyszerűsíteni. Mindezek bonyolult, sokfelé ágazó feladatot rónak a pilótákra, melyet idegekkel alig lehet győzni. Roppant nehéz ezeknek a mechanizmusoknak a kifogástalan működését biztosítani. Hogy a motor sikeresen dolgozzék a ritka levegőben, igénybe kell venni a kompresszorokat, melyek őrült gyorsasága percenkint tizenkétezer forgást végez. . ------
