Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-27 / 20. szám
Cluj-Koloxsvár, 1932. január 27. Előfizetés .íJidön; Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. ^^gyesszám ára ^ lej Országos M agyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon : 508, 6-94 XV. évfolyam jje 20. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12,50 P. Egyes szám ára 20 llllér 250 miiíia frank hiteit kapott a Banca Naţionala, 100 milliót a román állam Betyárok^ Alig volt az utóbbi időben mélyebb tanulságokat rejtő törvényszéki tárgyalás, mint az, amely a kolozsvári egyetem egyik professzorának, Pamfil dr.-nak perét nem egészen úgy intézte el, mint ahogy azt a tudós professzor ur remélte. Nem is beszélve azokról a kétes és különös üzletekről, amelyekkel Pamfil tanár ur majdnem egy tucatnyi professzor-kollégáját berántotta és őket talán minden megtakaritott pénzecskéjüktől megfosztotta, ami szintén nehezen egyeztethető össze az egyetemi katedra méltóságával, olyan dolgok kerültek felszinre a per tárgyalása folyamán, amelyek méltán válthatják ki a felháborodás elsöprő viharát annak a fiatal generációnak leikéből, amely teljes erő- megfeszitéssel most folytatja egyetemi tanulmányait és amely azzal a letargiával tekinthet jövője elé, amelyet teljes reménytelenség jellemez. Jól tudjuk ugyanis, hogy az egyetemek évek hosszú sora óta hiába ontják a diplomákat, kötött és szabad pályák egyformán elérhetetlen ábrándok. Többségi és kisebbségi ifjak százai és ezrei hiába várják, hogy alkalmaztatást találjanak. Jól tudjuk, hogy az agyonnyirbált és sokszorosan redukált költségvetések zárták el elsősorban az útját a fiatalok érvényesülésének. De épp olyan jól tudjuk azt is, hogy a lezárt zsilipek igenis felnyithatók volnának, hogyha akadna végre kormány, amely az álláshalmozásokról nemcsak üres szavakat fecsegne, hanem radikális kézzel nyúlna bele ebbe a darázsfészekbe. Bizonyos, hogy kényes kérdés ez, amelyet nem lehet ugyanazzal a sémával elintézni. Iorgának is igaza volt, amikor felháborodva tiltakozott ellene, hogy valami mellékjövedelmét álláshalmozásnak bélyegezték meg. Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy minden álláshalmozót erkölcsi piedesztálra kell ültetni. Sőt éppen ellenkezőleg. A Pamfil professzor tizennégy állása, háztulajdonos létére ingyenes állami lakása azt kiabálja minden józan ember fülébe, hogy ez igy tovább nem mehet. Ha a professzor ur tizennégy állásából, mondjuk, csak kettőt hagytak volna meg — mert reméljük, hogy a leleplezett plágium és egyéb igazolt súlyos vádak után egyetlen-egvet sem fognak meghagyni neki ezekután — akkor itt már tizenkét, talán évek óta állásra váró ambiciózus és tehetséges diplomás fiatalembert lehetett volna elhelyezni. Az sem titok, hogy különösen az orvosi pályán dühöng leginkább az álláshalmozás felháborító divatja, pedig éppen ezen a pályán a legnagyobb a túlzsúfoltság. Pamfil professzor esete tehát iskolapélda, amelyet jó volna, ha Iorga miniszterelnök is észrevenné. Törvény amugyis van az álláshalmozók ellen, csak éppen a végrehajtással maradt adós minden kormány. Küldjenek ki egy kormánybiztost, akár diktátori hatalommal is felfegyverezve, aki minden személyi tekintet nélkül radikálisan és végérvényesen vessen véget az álláshalmozásoknak. Olyan rákfene ez ma már Komániában, mint régen a betyárvilág Magyarországon. Az sem ért véget addig, amig egy Ráday Gedeon nem akadt, aki a maga megközelíthetetlenségében, de könyörtelenségében is, végrehajtotta a purifikációs munkát. Egy egész generáció fog tapsolni a miniszterelnöknek, hogyha helyesen kiválasztja a modern diktátort, a százezres tantiémekkel pöffeszkedő szemérmetlen álláshalmozók Ráday Gedeonját. (Kolozsvár, január 25.) Argetoianu pénzügyminiszter még nem tért haza külföldi utazásából, de utjának sikerére1, vagy sikertelenségéről már vita van a román sajtóban. Arge toianu külföldi lapokban olyan nyilatkozató kát adott le, melyek szerint nem romániai pénzügyi kérdések terveit vitte volna ki, hu nem a világ nemzetközi pénzügyeire voltak gondolatai és azokat adta elő a nyugati hatalmak fővárosaiban. Ha ezt Argetoianu tényleg mondta és ha komolyan igy gondolta, akkor nem sok jót lehet várni utjának az eredményétől. Terv világkonferenciára. Londonból jelentik: Argetoianu, román pénzügyminiszter nyilatkozatot adott a Morning Postnak. Eszerint a különböző európai fővárosokban felvetette egy olyan gazdasági értekezlet összehívásának gondolatát, amelyen a kiküldöttek a gazdasági depresszióval szembeni védekezés lehetőségeit beszélnék meg. Elgondolása szerint minden ország’egy két megbízottal szerepelne ezen az értekezle ten, amelynek tagjai azonban nem szakértők lennének, hanem a kormányok bizalmi emberei. 350 millió frank kölcsön. Bukarestből jelentik: Párizsból visszaórke zett Costin Stoicescu, a Banca Naţionala egyik igazgatója, aki részt vett a kölcsöntárgyaláso kon. Megerősíti azokat a híreket, melyek szerint 250 millió francia frank hitelt kap a Banca Naţionala és 100 milliót a román (Bukarest, január 25.) A Ferdinánd-rcnd díszvacsoráján elhangzott királyi felhívást és az uralkodónak Maniuval folytatott beszélgetését nagyjelentőségűnek Ítélik meg politikai körökben. Annyit már meg lehet állapítani, hogy Maniu megtörte visszavonultsági elhatározását és hivatalosan is jelentkezett kihallgatásra, amire bizonyára biztatást kapott az ünnepélyes cerklén. A királyi felhívás. Az egyesülési ünnep alkalmával adott udvari ebéden a Ferdinánd-rend összes kitüntetettjei megjelentek a külföldön tartózkodó Titu- lescut és Luput, valamint Averescu marsallt kivéve, aki beteget jelentett. Károly király Mária királyné és Mihai vajda kíséretében jelent meg a királyi palota nagy fogadó termében, ahol mindenekelőtt mintegy 50 kitüntetettnek átnyújtotta az érdemrendet. Az uralkodó azután Maniu Gyulát szólította meg, majd Vaida, Mironescu,. Duca, Goga és a jelenvolt többi ismertebb személyiséggel tartott cerklét, amelynek befejeztével ismét visszatéri Maniuhost, akivel hosszú ideig igen élénk hangulatban beszélgetett. Nemsokára ezután kezdetét vette az udvari államkincstár, ami rövidlejáratu kölcsön számba jön. Elmom dotta továbbá, hogy párizsi vélemény szerint a pénzügyi válság mélypontján már tuljutoL tunk s a francia álláspont Romániával szem-, ben olyan barátságos, hogy erre mindig lehet számítani. Argetoianu Londonból már visszautazott Párizsba. A bukaresti Curentul szerint a pénzügyminiszter útja teljes sikerrel járt, amenuyiben nem kevesebb, mint négy és félmilliárd külföldi kölcsönt hozna magával, amely elég arra, hogy az uj pénzügyi politikából eredő provizórikus szükségleteket fedezze és hogy biztosítékul szolgáljon minden a jelenlegi krízisből származó komplikációk esetén. A megegyezés ugyancsak a Curentul szerint biztos áthelyezési piacot teremtett a romániai állami petróleum redevenzának, amelynek nagyrésze jelenleg a tartályokban áll. Siker, vagy sikertelenség? Ezzel szemben nem érdektelen az, hogy maga Argetoianu a párizsi L’Europa Nouvelle cimü lapnak adott interjújában a következő kijelentést tette: — Bolondság volna, hogy most hitelügyle‘ek iránt érdeklődjek. Uj ezres bankjegyek. Az Universul szerint a Nemzeti Bánik uj tipusu bankjegyek kibocsátását tervezi. Az uj ezerlejesek zöld színűek ’.esznek, bizonyos mértékben az amerikai bankjegyekéhez hasonló. A tervezetet az uralkodó és Anghelescu bankkormányzó elé terjesztették. ebéd, amelynek egyetlen toasztját a király mon* dotta. Beszédében rámutatott január 24-e ünnepi jelentőségére a román nemzet egységének megteremtését illetőleg. A Ferdinánd-rend alapításának intenciója az volt, hogy mindazokra, akik a nemzeti egységért dolgoztak és szenvedtek, emlékeztessen. — A mai napon — mondotta a király —. amikor magam köré csoportosítottam az összes politikai frakciók vezetőit, azt kívánom, hogy kezüket egymásnak nyújtva, együttesen dolgozzanak annak az egységnek az érdekében, amit ez a mai nap és ez a rendjel szimbólizál. Legyen ez a nap jel a jövőre nézve Nagyromá- nia fejlődésének és boldogulásának jegyében. A beszédet nagy éljenzéssel fogadták. A pártvezérek között A Dimineaţa szerint az összes politikai pártok vezető embereinek a vacsorán való jelenléte nagyban hozzájárult a politikai atmoszféra eny hitéséhez és alkalmat adott arra, hogy a pártvezérek egymással beszélgessenek. Iorga Mironescuval, Maniu Ducaval, Vaida Gogával, Popovici Mihállyal, de különösen Maniu Gyulával beszélgetett. (Tudósításunk folytatása a második oldalon.)] A díszvacsora után Maniu kihallgatásra jelentkezett a királynál Kedden lesz az audiencia, mely után Vaida, Goga és Madgearu Járulnak a király elé r
