Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-25 / 19. szám
XV. EVF. 19. SZÁM. KeietiUjskg 3 A Magyar Párt kolozsvári tagozatának munkaprogramja Irta: Vásárhelyi János. II. A szervezés ez általános feladata mellett a második teendő megalkotni azokat a kereteket, amelyek a tagoknak a Párt munkájában való öntudatos részvételét minél célszerűbb beosztással a legeredményesebben biztosíthatják. Egy óriási tömeg is kellő decentrálizáció és helyésen megosztott munkaközösségek kialakítása nélkül, fokozatosan öntudatlanná válik és a felbomlâş ÍUtjára sodródik. Ez a veszedelem fenyegette eleitől kezdve a mi Párttagozatunkat is és épen azért, mert nem épitette ki kellően ezekéf afc áttekinthetőbb, mozgékonyabb munkaközösségeket. Ezt a hiányt kell sürgősen pótolni.' Miképen? Kolozsvár nyolc szavazókörre van beosztva. Meg kell szervezni tehát az egyes körökhöz tartozó tagjaink által a köri választmányokat és közgyűléseket. A választmányok végeznék saját körükre nézve a szervezés, irányítás, védelem, gondozás munkáját. A köri közgyűlések teremtenék meg áttekinthető és tényleg megállapítható kereteit a körhöz tartozó tagok véleménye, állásfoglalása kialakításának. A köri gyűlésnek jogokat gyakorló tagja az, aki a Párt iránti kötelezettségét valósággal teljesíti. Ezek a tagok választanák meg a köri választmány tagjait. Az intéző bizottságnak az lenne a feladata, hogy e köri gyűléseket és választmányokat irányítsa és tájékoztassa minden fontosabb kérdésben és egyetemes jelentőségű, akár várospolitikai, akár országos politikai állásfoglalása előtt a köri választmányok, illetve gyűlések véleményét kikérje. E köri szervezkedések keresztülvitele és munká- baáliása után egy későbbi feladat lenne annak megállapítása, hogy az intéző bizottság tagjainak kijelölésében milyen aránylagos részt vegyenek az egyes körök. Ezen szervezetek kiépítése által lehet gondoskodni csupán arról, hogy közös kérdéseink eldöntésében minden aktiv tagnak tényleges részvétele kellő formák között biztosíttassák és igy Pártunk életében a demokratikus alapkövetelmény elhatározó tényező lehessen. Meg vagyok győződve arról, hogy egy ilyen munka, a köri választmányoknak és gyűléseknek jaegyed évenként vagy félévenként az összes fontosabb aktuális közéleti dolgokról való tájékoztatása, egyfelől nagyszerű politikai és közéleti iskolázás lenne a kevésbbé tájékozottak számára, sikeres útja a felforgató tendenciák kiküszöbölésének, másfelől valóban alkalmas eszköz lenne arra is, hogy Pártunk minden állásfoglalásának kétségtelen, megnemin gatható, biztos hátvédet, állásfoglalásaink és tárgyalásaink számára szilárd fundamentumot nyújtson. Ezért nem szabad halogatnám!; ennek a munkának elvégzését, mert e munka elvégzése nélkül bizony Pártunkra is talál a bibliai szó, fövényre- építjük házunkat és ha lecsap a zápor, kiöntenek a folyók és zugnak a szelek, rázúdulnak a házra, összedől a ház és nagy lesz zuhanása. Â szervezés tekintetében ime ezt tartom elodáz- Siatatlanul és legsürgősebben megvalósítandó feladatnak. II. Munkánk szervezése. Amint említettem, Pártunk feladatát távolról sem .látom kimerítve a politikai küzdelmek megvívásában, a választások megszervezésében és keresztülvivésében, bár ezt a feladatot természetszerűleg döntően fontosnak tekintem, mért;:. Pártunk rendeltetése az is, hogy a különböző erőket egyesítse népünk gazdasági Ss kulturális életérdekeinek védelmére és e1 mozdításra. Elsősorban egyesítenünk kell a magjli^erőköt a magyar exisztenciák erősítésére, segítésére, ügy a termelésben, mint a fogyasztásban figyelemmel kell lennünk egy- mşra, támogatnunk és segítenünk kell egy- A gazdasági produktivitás előmozdítása, gazda és ipárostáfsadalmunk életérdekeinek védelme, glőmozditása főgondunkat kell hogy képezze. Figyelnünk kell arra is, hogy orvosaink, ügyvédeink, intelligenciánk életlehetőségeit előmozdítsuk. Munkaalkalmakat és kereseti lehetőségeket kell nyitnunk és biztosítanunk, keresnünk és kiküzdenünk és meg kell teremtenünk a segítésnek eszközeit elesettjeink számára, (Folytatjuk.) Ha a leszerelési konferencia is eredménytelen marad, Rémetorszdg kilép a népszövetségből — mondja Murray, az angol népkisebbségi ligák elnöke flz elhalasztott lausannei értekezletet februárban fogják megtartani (London, január 23.) Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy az egyes kormányok között tárgyalások folynak arról, hogy a most elhalasztott lausannei értekezletet február közepére hívják össze. Határozott időpontot még egyelőre nem állapítottak meg. A leszerelési konferencia általános vitája eddig az időpontig bebefejeződik, úgyhogy több delegátus felszabadul és rövid időre átteheti működési helyét Lausanneba. A Morning Post szerint Laval vasárnap Londonba érkezik, hogy Macdonalddal tárgyaljon a jóvátételi és egyéb kérdésekről. Genfi jelentés szerint a lausannei értekezlet elmaradása miatt most fokozott érdeklődés fordul a 'nép- szövetségi ülésszak felé. Tárgyalni fogják a mandzsuriai konfliktus ügyét, a gazdasági bizottságnak a világgazdasági helyzetről előterjesztett jelentését, amelyben a válság okai között első helyet juttatnak a nemzetközi eladósodásnak, továbbá meg fogják vizsgálni a mandátutíibizottság jelentése alapján Irak önállósításának ügyét. Foglalkozni fognak még a lengyelországi ukrán kisebbség pánaszaival, a danzigi kérdéssel és Pless hercegnek a lengyel állaTn ellen beadott panasziratával. J (London, január 23 ) Murray oxfordi egyetemi tanár, az angol népszövetségi ligák elnöke beszédet tartott, amelyben hangsúlyozta, hogy a volt ellenséges országok abban a meggyőződésben Írták alá a békeszerződéseket, hogy lefegyverzésüket követni fogja a volt ántántál- lamok leszerelése is. A győztes hatalmak a szerződésekben foglalt Ígéretet . mindezideig nem váltották be. Félő, hogy a leszerelési konferencia is eredménytelen fog maradni ebből a szempontból s akkor Németország kilép a Népszövetségből, mert meg fogja állapítani, hogy a vállalt kötelezettséget nem tartották be. Attól is tartani lehet, hogy Németország és volt szövetségesei deklarálni fogják a békeszerződések megsértését s azt,, hogy ezek most már reájuk nézve sem bírnak kötelező'erővel. Genf ben tudomásul vették, lio^y Magyarország: csak végszükségében jelentette be a trnnsiee-moratorinnaot „Magyarország nem fizetésképtelen, mert pengében ki tudná fizetni átláss ág alt46 — Korányi pénzügyminiszter beszámolt a barmfnchármas bizottságban genfi tapasztalatairól (Budapest, január 23.) A 33-as hizottság szombati ülésén Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter beszámolt genfi 'tárgyalásairól. Genfben teljesen hiven tárta fel Magyarország eladósodottságának ügyét s hangoztatta azt, hogy annak nem Magyarország az oka, mert hiszen, amikor a kérdéses kölcsönöket felvette, a buza mázsájának ára 36 pengő volt. A pénzügyi bizottság honorálta azt az álláspontot, hogy az eladosodottságot a világ gazdaság vál sága idézte elő s kialakult az a vélemény is, hogy ' ■ Magyarország egyedül nem változtathatja meg a helyzetet, ellénkezőleg, v ahhoz egész Európa összefogása szükséges, ami különben a közel jövőben várható. Azt is elismerte a pénzügyi bizottság, hogy Magyarország csak a végső szükségben jelentette be a transzfer-moratóriumot. A moratóriumot a külföld általában véve Magyarország fizetésképtelenségének minősítette, amivel szemben Korányi Frigyes pénzügyminiszter felvilágosította a külföldi szakembereket, hogy Magyarország nem fizetésképtelen, mert pengőben meg tudná fizetni adósságait, ellenben a devizát nem tudja beszerezni. A fizetések teljesitésére a bizottság elfogadta a magyar javaslatot, amely szerint a hitelezők egymásközti megegyezéssel csoportokat alakítva tárgyaljanak a magyar kormánnyal. A megegyezés szerint az aranyban szereplő adósságokat, aranypengőben kell megfizetni. A nyilatkozatot követő vitában több felszólalás hangzott el. Ezekre a felszólalásokra válaszolva a pénzíigyiminszter kijelentette, hogy a Nemzeti Bankhoz befolyó külföldi fizetések kovaforditása kérdésében a legnagyobb gondot kell fordítani arra, hogy az alap likviditása biztosítva legyen, azért, hogy amikor a transzfer időpontja bekövetkezik, a fizetéseket zavartalanul eszközölhessék. A másik fontos feladata a kormánynak, hogy útját állja annak, hogy a hitelezők az elhalasztott részletfizetésekre ne követeljenek magasabb kamatot. Ez ellen a pénzügyi bizottság egyik tekintélyes tagja is állást foglalt. Korányi Frigyes báró ezután a 33-as bizottság előtt kijelentette, hogy elítéli mindazokat, akik rémhírrel riasztják az embereket. Olyan híreket terjesztenek, mintha a kormány fol- akarná használni a betéteket. Ilyen intézkedésekről nem volt és nem is lesz szó. A betétek biztonságának legjobb bizonyítéka az, hogy a kormány az infláció elkerülését tekinti főfeladatának és igyekszik a tőkeképződést minden eszközzel előmozdítani és elősegíteni azt, hogy a tőkék takarékbetétek formájában szolgálják a gazdasági élet céljait. A 33-as bizottság ezután, elfogadta az aranyban teljesítendő fizetések tárgyában kiadandó rendelettervezetet. FAISKOLÁK E5 SMtíOLTVÁNYTELEPEKRT. ÁM BROS!, R5CH ER &C0. , AIUD, jUD.ALBA ÁRJEGYZÉK DÍJTALAN. A paiapák utolsó vad indiánjai. Az indián törzsek ellen folytatott harcok, a törzsek regényes élete, különös erkölcsei. — Vászonkötésben 143 — lei. Vidékre utánvéttel portómentesen. — Kérjen jegyzéket Lepagetól, Cluj-Kolozsvár.
