Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-24 / 18. szám

2 KeietíUjsWG XV. EVF. 18 SZÁM. A Magyar Párt kolozs­vári tagozatának munkaprogramja Irta: Vásárhelyi János. I. Munkaprogramot készíteni részben nagyon könnyű, részben igen noljéz és felelősségteljes feladat. Könnyű, ha csak úgy fogjuk fel a program készítést, hogy szabadjára engedjük képzeletünket és megrajzoljuk, hogy mi minden szépet és jót lehetne piegvalósitani, véghezvin­ni ebben a világban. Ez a légürestérben való tervezgetés azonban nem egyéb, mint g.yerme- kes játék és az ilyesmivel szemben joggal bi­zalmatlan mindenki. Azonban, aki tenni, csele­kedni akar valamit, annak mégis tisztában kell lennie a céllal, amelyet megközelíteni óhajt, az eszközökkel* amelyek a cél szolgálatára alkal­masak és eszerint kell munkáját tervszerűvé, ha­tározottá tennie, mert a rendszertelen és kap­kodó munka rendszerint és természetszerűleg hiába való és eredménytelen. A komoly munká­ra alkalmas programnak azért józannak, reális­nak, a valóságos élet tényezőivel alaposan szó móló munkálatnak kell lennie és ez a munka már valóban nehéz és felelősségteljes. Távolról sem állítom, hogy a most áltálában előterjesz­tett program mindezzel helyesen számolt és javaslataim nem szorulnak nagyon is alapos revízióra és kiegészítésre, egyet azonban állít­hatok, állíthatom azt, hogy közéletünk tényei Vei valóban komolyan számot vetve igyekez­tem tisztázni feladatainkat és keresni a felada­tok megvalósításának helyes útjait. Mi a cél? Magyarságunk egyetemes érdé keinek szolgálatára hivatott pártunkat valóban óiyan élő szervezetté tenni, amelynek keretében a magyarság minden rétege gazdasági és kultu­rális, anyagi és lelki érdekeinek eredményes Szolgálatára módot és alkalmat talál, hogy pár­tunk megtudja teremteni az erőknek azon ösz- szefogását, amely egyedül lehet képes népünket nagy feladatai betöltésére alkalmassá tenni. Faifogásom szerint elérkezett a pillanat, annak felismerésére, hogy egyetemes érdekeink vé­delme és szolgálatára az erői: egyesítése és mun­kába állítása végzetteljesen és elodázhatatlanul döntő feladatunkká lett. A németek lángle! kü tanító mestere, Fichte, nemzeté válságos nap­jaiban e nagyon is megfontolandó figyelmezte­tést intézte nemr.etékez: Ha egy nép történel­mének válságos napjaiban szetszakadozik és körében mindenki csak arra gondol, hogy a magáét mentse, akkor az a nép menthetetlenül a felbomlás, a pusztulás, a halál útjára téved. Mi még ezt a leckét nem értettük meg. Uj tör­ténelmi helyzetünkben nem sikerült, sok külső és belső ok miatt nem sikerült, megteremteni magunk között ezt az egységet, vagy talán mondhatnám inkább úgy, hogy a rendelkezé­sünkre álló keretet nem tudtuk valóban az összes erők egyesítése által megfelelően erőssé és akcióképessé tenni. E sikertelenség volt rész ben előidézője annak, hogy a különböző társa­dalmi rétegek, érdekeltségek külön-külön szer­vezkedve, külön-külön utakon keresték érdekeik megvédésének hatékonyabb eszközeit _és útjait, sőt, már egyesek csak a maguk erején próbál­ják megkeresni az elhelyezkedés célravezető módjait. Ez a Szótszakadozottság azonban ak­cióink gyengüléséhez vezetett, és ma már meg­tanított jobban meglátni, hogy mégis csak az egységben van az erő. Az n tény. az a gondvise- lésszerü adottság, amely magyarságunk tényé­ben, mint teher, mint feladat, és mint felelősség adatott mindnyájunknak, akik magyaroknak érezzük és valljuk magunkat, egy sorsközösség láncolatába iktat be és éppen azért e tényből Származó feladataink egyetemesek és hatható­san csak egyetemesen szolgálhatok. Ha c tény- Oyel számolunk, amint hogy e ténnyel már más öyelvíi és nemzetiségű testvéreink számoltak, akkor' nyilvánvaló, hogy keresnünk kell ne­künk is az utakat és eszközöket az egységes ér­dekek egységes védelme és az ebből folyó felada­tok helyes szolgálata számára. Ezt kívánom he­lyi viszonylatban keresni én is. mert — ismét­lem — arról vagyok meggyőződve, hogy Pár tunk nemcsak a napi politika kisebb-nagyobb feladatainak szolgálatára hivatott, hanem min­denek felett álló feladata az, hogy kulturális és gazdasági életünk irányításában is olyan szer­vezet legyen, amely a közös érdekek gondozása és vedelnie állal a különböző gazdasági és tár­sadalmi speciális feladatok megoldására hiva­tott szervezeteinket az egyetemes érdekek vé­delmében és szolgálatában egyesíti, támogatja és igy egységes akció kifejtésére alkalmassá teszi. E cél szempontja szerint kell megalkot­nunk munkaprogramunkat kolozsvári tagoza­tunk részére is. E cél cél szempontjából felada­tunk hármas. Először úgy kell megszerveznünk Pártunkat, hogy az valóban élő és munkás kö­zösségben egyesítse magyarságunkat. Másod­szor, meg kell teremtenünk népünk közös érde­keinek szolgálatára legszükségesebbek szerve­zeteket és végül biztosítanunk kell a sikeres munka elengedhetetlen kereteit, feltételeit, E hármas feladat szerint igyekszem megállapíta­ni teendőimet. I. Feladatok a szervezés érdekében. Legelső feladatunk a sikeres szervezkedés érdekében az, hogy pontos revízió alá vegyük jelenlegi helyzetünket, számba vegyük tagjain­kat és a tagokat helyes munkamegosztással élő munka közösségben egyesítsük. Itt mindjárt szükséges egy fontos kérdés tisztázása. Pártunk egy elvi kijelentés alapján áll, mely szerint Pár­tunk tagjának tekint minden magyar embert. Ez a kijelentés sok, szándékosan félreértett, gú­nyos megítélésre ad alkalmat. Pedig e kijelen­tésben egy felemelő Ígéret és nagyszerű elkö- telezés rejlik. Azt jelenti ez elvi megállapítás, hogy Pártunk minden munkájában, küzdelmé­ben és szolgálatában minden magyar ember ér­dekének védelmére, boldogulásának előmozdítá­sára hivatottnak és elköteleztetettnek érzi magát és hogy éppen ezért magát az egyetemes magyarság illetékes képviselőjének és szószóló­jának tekinti. Azt jelenti ez, hogy bármely tár­sadalmi osztályhoz, vagy felekezethez is tartoz­zék valaki, de ha magyar, a Magyar Párt se­gítségét és szolgálatát kérheti, igényelheti, sőt meg is követelheti. Természetesen ennek elle­nében számit is és kéri is Pártunk minden ma­gyar embernek támogatását. Azonban csak gon­dozás alá vett, passzív tagja a Magyar Párt­nak az, aki a Párt támogatásából és munkájá­ból részét ki nem veszi és éppen ezért a Párt életének, kormányzásának intézésében, jogokat gyakorló beleszólása nem is lehet addig, amíg a kötelességteljesitésből az őt illető részt becsü­letesen ki nem veszi. A kötelességteljesítő tagok­nak feladata az, hogy egyre szélesebb munkával megfordítsák és belevonják az aktiv tagok so­rába a ma még felelősségük és kötelességük ön­tudatára fel nem ébresztett tagok seregét. Ter­mészetes, hogy Pártunk annyi valóságos és tényleges erőt képvisel, ahány ilyen öntudatos, munkás tagja van. Ezért kell nagy gondosság­gal állandóan végezni a tagok számbavételét, seregszemléjét egyfelől, másfelől állandó felvi­lágosító. tájékoztató munkával folytonosan nö­velni a Párt munkájában tényleg résztvevő, ak­tiv tagoknak a számút. (Folytatjuk.) Magvair Színház Szinházmozgó Szombat és vasárnap d. u. 3, 5, 7 és este S érakor az évad legkedvesebb, legbájjosabb hangos filmje Soha többé szerelem Lilian Harvey Feüx Bressari Harry Liedtke Helyârsk 10, 20 és 30 lei. A !an§asinei konferencia elhalasztása fokozni fogja a világválságot Újabb francia offenziva készül a dollár ellen Amerika fizetésre szólítja felFraneiaorszógot (Párizs, január 22.) A Havas távirati iroda jelenti. hogy az angol és francia kormányok teljes egyetértésben elhatározták a lausannei konferencia elhalasztását. A halasztás oka az, hogy a hitelező hatalmak január 25-ig nem tudják befejezni a jóvátételek ügyére vonat­kozó előzetes tárgyalásaikat. Pénzügyi körökben meg vannak győződve arról, hogy a lausannei konferencia elhalasztása által támasztott újabb bizonytalanság a válságot fokozni fogja. Közelebbről kétségtelenül uj rohamok indul­nak meg az arany valuták s elsősorban a dol­lár ellen. Amerikából uj nagyarányú tőkeki­vonások várhatók. Amerika adósságaik törlesztésére leg­feljebb Angliának és Olaszországnak fog adni halasztást, míg Franciaor­szággal szemben a moratórium-meg­tagadás áláspontjára fog helyezkedni, mert az a felfogása, hogy Franciaország még abban az esetben is teljesítheti fi­zetési kötelezettségeit, ha a jóvátétel! annuitások elmaradnak. Erre valószinüleg a franciák fizetés-megtaga­dással fognak válaszolni, s ezért lesz most kö­zelebbről nagyarányú tőkevisszavonás Ame­rikából. Jelenleg útban van Franciaország felé 12, Belgiumba 4.141 és Angliába 3.25 millió dollár értékű arany. Külföldi számlákra átírtak Newyorkban egy nap alatt 15 366 millió dollár értékű aranyrudat. Ahogyan a franciák látják az eseményeket. (Párizs, január 22.) A francia kamara csü­törtökön hajnalig tartó ülésén sem tudta befe­jezni az interpellációk tárgyalását. Az éjjeli ülésen Marin kijelentette, hogy a franciák nem hitegethetik magukat azzal, hogy Németország uem tud fi­zetni, amikor a rideg tény az, hogy tudna, de nem akar, már pedig, ha a szerződéseket nem tartják tiszteletben, úgy nem lehet szó nemzetközi életről és erkölcsről. A németek különben nagy­arányú titkos fegyverkezést űznek és a német fiatalságot a bosszú szellemében nevelik. Fran­ciaországnak vissza kell térnie, a szövetségkö­tések régi rendszerére. Herriot Brüning nyilat­kozatából azt olvassa ki, hogy Németország többé egyáltalában nem akar fizetni. Ez meg­engedhetetlen. A világ gazdasági és politikai válsá­gán rendkívül sokat segítene az, ha Amerika belépne a Népszövetségbe. ......i ' "ggaajJttagr* \ Kutjepov volt munkatársa, Cseka- tovszki tábornok ellen Párisban merényletet követtek el (Bécs, január 22.) Titokzatos támadást kö­vettek el csütörtökön Párizsban, Kutjepov egyik munkatársa Csekatovszki volt cári tá­bornok ellen. Amikor a tábornok az orosz emigránsok helyiségéből kilépett, egy ismeret­let egyén fejbe sújtotta, amire az öreg ember összeesett. Közvetlen Csekatovszki után egy másik tiszt lépett ki, akit az ismeretlen szin­tén megtámadott. Ekkor azonban már közbelépett a rendőrség i: és a merénylőt a közelebbi őrszobára vitték Kihallgatásakor azt mondotta, hogy Rudinnak hívják, a zsebében azonban más névre szóló iratokat találtak, úgyhogy személyazonosságát nem lehetett kétségtelenül megállapítani. A tá­bornok állapota súlyos. A párizsi rendőrség meg van győződve arról, hogy feltétlenül poli­tikai merényletről van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents