Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-22 / 16. szám
4 XV. E VF. 16. SZÁM. Napi ápolási és ellátási dij: L oszt. külön szobában 360 lei, II. oszt. kétágyas szobában 240 lei. Klinikai osztályon 120 lei. Ugyanitt orvosi gyógykezelés napi 60 lei. Műtét ad maximam 2000 lei. Sima szülés egy heti ellátással 2000 lei. Röntgen stb. a rendes dij 50 #/o a. Az elhasznált anyag, gyógy- és kötszer külön fizetendő. Qnaiíz, Diathermia, villany-és vizgyógyászak Szabad orvos választás. Nyilvános szénsavas, kén és egyéb gyógy-, kád- és gőzfürdő. „fóarosvásárheyi Szanatórium“ Az idegenforgalom emelésének a Az általános közművelődés haladásával karöltve fejlődött ki töbhé-kevésbe minden országban azon törekvés, hogy azt az idegenek minél nagyobb számmal látogassák. E célból aztán első helyet foglalt el a hirdetés, a reklám. Azonban csakhamar bebizonyult, hogy az idegen utasok bizalmának a megnyerésére legfőbb tényező, hogy az illetők a tényeknek megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. Minthogy pedig az idegenforgalom olyan sokféle apró dolgok nyilvántartásából összhangba hozatalából és az igényeknek megfelelő modern fejlesztéséből áll, hogy azoknak egykéz- ből való önálló irányítása vált szükségessé: ennélfogva aztán mindenütt idegenforgalmi egyesületek és vállalatok létesültek, vagy a turista- szervezetek vették programjukba az idegenforgalom előmozdítását. A kérdés kulturális»és nemzetgazdasági jelentőségének nagy hordereje aztán a kormányzás terén is érvényesülést engedett az idegen- forgalom mikénti irányításának. így aztán évekkel a világháború előtt többek közt azon meglepő esemény foglalkoztatta az egész európai sajtót, hogy Ausztráliában az önálló kor-' mánnyal biró Űj-Zéland törvényhozása külön turistaságügyi minisztériumot szervezett az ide genforgalom emelésére, még pedig az első év tapasztalatai szerint kellő sikerrel. Ezen intézmény bizonyára ma is eredményesen működik és valószínűleg példájára rendre minden ország igyekezett utánozni a kezdeményezést valamely a kormány kebelében székelő külön hivatal képében. Az Európában jelenleg működő ilyen idegenforgalmi aim misztériumok vagy államtitkárságok sorából mindenesetre kimagaslik a turizmus alállamtitkára Párizsban, Gérard Gaszton, ki tavaly az összes európai fővárosokat személyesen fölkereste s összeköttetések létesítése céljából az idegenforgalom jelentőségéről nyilvános előadásokat is tartott. Nem tudjuk, hogy vájjon az illető jeles szakférfiú Bukarestet is fölkereste-e, de az idegen- forgalom érdekében kívánatos reformokról nem igen van tudomásunk. Pedig bizony céltudatos állami propaganda nélkül alig remélhető, hogy a külföld nagyobb arányokban tudomást vegyen Erdély természeti szépségeiről, néprajzi érdekességeiről és egyéb látnivalóiról, — pedig ezeknek a látogatottságából egész Románia húzná a hasznot. Társadalmi utón az EKE megteszi a kötelességét, valamint azon pár iró is. mint pl. Ligeti Ernő, kik idegenforgalmi megfigyeléseikkel értékes leírásokban vagy előadásokban számoltak be külföldi tapasztalataikról. Minap nevezték ki nálunk rövid időn belül a tizedik alminisztert bizonyos külön hatáskörrel, de még egyiknél sem hallottuk, hogy az idegenforgalom, a testedzés, a fürdőügy vagy a turistaság ágazatai valamelyiknek a külön gondjaira bizatott volna. Már pedig, hogy az idegenforgalom milyen fontos dolog, az is bizonyitja, hogy nálunk is Idegenforgalmi Országos Szindikátus alakult, mely azonban hir szerint, ha nem is mindig elfogulatlanul, csupán a külföld tájékoztatásával foglalkozik, éppen ezért nálunk se volna fölösleges egy olyan kormányszerv, mely az ország összes idegenforgalmi kívánalmait ébrentartsa és fokozatosan megvalósitsa, szóval egykézből irányítsa a szükséges tennivalókat. Párizsban „_Arl ét Médecine“ (Művészet és Gyógyászat) cim alatt fényesen illusztrált havi folyóirat jelenik meg s annak jeléül, hogy az idegenforgalomnak szoros kapcsolatai vannak a tájszépségek, művészi s a fürdőhelyek gyógyító hatásaival, Mr. Debat, a lap szerkesztője megszólaltatja a francia turizmus és balneologia almi- niszterét azon hatáskör felől, amelyet oly eredményesen betölt. Az érdekes nyilatkozat szerint a tudomány és a művészet révén kifejlődött müizlés követeli manapság a közegészségügyi és kényelmi intézményeket, melyek lehetővé teszik, hogy minél tökéletesebben élvezhessük a természeti ritkaságokat. Ezért kívánatosak a kifogástalan szállóhelyek jutányos ellátással, a modern gyógytelepek a jó utak alkalmas közlekedési eszközökkel. Aztán az is szükséges, hogy az idegenek szabad mozgása ne korlátoztassék és hogy minél kevésbé érezzék a fiskáliznms gyámkodását. Azonban mindezeken kivül meg kell tanulni az idegenekkel való bánni tudás művészetét, meri a fogadtatásnál a szívélyesség, az útbaigazításnál az udvariasság, a kalauzolásnál az előzékenység s a fölvilágositásnál a ..szolgálatkészség, azok a legfőbb kívánalmak, amelyekben elsősorban rejlik az idegenforgalom emelésének a titka. Ezt mondja Gérard Gaszton, de ez tapasztalható mindazon országokban, hol az idegenforgalom iskolájában az idegenekkel érintkező elemek sikerrel letették a vizsgát. • Köztudomású, hogy az idegenforgalmi előkészítő munka télen sem szünetel, viszont hir szgrint az erdélyi uj alminiszter reszortjának és rendelkezési alapjának a megállapítása éppen most folyik. Vájjon ezzel kapcsolatban nem volna-e alle alomszeiü és közérdekű, hogy ezen kormány- szerv — francia mintára — idegenforgalmi és fürdőügyi hatáskörrel is fölruháztassék? Miszen ezen közhasznú intézkedést azon fontos körülmény is indokolná, hogy Romániának tulajdonképpen Erdély a klasszikus turista, néprajzi és üdülőterülete, melynek idegenforgalmi érdekei nélkülözik egy önálló hatáskörű céludatos kéz központi irányítását. Már pedig alighanem ez volna nálunk az idegenforgalmi kérdés állami kezelésbe vételének a leghelyesebb kiindulási pontja. Za-la. Jorga miniszterelnök betiltotta a január 24-re összehívott nyugdijaskongresszust Pop Valér elnök minden körülmények kozott meg akarja tartani a nagygyűlést (Kolozsvár, janurá 20.) Szerkesztőségünkbe egyidőben két hivatalos felhívás érkezett. Az egyiket az erdélyi és bánáti nyugdijszövetség elnöke, a másikat pedig a kolozsvári rondőr- kvesztura küldötte. Pop Valér, a szövetség elnöke az átiratban arra két, hogy közöljük a szövetség felhívását az erdélyi és bánáti ösz- szes nyugdijegyesiiletekhez, amely szerint a kormány a 24-én megtartandó nyugdiján nagygyűlésre megadta az engedélyt, tehát az összes vármegyék és városi egyesületek delegáltjaikat küldjék el a kongresszusra. A felhívásban benne van a nagygyűlésnek a tárgysorozata is. A kolozsvári rendőrkvesztura átirata már sokkal szűkszavúbb’és azt hozza a tudomásunk«te***J> ra, hogy Iorga miniszterelnök a folyó hó január 24-ére összehívott nyugdíjas kongresszus megtartását minden különösebb indok nélkül betiltotta. Mindenesetre csodálkozunk, hogy Iorga miniszterelnök az irtózatos nyomorral küzdő nyugdíjasok kongresszusát betiltja és nem engedi meg, hogy legalább a sérelmeket, panaszaikat és kívánságaikat elmondhassák. Ezzel szemben Pop Valér nyugalmazott kormánybiztos és a szövetség 'elnöke többizben hangoztatta, hogy még a kormányrendelet ellenére is meg találja a módját annak, hogy január 24-én a kongresszust meg fogják tar»őri. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket. Mit jósol Bertin legfelkapottabb • * // • o josnoje ( Madame Sylvia több jövendölése bevált a mult évben — A toll és kard emberei fognak rendet teremteni 1932-ben Berlinben most egy’ hires jósnő jövendöléseit tárgyalják városszerte. Ez a jósnő, nóv- szerint Beck grófnő, osztrák származású s „Madame Sylvia“ néven működik és általános vélemény szerint abban különbözik a hasonló i foglalkozású hölgyektől, hogy nem veszi magát körül semmiféle hókuszpókusszal, ellenben előkelő szalonjában, mosolygós gyermekarceal mondja el látomásait az egyébként hófehér hajú, bájos asszony. Mindenekelőtt azokra a multévi jóslataira hivatkozik, amelyek eddig beváltak: igy mára mult évben megjósolta, hogy Németország és Itália közeledni fognak egymáshoz, hogy Amerika nagy befolyással lesz Németország gazdasági életére, hogy délnyugati Európában forradalmi lángok csapnak fel és egy uj zászló szü- Tetik, amelyben helyet kap a lila szín is. Spanyolországban mindez bekövekezett. Megjövendölte azt is, hogy a távol Keleten újból ágyuk fognak dörögni, megjövendölte a Hoover-esztendőt is, sőt azt is, hogy két államkolosszus össze fog omlani és három nagy ország megváltoztatja az alkotmányát vagy politikai irányát. Madame Sylvia a leghatározottabban állítja, hogy ezek a jövendölések is legkésőbb ez év első negyedében teljesülésbe mennek. Uj világháborúról is beszél Beck grófnő, de kijelenti azt is, hogy az nem fogja Európát érinteni. — Drótsövényeket látok ellipszis alakban egyrósz Mongolia, másrész Oroszország közepéig elnyúlva, mondja tovább a jósnő, aki látomásai szerint egy férfiút lát Keletről támadni, mind a két kezében karddal. Ennek a férfiúnak a jele a „Z“ betű lesz, mint Napóleoné volt valamikor az „N.“ Németország gazdasági életét egy nagy botrány fogja megzavarni és két kormányrend- szer fogja egymást felváltam, amelyek közül az elsőt a német nép, a másodikat pedig külső hatalom fogja követelni. Madame Sylvia szerint az 1932. év nagyon nyugtalan év lesz, amelyet valamikor a „nagy év“ jelzővel fognak emlegetni. A válságokat hét férfi fogja elsimítani: a toll és a kard férfiak Oroszország és Amerika segitik Németországot talpraállítani. Franciaország és Anglia között súlyos ellentétek fognak felmerülni, Ausztria kicsiny és szerény lesz továbbra is, Lengyelország szokás szerint nem fogja betartani szerződéseit és bele fog avatkozni olyan dolgokba, amikhez semmi köze. Úgy mellékesen kijelentette Madame Sylvia azt is, hogy még nagy havazások és erős hidegek következnek. A jóslatok minden esetben és minden korban érdeklik az embereket, szeretik hallani vagy olvasni, mert izgatja az elképzelésüket, még ha nem is válnak he. Néha azonban az is megesik, hogy a jósok és a jósnők eltalálják az igazat, illetve a következmények igazolják jóslataikat. Biztosítsa insatlanát.házát,éleiét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG- nál, Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József-u.) s37. sz. Telefon: 12-57.
