Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-22 / 16. szám
TAXA POŞTALA PIA- TITA LN NUMERAR No. 34256—927. C/ai- Koloss vâr, 1933 január Péntek GLFOLDÖN: QRSÍA^OS MAGYARPARTI LAP negyed évre %(< AeJ, S^erftesztóség'. és' kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. V ’■■■ ■ J ■ ». * Telefon: SOS. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 60 pengő, félévre 26 'pengő, negyedévre 12.50 pengő. Mi fog történni ez után? Amerika elhatározása teljesen nj helyzetet teremtett, Franciaországban úgy képzelték, hogy a német maximális követelésekkel szemben ok felállítják a moratórium tervet, amely legalább egy esztendővel megkosszabbitaná a mostani állapotokat. Amerika álláspontja azonban megfosztja Franciaországot minden programjától és tanácstalanná teszi. Párizsban most két álláspont harcol: Az egyik felfogás szerint időt kell nyerni és el kell halasztani a konferenciát. A másik felfogás szerint engedni kell az amerikai álláspontnak és meg kell kísérelni az európai egységes front kialakítását. Ennek az álláspontnak tolmácsolója Leon Blum, a francia szocialisták vezére, aki a Petite Parisíenben kifejtette, hogy a nagyhatalmaknak végre le kell tenniök a vámkáboruról és közösen kell kidolgozni egy elmeszolidáritásnak és európai tervgazdálkodásnak a részleteit és hiteleiket rendelkezésre kell boesájtaniok a többi államoknak, hogy azok megmenekülhessenek az összeomlástól. Egye« Rzám ára 21 fillér. Uf fordulat a külpolitikában Nemhosszabbitjákmeg a Hoower-moratóriumof Hz amerikai kormány fel van háborodva Európa ellen és megvonja segitökezét —Óriási izgalom Parisban a nem várt fordulat miatt a (Washington, január 19.) Az „American“ közlése szerint a washingtoni francia nagykövet azzal a kérelemmel fordult Hoover elnökhöz és Stimson külügyi államtitkárhoz, hogy hosszabbitsák meg az ez év júliusában lejáró jóvátételi, illetve adóssági moratóriumot, A választ már közölték Párizsban, Amerikában. Az amerikai kormány határozatának meghozatalánál nyilvánvalóan nagy szerepe volt Borah szenátornak, a külügyi bizottság elnökének, aki már napokkal ezelőtt közölte, hogy Amerika visszautasít minden további segélyt, mert Európa .csak fegyverkezésre használja fel állami jövedelmeinek javarészét. Európában valósággal bombaként hatott a hir, hogy Amerika semmi körülmények között sem hajlandó a Hoover- rnoratórium meghosszabbítására. Ez az amerikai elhatározás, minden valószínűség szerint kétségbeesett következményeket fog maga után vonni. Az amerikai külügyi hivatalok közölt élénk táviratváltás kezdődött, Amerika legújabb állásfoglalása nyomán, amely halomra döntötte a jóvátételi kérdés ideiglenes megoldásával kapcsolatos összes terveket és reménységeket. A konverzióhoz eddig nem sikerült a pénzt megszerezni A kenyérbélyegből beszedték a nagy összegeket, de az exportőröket csak njabb kölcsönből tudnák kifizetni — A kormány a legnagyobb nehézségek között Az amerikai demokraták és republikánusok vezérei egyaránt a legélesebben és kifejezetten a Hoover moratórium meghosszabbitása ellen foglaltak állást. A washingtoni külügyi hivatal utasította párizssi nagykövetét, közölje Lavallal, hogy az Egyesült Államok pillanatnyilag nem tud a moratórium meghosszabbitása dolgában, kötelezően állást foglalni, mielőtt Amerika újabb elhatározásra szánná el magát, előbb az európai álla- ’ moknak egymás között kell megegyezniük s csak azután fordulhatnak Amerikához. Az Egyesült Államokban az egységes európai front alakításának gondolata keltett nagy megütközést. A francia, angol és a német sajtó megdöbbenve foglalkozik a váratlan fordulattal, amely teljesen uj helyzetet teremtett a jóvátételek és általában a világ pénzügyi helyzete kérdésében. Csak Anglia kivétel. Washingtoni lapok kommentárjai szerint az amerikai kormány a közvélemény egyöntetű hatása alatt szánta rá magát e nem várt lépésre. Az amerikai kormány nagy csalódást érez s valósággal fel van háborodva Európa ellen, amely civódásait nem tudja kiküszöbölni, hogy önmagán segítsen, sőt Amerikát okolja a bajok miatt, ahelyett, hogy hátát erezne az Egyesült Államok iránt, amely javasolta a Hoover-mora tóriumot. Amerikában az a vélemény, hogy Franciaország elsősorban, de a többi adós államok is képesek volnának megfizetni tartozásaikat, ha abbahagynák a módfelett való fegyverkezést. Kivételt csak Angliával lehet tenni, mivel Anglia pénzügyi erőfeszítései rokonszenvesek (Bukarest, január 20.) A politikai helyzetet a bukaresti sajtó egyáltalában nem Ítéli nyu- godtnak és közelebbi lényeges változásokat jósolnak. Egyes lapok szerint Argetoianu január 28-án már Bukarestben lesz anélkül, hogy Bécset érintené. A kormány cáfolata ellenére is a lap hangoztatja, hogy a pénzügyminiszter rendkívül elégedetlen az uj kinevezésekkel és hogy emiatt hazaérkezése után éles viták lesznek közte és a kormány többi tagjai között. Nem jön pénz a konverzióhoz. A Lupta szerint a politikai élet nevezetes eseménye az ellenzéki kampány uj erősödése a kormány ellen. Most a liberálisokhoz a nemzeti parasztpártiak is a leghatározottabban csat lakoztak és ennek az együttes akcióuak a kormány nem igen fog tudhatni ellenállhatni, ha tekintetbe vesszük azokat az ellentéteket, amelyek magának a kormánynak kebelében is fenn- állanak. A lap szerint a kormány vezetője sikertelen külföldi utjával kompromittálta magát. Az Adeverul szerint a liberális pártnak ma még határozottabban az a véleménye, hogy a konvertálás a jelenlegi helyzetben, amikor az ahhoz szükséges pénzösszeget nem lehet előteremteni, keresztülvihetetlen. A liberálisok véleménye az, hogy a konvertálás alól széles rétegeket ki kell vonni, azokat is, akiknek kevés a tartozása s azokat is, kiket már nem lehet megmenteni. Ezenkívül igen sok esetben közvetlen megegyezés is jöhet létre az adós és a hitelezők között. A nemzeti parasztpárt a konvertálás széles kiterjesztését javasolja azokra a bankokra és szövetkezetekre, amelyeknél mezőgazdák vagyona van érdekelve. A kenyérbéiyef^ miatt kölcsönt keres a kormány A Viitorul hosszabb cikket ir a kenyérbélyeg és a gabonaprémium kérdéséről. A mult év november elsejéig kenyérbélyegből 135 millió folyt be, ellenben exportprémiumban egy félmilliárdot fizettek ki. Azóta az állam tartozása az exportőrökkel szemben újból három- százmillió. A kormány az eddigi összegeket a Nemzeti Banktól vette kölcsön, illetőleg a letétpénztártól, az Általános Takarékpénztártól, a vasút és a stabilizációs kölcsön alapjaiból. A kormánynak most újabb kölcsön után kell néznie. Újra a Nemzeti Bankkal tárgyal kétszázmillió lej folyósítása ügyében. Azzal a gondolattal is foglalkozik a kormány, hogy a gabonaexportot leállítja, nehogy a, belső fogyasztást veszélyeztesse és hogy ne szaporítsa az exportprémiumért való adósságát. Ez azonban a devizakészlet csökkenésének veszedelmét rejti magában. A mai napig összesen nyolcvanezer vagon gabonát szállított Románia a mult évben külföldre. A kenyérbélyeget junius elsejéig feltétlenül érvényben akarják tartani. A Viitorul azt a következtetést vonja le mindebből, hogy a kenyérbélyeg és exportprémiumrendszer egyáltalában nem volt hasznára a mezőgazdáknak. Hazafelé. Popovici Mihály, a nemzeti parasztpárt volt pénzügyminisztere; aki Bécsben és Párizsban volt legutóbb, visszaérkezett Kolozsvárra. Popovici Mihály pár napig Kolozsváron marad és a hét végén tér vissza Bukarestbe. Ugyancsak szerdán érkezik haza Bécsből Goga Octavian is.
