Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-21 / 15. szám

XV. ÉVF. 15. SZÁM. Uiabb telexet a karcfaiwi rémraséwybSI Hogyan tartóztatták le, vallatták és halt kinhalált Szakáll István .Hajsza a szenttamást birtokosság négyszázezer Seles jutalma után Rekonstruáljuk a Szakáli halálát megelőző eseményeket. Idézzük az események tanúinak nyilatkozatát, néhol anélkül, hogy a nyilatko­zót megneveznők, mert nem akarjuk az egysze­rű embereket esetleg újabb és súlyosabb kelle­metlenségeknek kitenni. Néha ismert dolgokat is mondunk el, ame­lyeket már tudtunk megelőzőleg, amelyek azon­ban szükségesek ahhoz, hogy a szörnyű esemé­nyekről az olvasó teljes képet alkothasson ma­gának. Hogyan tartóztatták le Szakáli Istvánt. A csendőrök nyilatkozatából vesszük, azok­ból a hires nyilatkozatokból, amelyekben az is áll, hogy az ügyész ur felhivta a csendőrség fi­gyelmét, hogy szigorúbban bánjanak a foglyok­kal és hogy a vizsgálóbiró ur a letartóztatott és bilincsbe vert Szakáli altestét bokszolta. A nyilatkozatoknak ezt a részét természetesen a csendőrök, ismert körülmények között, vissza­vonták. Az eseményeket azért megfelelően lehet rekonstruálni. Október 5-én, gyanuokok miatt (a csendőr nem mondja, hogy e gyanuokok a lopásért le­tartóztatottak feljelentéséből származtak) ház­kutatást tartottak Szakáli Istvánnál és őt letar­tóztatták feleségével együtt. A letartóztatásban lévő Szakáli húszezer lejt Ígért a csendőröknek, ha szabadon bocsátják. A csendőrök csak szinleg mennek bele, hogy lássák, honnan hozza a pénzt. Meglesik a sza­badon eresztett Szakálinét és rajtafogják, mi­kor két csomagban 46.500 lejt vesz elő. Az asszony most felajánlja az egész ősz- szeget, de a becsületes csendőrök, bizo­nyára a négyszázezer lejes jutalom re­ményében, nem fogadják el. Szakáli és felesége fogva maradnak. A vizsgáló- bíró és az ügyész kijönnek, vallatják őket, ered­ményesen, mert Szakáli beismer. Két csendőr nyilatkozata itt eltér egymás­tól. Moldovan Pavel szerint egész idő alatt sen­ki Szakálihoz nem nyúlt, Cărbureanu ellenben látta, amint Szakálit ütötte a vizsgálóbiró és hallotta jajgatását, amikor egyedül volt Moldo- vannal és a vizsgálóbíróval, de amikor nem lát­hatta, ki ütötte. Ezek írásos nyilatkozatok, a verésre vonat­kozó részt visszavonta, hogy nem igaz. Mit mondtak még a csendőrök. írásos nyilatkozatán kívül. Moldovan őr­mester, a tragédia megrendezője, elmondta még, hogy Szakálit ugyanúgy fogja vallatni, mint annakidején Pártu adóhivatali főnököt, hogy tudniillik heréire vizesrongyot tesz és bottal üti, attól majd mindent bevall. Majd, amikor Szakáli meghalt, elment a karc­falvi bíróhoz, hogy az istenért, nehogy valamit említsen bárkinek is abból, amit előzőleg mon­dott volt, mert akkor ő állását veszíti. A karc­falvi biró, aki igen derék ember, elkergette őt és nem is mondotta senkinek az esetet, csak a csendőrkapitánynak, meg nekünk. Fültanuk. Október 10—12-ike között több karcfalvi la­kos hallott rémitő jajgatást, kiáltozást a csend­őrőrsről. Egyikük a plébánoshoz is elment ta­nácsot kérni, hogy mit csináljon, mert nem tud a házában maradni, majd összes ismerőseit vé­gigjárta, csakhogy teljék az idő és ne kelljen otthon ülnie. A legborzasztóbb jajgatás és elhaló nyögé­sek október 12-én délután hangzottak, amikor már mondogatták is az emberek: ezt meg fog­ják ölni. Ugyanakkor október 12-én, amikor a fő­ügyész és vizsgálóbiró Karcfalván tartóz­kodott és személyesen méltóztatták fog­lalkozni a milliós lopás ügyével. Mit ismert be Szakáli Megint visszatérünk Moldován csendőrőr­mester kijelentéseihez. írásos nyilatkozatot er­ről nem adott, de sok ember előtt elbeszélte, hogy igy volt. Bánéin ügyész máskülönben ta­gadja a dolgokat. Szakáli először tagadott, majd beismerte, hogy1'van nála a lopásból származó kétszázki- lencvenhatezer lej, amelyet a csűrében talált és amely Guzrán Bélától származik. Azután azt is elismerte, hogy ő törte fel a kasszát. Újabb és újabb udvarravezetések és visszakozások után •a módját is elmondta, fejszével felverte. Bűn­társait kellett volna, hogy kiadja, erre csak azt .mondta: Nem tudom, nem tudom. Majd egész vallomását visszavonta. Utána éjjel meghalt. Egy tisztázatlan pont, amelyre nem sikerült bizonyítékot szereznünk: állítólag Guzrán Béla, jogerősen vád alá helyezett tolvaj, aki Szakálit feljelentette, vallatásánál jelen volt és a csendőröknek a „magatartását“ diktálta. fi Tekintettel az eset egyéb körülményeire és Banciu nyilatkozatára, hogy „ezek az emberek ártatlanok,“ t. i. akiket megelőzőleg a Csíkszere­dái törvényszék vizsgálóbírója jogerősen vád alá helyezett volt komoly bizonyítékok alapján, a dolog egészen hihető. Hogyan lett „öngyikos“ Szakáli? A főügyész ur meg a vizsgálóbiró ur fárad­ságos munkájuk után hazatért Csíkszeredába, nem azonban anélkül, hogy előzőleg ne kötötte volna a csendőrök lelkére: Jól vigyázzatok rá, nehogy öngyilkos legyen. A főügyész ur, amikor még szerencsém volt vele beszédes viszonyban lenni, azt mondta ne­kem, hogy ő cigarettával kínálta meg Szakálit, elbeszélgetett és tréfált vele. Ebből ugyan ren­des ember öngyilkossági szándékra nem követ­keztet, lehet, hogy ahhoz speciális ügyészi ta­lentum kell. Mindegy, a csendőrök is mondják, hogy a főügyész ur utasítást adott, hogy vigyázza­nak rá. Ennek ellenére, a csendőr a kezét a bilincs­ből kiszabaditotta és eltávozott. Mire visszajött, Szakáli felakasztotta magát a nadrágszijára, ami véletlenségből maradt nája. Ki látta Szakálit fölakasztva Senki. Az őrmester azt mondja, hogy amikor őt fel­kötötték, hogy Szakáli rosszul van, akkor már a földön volt szalmán. A csendőr, aki őrizte, nem mond egyáltalán semmit a dologról. Felakasztotta magát. Azt is csak akkor vallja be, amikor a szivszélhüdési mese már lejárta magát. Az orvos, akit elhívtak, hogy rosszul van egy ember, őt a szalmán elnyújtva találta, mel­lette volt Moldován őrmester, szalmával csuta­kolta s egy üveg Diana-sósborszesszel próbálta rávenni a halottat, hátha felébred. Amint megnézte és kezét felemelte, az orvos, rögtön megállapította: — Ez az ember két óra óta halott. Moldován őrmester erre annyit mondott: iPSSg — Vai, vai — és a fejét vakarta. Ez volt a szerencsétlen Szakáli Istvánnak, akit megszéditett a talált pénz és arra készte­tett, hogy azt ne jelentse a hatóságoknak, amint a törvény előírja, hanem megtartsa magának és aki hibájáért a legborzalmasabb kinhalált szenvedte, minden halotti beszéde. Boncolás — titoktartás mellett, A halottat fel kellett boncolni, mert a tör­vény előirja. Jött az ügyész, a vizsgálóbiró, elő­került két orvos. A boncolást megejtették. Az ügyész kérésére azonban a legnagyobb diszkré­cióval ment minden. A tömegnek nem szabadott tudni, hogy az őrsön halott van. Az őrs kapuja a piacra nyilik. Senki nem közlekedett arra, mindenki a hátulsó kijáráson, a viz mel.ett ment, hogy ne lássák az emberek. Vájj >n miért ez a nagy titokzatosság? Miért az, hogy Éltben doktornak még aznap délután sem volt szabad nyilatkoznia az esetről, csak annyit mondott kérdezősködésre — majd holnap megtudják, — akkor, amikor Szakáli már majdnem húsz óra óta halott volt. És miért a különleges óvórendszabályok a temetés körül, hogy a halottat azonnal el kell temetni, minden feltűnés nélkül? A feltűnés nélküli temetés nem sikerült. Megtörött a szándék a szenttamási plébános de­rék magatartásán, aki végére akart járni a dol­goknak, miért, mitől is halt meg tulajdonkép­pen ez a hive, akit világéletében mindig dolgos, megbizható, becsületes embernek ismert, A karcfa]ván%történteket körülbelül elmond­tuk. Következő cikkünkben fogjuk folytatni az eseményeket attól a perctől fogva, hogy a csend őrség a szenttamási bírót kirendelte halottat szállítani azzal, hogy jöjjön egy szekér fáért, gyorsan éspedig személyesen és tanú nélkül. Sándory Mihály. Franciaország ismét tor- pedózza az amerikai pénzpiacot (London, janur 19.) Az amerikai piacon le­vő rövidlej ár atu franciaországi tőkék ismét a politikai célok szolgálatába szegődtek. Nagy­arányú aranykiáramlás indult meg újra Ame­rikából Franciaország felé. A francia frank a világtőzsdéken emelkedik. Bankkörökben nem tulajdonítanak nagy jelentőséget annak, hogy francia részről újra megkezdték az Ameriká­ban elhelyezett tőkék visszavonását. Hangoztatják, hogy a dollárt még na­gyobb arányú aranykivitel sem fogja gyöngíteni s igy hiábavaló az az igyekezet, hogy Ameri­kát ily módon kényszerítsék a hadiadósságok leszállítására, vagy törlésére, amibe az ameri­kai parlament nem adja beleegyezését. Általá­ban véve, amerikai bankkörökben szívesebben látnák, ha a francia követelések egyszerre ki­vonulnának, hogy a ldcsi nyh it beknek ne adja­nak örökös aggodalomra és szóbeszédekre okot. ^WWWSAA/WWVV^/VWWWVWWV. — Kiosztották az idei Baumgarten-dijakat. Budapestről jelentik: A Baumgarten irodalmi dij kuratóriuma tegnap délután szétosztotta az ezidei dijakat. A 4000 pengős dijakat Füst Mi­lán, Gellért Oszkár, Szabó Lőrincz, Nagy La­jos és dr. Halász Gábor kapták. 1000—1000 pen­gős dijakat kapták Bányai Kornél, Reichardt Piroska, Kertész Manó, Gelléri, Andor Endre és Fürst László, UJ FOLYÓ1MT: ^Református világszemle Megjelenik negyedévenként. Elő­fizetése egy évre 140 lei. Egy szám ára 35 lei. Előfizetéseket felvesz a Minerva könyvkereskedés Cluj- Kolozsvár, Sir. Regina Maria 1 sz. Ugyanott számonként is kapható. •íu z N e N Jj «2 A csehszlovákiai ref. egyház ismertetése. Az egyház és állam viszonya Csehszlovákiában. A romániai ref. egyház. A jugoszláviai ref. egyház. Levél Fran­ciaországból. Az egyesült Államok magyar refor­mátusai. A kanadai magyar reformátusok. Feleke­zetek statisztikája Csehszlovákiában. A zsinatpres­biteri ref. egyházak statisztikája az egész világról

Next

/
Thumbnails
Contents