Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-16 / 11. szám

XV. EV F. 11. SZÁJÚ. mamW&b 3 „AKegát nem tudja megsérteni Erdélyt és Beiszarábiát!“ fiiért nem akar megbékdlnl Erdély a* erőszakra és visszaélésekre épülő brutális adminisztrációval ? — .•Azért, ha a besszarábiafak nem antiszemiták és demokraták, még: nem kommunisták!“ P. Andrei jasii egyetemi tanár rendkívül érdekes cikket irt az Adevínil-ban, „Az óki rólysághoz csatolt területek“ címmel. cikk­ben azt fejtegeti, hogy egy ókirályságbeli _ •em­bernek milyen szempontok szerint kell néznie —, ha igazságos akar lenni —, az erdélyi és .a beszarábiai helyzetet. Tekintettel azokra n na­gyon is gyakorlati következményű vitákra, amelyek Erdélynek és Besszarábiának az «ki­rálysághoz való viszonyáról, az egyes területek lakosainak egymással szemben való felfogásá­ról folytak és folynak',1 aktuális "bitnek1 «'cikk­nek több felfogását, mondatát leközölni, hozzá­fűzve, hogy’lF. Andrei ókirályságbeli erafjer és így nem”vádolható azzal, hogy akár Erdély, akár Besszurábia szempontjából beszélne. Először is megállapítja, hogy azok az elégedetlenségek, amelyek Bessz­erábiaból és Erdélyből felhangzanak, nem helyi egoizmus szülöttei. és nem jelentenek elvi ellenségeskedést a re­gatták ellen. Szükséges, hogy az ókirályság­beliek revizió alá vegyék lelkiismeretüket ar­ra a magatartásra való tekintettel, amelyet a csatolt területekkel kapcsolatban gyakoroltak. Ökirályságbel i vezetői n k nem akarták, vagy nem tudták megér­teni az erdélyi és besszarábiai testvé­rek mentalitását. Erdélyben, ahol a különböző társadalmi osztá­lyok között nincsenek óriási szakadékok, mint az ókirályságban, a falusi lakosság életnívója magasabb, a városi polgárság szokásai pedig civilizáltabbak, úgy, hogy egyáltalában nem tudnak megbékülni az erőszakra és visszaélésre épülő brutális adminisz­tráció módszerével. Ezenkívül a nemzetiség megvédéséért folyta­tott, ezer éves harcos mult az erdélyieket ke­ményebbekké és élesebbekké tette. Számunkra, ókirályságbeliek számára, akik megszoktuk az alacsonyabban állók alázatos magatartását, minden felemelt hang, amely a*rnaga jogát ké­ri, talán szemtelenségnek tűnik fel. Hozzá vol­tunk szokva, hogy nagylelkűségből adjunk, uriasságból, nem pedig, hogy engedjünk a jog­nak, amely mindenkinek egyenlő mértékkel mér. És azután Erdély megkívánja, hogy ne kezeljék úgy, mint meghódított tartományt. A cikk ezután a besszarábiai helyzetet ismerteti. Ott a szituáció még súlyosabb. Az ókirályságbeliek úgy tekintenek és tekin­tettek a besszarábiaiakra, mint valami alaeso- nyabbrendü, kultúrálatlan és főként kommu­nista érzelmű emberekre. Pedig ezek a romá­nok a cári uralom alatt igazi hősök voltait. Nagy enthusiasmnssal csatlakoztak Komán iá hoz és nem lehet őket úgy kezelni, mint az or­szág ellenségeit. — Nem értettük meg, hogy ezeknek az embereknek demokratiku­sabb meggyőződéseik vannak. nem mintha kommunisták lennének, hanem mert az egyszáza dos mult, a közfis karc, a cári birodalom összes nemzeteit közel hozta egy­máshoz a szabadságért és a demokráciáért s ezzel egy időben a nemzetiség megőrzéséért folytatott küzdelemben. Ha a besszarábiaiak nem antiszemiták és nem reakt-Xonúriusok, hanem őszin­tén demokraták, ebből még nem követ­kezik, hogy kommunisták volnának. Mrregátia k mindezt figyelmen kívül hagytuk. Azt kívántuk a csatolt területeken ólő testvé­reinktől, hogy azonnal hozzánk alkalmazkod­janak, nem vizsgálva meg, hogy vájjon r' künk ókirályságbelieknek is nem keli e vala­mit változtatni magunkon. — Nem ritkán azzal vádolják az érdél vü­(Budapest, január 14.) Kövid szünet után ma jött össze a magyar képviselőház igen nagy érdoklődés mellett. Napirend előtt Homonnay Tivadar fejtegette, hogy a kormány rendelke­zése az olimpiászon való távolmaradásról mi­lyen nagy lehangoltságot keltett országszerte. Véleménye szerint az ország presztízse szem­pontjából is szüksége volna ennek a kérdésnek megnyugtató rendezése. Szilágyi Lajos csatlakozik Homonnay ál­láspontjához és kifejti, hogy itt aránylag kis összegről varf szó, amely nincs arányban azzal az erkölcsi és propagandákatással, amelyet a magyar sport kiváló reprezentánsai külföldi szereplésükkel elérnének. Károlyi Gyula gróf, miniszterelnök osztja a felhozott szempontokat, sajnálja, hogy így kellett döntenie, de akkor, amikor az ország külföldi tartozásait sem tudja rendezni, nem bocsáthat rendelkezésre külföldi devizákat. Az ellen a megoldás ellen azonban, hogy olyan devizákat vegyenek igény­be, amelyekre a kormánynak nincs befolyása, a maga részéről nincs kifo­gása. Ezután betöltötték a Karafiáth Jenő kul­tuszminiszter kinevezésével megüresedett ház ket és a besszavábiaiakat- — folytatta tovább, hogy autonomista törekvéseik volnának. Nem rágalmazhatjuk ezzel azokat, kik né­pünkért harcoltak, de félnünk kell tőlük, mert a kétségbeesés nagyon rossz tanácsadó. Meg kell nyernünk teljes szeretőtöket, amelyet ne homályositson cl semmiféle általános elégedet­lenség és teljes bizalmukat nemcsak azért, mert ez legfelsőbb erkölcsi parancs, hanem mert a külföld is tudja és látja, hogy mi tör­ténik nálunk és a legkisebb elégedetlenséget el­lenségeink, különösen azok, akik a szerződések revíziójára törekszenek, kihasználnák. P. Andrei csodálatosnak találja, hogy még a barátságos népek körében is az intellektuellek és az írók között hogyan növekszik a revízió híveinek száma. Citálja Charles Gide-t, Ibiül Louist és más francia Írókat, akik a revízió mellett nyilatkoz­tak. — Bizonyára nem kellemes látnunk, hogy a barátságos államokban szaporodik a nem ba­rátságos hangok száma, igaz, hogy mi mint bármely más nép, nem élünk izoláltan, hogy sok függ másoktól, de erőnk elsősorban mégis önmagunkban van és a román föld a mienk lesz, meg fogjuk azt őrizni mind, egyesülten, de szeretettel és kölcsönös tisztelettel és más politikával, mint amilyent eddig a területek i kel szemben folytattak. nagyi tisztséget Putnoky Móriccal és megvá­lasztották a 33-as bizottságnak az ellenzéki ta­gok lemondásával megüresedett helyeit az egy­ségespárti, keresztény párti és pártonkiviili po­litikusok közül. Megjelent a Ház ülésén Ápponyi Al­bert gróf is és általános megdöbbenés­re, bekötött fejjel. Apponyi ugyanis a napokban, amikor az Ope­rába ment, elcsúszott a síkos járdán és fején megsérült. Apponyi, akit elözönlőitek a rész­vétnyilatkozatokkal, mosolyogva mondta, hogy jelentéktelen sérülésről van szó és pár nap alatt a kötést is eltávolíthatja, A folyosón el­terjedt az a hír, hogy Drehr Imre nyugalma­zott népjóléti államtitkár lemond nyugdijáról. A napirend rendjén Buehinger Manó szo- ciálista szólalt fel, aki élesen kritizálta Ká­rolyi miniszterelnök újévi beszédét és azzal vá- - dolta a miniszterelnököt, hogy franciabarát megnyilatkozása nem volt őszinte, mert a kor­mány tovább folytatja Mussoliniimrat politi­káját. Ez szerinte politikai hamiskártyázás. Beszéde további részében Benes újévi nyilat­kozatáról emlékszik meg elismerően, mint amely alkalmas arra, hogy a kisantant politi­kájában fordulatot jelentsen. Később olyan kvalifikálhatatlan kifejezésekkel illeti Bethlen Istvánt, hogy elnök a szót megvonja tőle. A szocialisták oldalán nagy zaj támad, majd Farkas István támadja az elnöki intéz­kedést. Jánossy Gábor a kormány és Bethlen kül­politikáját védte, mire Györki, Reisinger és Kabók szocialisták a kormány külpolitikáját támadták. A folyosón elterjedt kirek szerint holnap a képviselőházat február 4-ig elnapolják. * A banktörvényjavaslatok teljes magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodá­ban, Cluj, Str. Memorandului 24. JANUAR 20! JANUÁR 20 Refor­mátus Kórház­sors­Egy MILLIÓS főnyeremény, Két ÖTVENEZRES, Ót HÚSZEZRES, Ti* TIZEZRuS, Tiz ÖTEZRES, Harminc HÁROMEZRES és még ötszáz kisebb névértékű nyeremény! A Református Kórházsorsjáték az egyetlen, amely egy húzáson ilyen sok nagyértékü nyeremény elnyerésére nyújt esélyt. Sorsjegyek a bi­zományosoknál ’"■phatók, vagy 100 lei beküldése ellenében a sors- jegyirodától fC uj-K.o;ozsvár, Strada Bratianu No. 51.) megrendelhetők —« ISO — ~ i i~n . m — u . w~ - III ff magyar kép viselőíiázban flZaggar- országnak az olimpiászon való részvételéi sürgették a képviselők Bissau-' '-vfc. * Károlyi miniszterelnök megnyugtató kijelentései reményt nyújtanak arra, hogy Magyarország is részt vesz a nemzetek versenyén — Apponyi Albert gróf bekötött fejjel jelent meg a képviselő- báz ülésén — Szociálista támadások a Károlyi­kormány ellen

Next

/
Thumbnails
Contents